Névnap

Ma 2017. augusztus 19., szombat, Huba napja van. Holnap István napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
augusztus
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 224 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #32 Nyomtatás E-mail
2012. január 02.

A nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényjavaslat célja, hogy egységes állami platformot hozzon létre egyes közlekedési közszolgáltatások mobil fizetési rendszeren keresztül történő értékesítésére vonatkozóan.

Jelenleg:

• a parkolási közszolgáltatás értékesítése a parkolási társaságok,

• a személyszállítási közszolgáltatás értékesítése az egyes közszolgáltatók feladata,

• míg az úthasználati díjat az AAK Zrt. szedi be.

 

E szervezetek számából egyenesen következik a széttagoltság, a szigetszerű fejlesztések veszélye, valamint az egyes szolgáltatók korlátozott tárgyalási potenciálja a mobil fizetési rendszeren keresztüli továbbértékesítést végző szervezetekkel szemben.

A törvényjavaslat e problémákra megoldást kínál:

• a közszolgáltatásokat igénybe vevők számára egységes

• lehetővé teszi a rendszer által kínált szolgáltatások hatékony fejlesztését és innovatív díjstruktúrák bevezetését,

• a méretgazdaságosság elve alapján növeli a hatékonyságot,

• felgyorsítja a bevezetést a személyszállítási szegmensben, így a közpénzek hatékony felhasználásának ellenőrzése is jelentősen hatékonyabbá válik.

 

A javaslat értelmében:

• az érintett szolgáltatások mobil fizetési rendszeren keresztül történő értékesítése egy állami tulajdonú szervezet (a nemzeti mobil fizetési szervezet) törvényben rögzített kizárólagos joga lesz,

• az egységesítés kötelező jelleggel a parkolási közszolgáltatás és a (helyi és helyközi közúti, a vasúti és a vízi) személyszállítási közszolgáltatások értékesítésére, valamint

• az útdíjra/úthasználati díjra terjed ki.

 

A nemzeti mobil fizetési szervezet kizárólagos joga az egyéb állami és önkormányzati szolgáltatásokra is vonatkozik, azonban e szolgáltatások nyújtóinak a csatlakozás jelenleg nem kötelező.

 

A mobil fizetési rendszer fogalma a mobiltelefonos fizetésen túlmenően magában foglal minden olyan rendszert, ahol a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét helyhez nem kötött módon, távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével rendeli meg.

 

Nem tartoznak ide az Internet Protokoll-alapú értékesítési rendszerek, azaz a hagyományosnak tekinthető internetes értékesítési módozatok.

 

***

 

Magyarország pénzügyi sérülékenységének legfőbb forrása a magas államadósság. Az Alaptörvény előírja, hogy az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni.

 

A Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat definiálja az államadósság fogalmát, és szigorúan szabályozza ennek részét képező önkormányzati adósság képződésének feltételeit. Az 50 százalékos adósságszint eléréséig olyan adósságcsökkentési szabályt definiál, ami egyszerű és kizárja a prociklikusságot. Automatikusan kezeli az Alaptörvény azon kitételét, mely szerint tartós és jelentős gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az adósságcsökkentéstől, és belátható időn belül biztosítja az 50 százalékos adósságmutató elérését.

 

Részletezi az adórendszer alapvető szabályait: előírja, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos, és a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben kell érvényesíteni. Lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit, amelyek biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíjbiztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága, pénzügyi stabilitása és a hatálya alatt álló biztosítottak nyugdíj-várományainak biztosítása érdekében a javaslat megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést.

 

A módosítás a Költségvetési Tanács szabályozását érinti, célja a törvényjavaslatban foglalt szabályozás rendszerezése, pontosítása. A Tanács jelentősége és felelőssége abban áll, hogy őrködik az Alaptörvényben rögzített, az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartása felett. A módosítás az elnökre vonatkozóan is fogalmaz meg javaslatokat.

 

A javaslat arról is rendelkezik, hogy a kölcsön miatti adósságváltozást ne kelljen az államadósság-mutatóban figyelembe venni. Pénzügyi válság esetén ugyanis előfordulhat, hogy a hitelintézetek nem jutnak megfelelő mennyiségű forráshoz, ezért a Magyar Állam kölcsönt nyújthat a magyar székhellyel rendelkező hitelintézeteknek likviditási gondok esetén.

 

Bevonja az önkormányzati alrendszer adósságállományába a javaslatban nem szereplő, de az alrendszer részét képező szervezeteket. Lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos esetekben az adósságkeletkeztetési szándék előzetes jelzése nélkül is megadható legyen a kormányzati hozzájárulás ezen ügyletekhez. Egyértelművé teszi, hogy nem a fennálló adósságállomány mértéke, hanem az abból eredő fizetési kötelezettség saját bevételhez viszonyított aránya nem haladhatja meg az 50%-ot.

 

Összhangban a kötelező tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezések megszűnésével, azon pénztártagok esetében, akik teljes társadalombiztosítási nyugdíj-szolgáltatásban kívánnak a későbbiek során részesülni, indokolt határidővel (2012. március 31-ig nyilatkozhat) biztosítani a magánnyugdíj pénztárakból az önkéntes visszalépés lehet őségét. A tag tagsági jogviszonyának megszüntetésekor a pénztártagság ideje alatt összegyűjtött tagdíj - kiegészítést és reálhozamot a tag rendelkezése szerint részére ki kell fizetni, vagy önkéntes pénztárba, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe kell utalni.

 

***

 

Az elmúlt években több tucat családügyi tartalmú, párhuzamosan hatályban lévő, akár egymásnak ellentmondó törvény szabályozta és befolyásolta a családok mindennapi életét közvetlenül vagy érintőlegesen. Ez a helyzet sajnos hátrányosan befolyásolta a gyermekvállalási kedv alakulását, hiszen a gyermekszülés hosszútávra szóló döntés, melynek meghozatalához stabil és kiszámítható viszonyokra van szükség. A gazdaság fejlődését és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti a drámai népességfogyás és a társadalom mind gyorsabb elöregedése.

 

A Javaslat nem értéksemleges módon kívánja meghatározni a család intézményével kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, hanem egyértelműen állást foglal a család, a házasság és a gyermekvállalás, mint követendő és védendő társadalmi, nemzeti érték fontossága mellett. Hangsúllyal szerepel az előterjesztésben, hogy a családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőségnél. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, ami az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösséget jelenti, ezért az mindenkor megbecsülést érdemel.

 

A családi jogállást keletkeztető élethelyzetek közül a Javaslat – a Preambulumban megfogalmazott alapvetésekkel összhangban – főszabályként a házasságon, illetőleg a gyermekvállaláson (azaz az egyenes ági rokonságon) alapuló együttélési formákat kívánja – sarkalatos törvényi szinten – elvi védelemben részesíteni, kiegészítve a családba fogadó gyámsággal. A kapcsolatrendszer magában foglalja a házastárs és az általa nevelt gyermek közötti kapcsolatot is.

 

Az előterjesztésben a foglalkoztatás terén is kiemelt védelmet biztosít a kiskorú gyermeket nevelő szülőnek, e körben külön is kiemelve a három vagy több gyermeket nevelő szülőt és azt, aki egyedül neveli gyermekét, továbbá aki a családban tartósan beteg vagy fogyatékkal élő gyermeket nevel. A Javaslat tartalmazza továbbá a fizetés nélküli szabadság, a szülési szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás, a felmondási védelem intézményét, továbbá az apát megillető munkaidő kedvezményt.

 

Az állam külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat. Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségekhez. A pénzbeli ellátások terén újdonságot jelent az a jelenlegi szabályozásban nem létező rendelkezés, amely szerint a családok támogatásának jogosultsági feltételeire vonatkozó szabályozás megváltoztatása esetén (kivéve, ha az a családokat kedvezően érinti) legalább 1 év felkészülési időt kell biztosítani.

 

A Javaslat fontos alapelvként fogalmazza meg a generációk közötti együttműködés szükségességét is, amely a jövőben – külön törvényben foglaltak szerint – azzal is elismerést nyerne, hogy a gyermekek felnevelése a nyugellátások megállapításánál is figyelembe vételre kerül.

 

Az elfogadott törvény rendelkezik arról is, hogy a kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik valamint, hogy a gyermekeknek nyújtott támogatást a gyermekek gondozására nevelésére kell fordítani.

 

***

 

Az Alaptörvény szerint Hazánk neve Magyarország. Mivel a jogszabályok címe nem módosítható, ezért a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról szóló törvény tárgykörének újraszabályozásával oldható meg az elnevezés megváltozása. Másrészt az Alaptörvény értelmében „a címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg”, erre tekintettel indokolt a két, kapcsolódó tárgykört egy törvényben szabályozni.

 

A Javaslat fenntartja a címer és a zászló funkciójában fennálló lényegi eltérést, s ehhez illeszkedve állapítja meg a használati szabályokat és korlátokat: a címert inkább az államisághoz kötődő, azt kifejező jelképként, míg a zászlót a nemzeti érzés kifejezésének hagyományos jelképeként szabadabb, kevesebb megkötéssel használható szimbólumként szabályozza. A címer az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, állami szervek, közintézmények általi használata továbbra is a törvény erejénél fogva lesz biztosított, illetve más költségvetési szervek esetén miniszteri rendeletek határozzák meg a Javaslat felhatalmazása alapján a címerhasználat rendjét. Külön szól a Javaslat az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdésére figyelemmel — amely a címer és a zászló történelmileg kialakult formák szerinti használatát lehetővé teszi – a köztársasági elnök és a miniszterelnök által használt címerről. Fenntartja azonban a Javaslat, hogy a fent megjelölt személyi körön kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja.

 

A Javaslat érdemben változatlanul fenntartja a magánszemélyeknek a nemzethez való tartozás kifejezésére, illetve társadalmi rendezvények esetén a címer és a zászló szabad használatát.

 

A rendszerváltást követően a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta az új kitüntetési rendszert létrehozó és szabályozó, A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvényt.

 

Szükségessé vált egyrészt e széttagolt rendszer egységesítése, megújítása, másrészt indokolt megteremteni a nemzet szolgálatában tett különféle érdemek differenciált elismerésének lehetőségét úgy, hogy a kitüntetési rendszer és az egyes kitüntetések tükrözzék történelmi örökségünket, továbbá az európai hagyományokat, valamint egyértelmű legyen a szuverenitást megtestesítő állam állami kitüntetései és az egyéb állami szervek és személyek által alapított és adományozott kitűntetések közötti különbség.

 

A törvény II. fejezet az e törvény által alapított, a köztársasági elnök által adományozható állami kitüntetésekre vonatkozó szabályokat, a III. fejezet az egyéb díjak, elismerések alapítóinak és adományozóinak körét, illetve az adományozás jogszabályi feltételeit határozza meg. A törvény 1. melléklete az állami kitűntetésekre vonatkozó közös szabályokat, 2. melléklete pedig az egyes állami kitüntetések osztályait, a kitüntetések leírását, valamint a kitüntetésekkel kapcsolatos lényeges szabályokat tartalmazza.

 

***

 

Hazánkban jelenleg vegyes választási rendszerben szerezhető parlamenti mandátum. Ez egy kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A jelenleg hatályos választójogi szabályozás alapján, a határon túli nemzettársaink nem rendelkeznek a magyarországi országgyűlési választások során szavazati joggal, továbbá a Magyarországon élő nemzetiségek országgyűlési képviselete sem megoldott.

 

Az Országgyűlés 2010. május 20-ai ülésén fogadta el a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi X törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmében az országgyűlési képviselők létszáma - a hatálybalépés idejéről szóló külön törvény elfogadását követően - legfeljebb 200 fő.

 

Az országgyűlési képviselők létszámának nagyarányú csökkentése következtében a területi listák fenntartása nem lehetséges. A törvényjavaslat a határon túl élők szavazati jogának biztosítása mellett szabályozza a nemzetiségek parlamenti képviseletének feltételeit is. A nemzetiségek számára kedvezményes mandátum megszerzésének lehetőségét biztosítja, illetve azon nemzetiségek számára, melyek nem szerzik meg a kedvezményes mandátumot, a nemzetiségi szószóló jogintézményének megteremtésével biztosítja az Országgyűlés munkájában való részvételt.

 

***

 

A nemzeti vagyonról szóló új törvény a nemzeti vagyon elsődleges rendeltetéseként a közfeladatok ellátásának biztosítását határozza meg. A jogszabály négy kategóriára osztja a nemzeti vagyont: a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdonra, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemekre, a korlátozottan forgalomképes vagyoni körben már eladható, megterhelhető vagyonra, végül az üzleti vagyonra.

 

A törvény alapelve, hogy a nemzeti vagyon közérdeket szolgál, amelyet hasznosítani vagy átruházni csak átlátható tevékenységgel rendelkező szervezettel való szerződéskötés útján lehet. Az átláthatóság feltételei a vízi társulásokra is vonatkoznak. Egy elfogadott módosítás szerint a belső egyházi jogi személy is ilyennek tekinthető. Az eredeti javaslathoz képest szigorítás, hogy ha a kizárólagos gazdasági tevékenységet végző személy tulajdonosi szerkezete megváltozik, és nem felel meg az e törvényben foglaltaknak, akkor egyúttal a kizárólagos gazdasági tevékenység végzésére, valamint a vagyonkezelési jogok gyakorlására vonatkozó joga is megszűnik.

 

A korábbi szabályozáshoz képest jelentős mértékben szűkül a nemzeti vagyon kezelésére és a haszonélvezetre jogosultak köre is, az állam és a helyi önkormányzat szerveire, intézményeire, valamint ezek 100 százalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekre.

 

A jogszabály felsorolja az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeinek körét, amely tevékenységek gyakorlásának joga fő szabályként a külön törvény szerinti koncessziós szerződés alapján engedhető át. Pályázat vagy koncessziós szerződés nélkül csak e törvény rendelkezései alapján van lehetőség.

 

A nemzeti vagyon csak akkor bocsátható térítésmentes használatra, ha közfeladathoz kapcsolódik. A törvény új elemként bevezeti az állam elővásárlási jogát az önkormányzati ingatlanok értékesítése során, valamint rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között.

 

Az eredeti tervezethez képest egyes módosítások további szigorításokat vezettek be a vagyonkezelés terén, valamint a haszonélvezeti jogra is kiterjesztették a vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályokat. Az elfogadott törvényben az állam tulajdonát képezik a csatornák, tározók, árvízvédelmi fővonalak, egyéb vízi-közművek és létesítmények, ugyanakkor az Országház nem számít mostantól az állam kizárólagos tulajdonába tartozó műemléknek, az ugyanis a Magyar Országgyűlés Hivatalának tulajdonába kerül. A törvény ugyanakkor kizárólag a magyar nyelvet, a magyar jog alkalmazását és a magyar rendes bíróság joghatóságát, illetékességét köti ki, ha a nemzeti vagyonra vonatkozó szerződésről van szó.

 

***

 

Magyarország jogállamként védett értékei megsértését differenciált, büntetőjogi, szabálysértési- és közigazgatási jogi eszközökkel szankcionálja, attól függően, hogy az adott jogellenes cselekmény milyen jogtárgyat, milyen mértékben sértett.

 

A társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szembeni védelmet hazai jogrendszerünkben a szabálysértési jog hivatott biztosítani. A szabálysértési jogi szabályozás egyszerre kell, hogy védelmet nyújtson az alapvető értékeket csekélyebb fokban veszélyeztető, valamint a jog által „még” védendőnek ítélt értékeket fenyegető magatartásokkal szemben. A hatékony és gyors eljárás mellett a tervezet célja egy költséghatékony eljárás felépítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához. A helyi lakosság mindennapi életét befolyásoló szabályszegések elkövetésének megelőzésére, visszaszorítására olyan eljárási megoldásokat kell kidolgozni, melyeknek az Országgyűlés által történő elfogadása esetén az elkövetők felelősségre vonására lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül sor kerül. Elsődleges lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatal. A szabálysértési eljárás egyszerűsítése érdekében azokban az eljárásokban, amelyekben a tényállás tisztázott – az őrizet és a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása kivételével – meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozatot bocsát ki a bíróság és a szabálysértési hatóság.

 

A tervezet előtérbe helyezi a helyszíni bírság jogintézményét, az ügyek jelentős számát ezen a módon kell majd lezárni. Ismételt elkövetés esetén a helyszíni bírság összege 70.000 forinting terjedhet.

 

Az általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett állami szerv – járási hivatal – lesz. Figyelemmel azonban arra, hogy a kistelepülések közbiztonsági helyzete halaszthatatlan intézkedéseket követel, a 2012. április 15-ei hatályba lépés és a járási hivatalok felállta között e jogkör átkerül a kormányhivatalhoz azzal, hogy a kormányhivatal dolgozója a leendő járások székhelyére kiutazva gyakorolja azt.

 

***

 

A Széll Kálmán Akcióterv 16. pontja célul tűzi ki többek között a felszámolási eljárások gyorsítása érdekében szükséges jogszabályok megalkotását. Ezeket a törvénymódosításokat a Kormány 2011. II. félévi munkaterve is tartalmazza. A törvényjavaslat a Széll Kálmán Akcióterv 16. pontjának végrehajtását szolgálja. Célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése, a jogérvényesítés elősegítése. Ennek érdekében módosul a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégeljárási törvény, továbbá az egyéni vállalkozókról szóló törvény is.

 

Külföldi cég részvétele esetén ismételten szükséges a külföldi cég nyilvántartásba vételének igazolása. A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával, valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével.

 

Megszűnik a kényszer-végelszámolás jogintézménye.

 

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény 2010. január 1-én lépett hatályba. Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét, annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.

 

***

 

Az 1996-ban elfogadott, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által felállított területfejlesztési és területrendezési intézményrendszer működését számos nehézség terheli. A hatályos Tftv. több, a korábbiaktól számottevően eltérő szemlélet alapján módosult, s ez a törvény koherenciáját, belső logikai összefüggéseit is megbontotta.

 

A Kormány kiemelt célkitűzése a közigazgatás hatékonyságának növelése, amelynek egyik hangsúlyos eleme az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi közigazgatás megteremtése, ezáltal a területi feladatellátás hatékonyságának és eredményességének megvalósítása.

 

A törvényjavaslat célja mindezek érdekében a jelenleg széttagoltan működő területi területfejlesztés szervezetrendszerének racionalizálásához a jogszabályi alapot megteremteni. Ennek során különösen is figyelemmel kell lenni a 2012. január 1-jétől hatályba lépő Alaptörvény szabályaira, valamint a megalkotásra kerülő sarkalatos törvényekkel – azok közül is kiemelkedően a területi közigazgatás szabályait felölelőekkel – való összhang biztosítására.

 

Ennek érdekében a Javaslat a következő módosításokat indítványozza.

 

Szükséges a kötelezően létrehozott regionális fejlesztési tanácsok és a kistérségi fejlesztési tanácsok megszüntetése. Az Országgyűlés részére benyújtott, a helyi önkormányzatokról szóló új sarkalatos törvénnyel a Kormány arra tett javaslatot, hogy a területfejlesztési és területrendezési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerüljenek. A törvényi szintű összhang megteremtése érdekében szükséges tehát az is, hogy a feladatellátás területi szintjét a megye képezze, és az új Ötv.-nek megfelelően a feladatellátó szerv már 2012. január 1-jétől a megyei önkormányzat legyen.

 

Az intézményfenntartói feladatait az államnak átadó megyei önkormányzat képviselő-testülete azonban olyan legitim, a választópolgárok által közvetlenül választott tagságú szervezet, mely közjogi szempontból alkalmassá válhat a területfejlesztési feladatok ellátására.

 

A területfejlesztési feladatok megyei önkormányzatra telepítésével a megyei szintű párhozamos feladatellátás – és így valamennyi megyei területfejlesztési tanács is – megszüntethető, a megyei önkormányzat által eddig is ellátott területrendezési feladatok területfejlesztési feladatokkal való kiegészítése pedig biztosíthatja e kétféle típusú, de egymással összefüggő terv egymással való összhangját.

 

A fentiekhez hasonlóan a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megszűnése is indokolt. Így a Tftv. alapján kötelezően működő kiemelt térségi fejlesztési tanácsként egyedül a Balaton Fejlesztési Tanács maradna meg. A Tftv. által biztosított lehetőséggel élve eddig további hét térségi fejlesztési tanács jött létre önkéntes jelleggel. Az önkéntes térségi tanácsok alakításának lehetőségét a Javaslat fenntartaná, a számos projektet kezelő kötelezően működő Balaton Fejlesztési Tanács fenntartásához pedig fejlesztéspolitikai érdek fűződik.

 

Ezen túlmenően szükséges a regionális fejlesztési ügynökségek (nonprofit kft-k) tulajdonlási viszonyainak rendezése is. A regionális fejlesztési ügynökségek jelenleg a regionális fejlesztési tanácsok munkaszervezetei, egyúttal tervezési feladatokkal is rendelkeznek. A regionális fejlesztési ügynökségek ezen kívül szerződés alapján közreműködő szervezeti feladatokat is ellátnak, melyek időközben a tevékenységük súlypontjává váltak. E feladatellátás folyamatosságának fenntartása érdekében szükséges, hogy a többi közreműködő szervezethez hasonlóan a Magyar Állam tulajdonába kerüljenek át.

 

A megszűnő szervezetek jogutódlási kérdéseinek rendezésére is szükségszerűen ki kell terjedjen a Javaslat. A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat lesz. A kistérségi fejlesztési tanácsok feladatait az utóbbi években ténylegesen a többcélú kistérségi társulások látták el. E feladatok lényegében a többcélú kistérségi társulások számára a területfejlesztési feladatokra tekintettel juttatott működési támogatások megszerzésében és felhasználásában merültek ki. Mivel az ezzel kapcsolatos szerződéseket is a többcélú kistérségi társulásokkal kötötte meg az állam, így egyéb feladat hiányában nincs szükség a kistérségi fejlesztési tanácsokkal kapcsolatos jogutódlás rendezésére. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja Budapest Főváros Önkormányzata, illetve a Pest Megyei Önkormányzat lesz, függően attól, melyikük illetékességi területét érinti a konkrét ügy. Rendezésre kerül az a helyzet is, mikor nem határozható meg valamelyik jogutód szervezet kizárólagos területi érintettsége.

 

A területfejlesztési szabályok előzőek szerinti módosításán túl szükséges a területrendezésre vonatkozó szabályozás néhány rendelkezésének pontosítása is, melyekkel a jogalkalmazás során tapasztalt problémák küszöbölhetők ki.

 

***

 

Az új államháztartási törvény az Alaptörvénnyel összhangban orvosolja az előző, hasonló tartalmú törvény hibáit és teszi átláthatóbbá az államháztartás rendszerét.

 

A törvény nem négy, hanem két alrendszert különböztet meg, a központit és az önkormányzatit. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a központi alrendszer részévé válnak, ennek megfelelően megszűnik a társadalombiztosítási költségvetési szervi típus. Marad azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás.

 

A törvény elvégzi a középtávú tervezés, a kötelezettségvállalás, fedezet-vizsgálat előírásai megerősítését, biztosítva, hogy előirányzati fedezet nélküli kötelezettségvállalás ne történhessen semmilyen egyedi engedéllyel. A Javaslat biztosítja ugyanakkor, hogy ha egy beruházáshoz, beszerzéshez szükséges fedezetet az Országgyűlés már jóváhagyott a központi költségvetésről szóló törvényben, úgy annak lefolytatásához újabb külön engedélyre ne legyen szükség. A törvényjavaslat megelőzi a költségvetési szervek trükközésének lehetőségét, mikor kizárja, hogy az adott szerv a vállalkozási tevékenységét követő maradványát az alaptevékenységre számolja el.

 

A jogszabály szerint a költségvetési tervezés két oldalról történik, egyfelől felülről, a keretszámok megalkotásával, másfelől alulról, a részletes technikai részletszabályok kidolgozásával a keretszámokon belül maradva. A kettő találkozásánál a Kormány hagyja jóvá a végső terveket. Ezzel biztosított, hogy a részletes terveket azon a szinten készítsék el, ahol az információ leginkább rendelkezésre áll, illetve hogy a végrehajtási típusú tervezés ne a költségvetési évben, hanem már annak előkészítésekor megtörténjék.

 

A törvény az átláthatóság érdekében korlátozza az „összevonásokat” és megszüntet számos bürokratikus intézkedést, mint az utalvány külön ellenjegyzése, a társadalmi szervezetek, alapítványok támogatásának engedélyezési kötelezettsége vagy a feladatfinanszírozási rendszer.

 

Az elfogadott jogszabály megtartja a miniszternek az önkormányzatoknak juttatott támogatások feletti felülvizsgálati jogát, ugyanakkor kiköti, hogy fizetési kötelezettség állam általi átvállalásáról csak az Országgyűlés dönthet. Ez utóbbiról azonban a zárszámadási törvényben is lehet dönteni. Az elfogadott javaslat alapján már térségi fejlesztési tanács is jogosult költségvetési szerv alapítására.

 

Az elfogadott törvényjavaslat végül lehetővé teszi, hogy az MTVA a kincstárnál vezetett központi fizetési számlája mellett szabadon rendelkezzen a hitelintézetnél vezetett fizetési számlával is.

 

***

 

Az Országgyűlés elfogadta az új felsőoktatási törvényt, amely 2012. január 1-én lépett hatályba.

 

A törvény számos rendelkezését azonban csak később vezetik be, így például az új felvételi rendszert első alkalommal 2013 szeptemberében tanulmányokat kezdők esetében kell alkalmazni. Az egységes szóbeli vizsgakövetelményeket a felsőoktatási intézményeknek 2012. december 31-ig kell meghatározni, és szóbeli felvételi vizsga első alkalommal csak a 2014/2015-es tanévre történő jelentkezéskor szervezhető.

 

Az oktatási alaptevékenység körébe tartozó képzések maradtak: az alapképzés, a mesterképzés, a doktori képzés, valamint a szakirányú továbbképzés.

 

Az oktatási alaptevékenység körébe a jelenlegi felsőfokú szakképzés új elnevezéssel, kredittartalommal szerepel, amely kikerül a szakképzési törvény hatálya alól. A felsőoktatási szakképzés, felsőfokú végzettségi szintet nem ad, de kreditjei az alapképzésbe történő jelentkezéskor beszámítható.

 

A tanári szak a képzési rendszerben osztatlan képzéssé válik. A törvény a tanárképzésben általános iskolai (4+1 képzési idő) és középiskolai (5+1 képzési idő) tanárképzésről rendelkezik. A képzésben a plusz egy év a köznevelési (közoktatási) intézményben végzett összefüggő egyéni iskolai gyakorlat. Mind a két tanárképzés mesterfokozattal zárul.

 

A Kormány rendeletében meghatározottak szerint állami fenntartású felsőoktatási intézményeket kiemelt felsőoktatási intézményeknek minősíthet. Az egyetem vagy egyetemi kara ”kutató” minősítést, a főiskola „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat.

 

A törvény új elemként tartalmazza a mesterképzésre épülő újabb mesterfokozatot, valamint azt, hogy a doktori képzés indítására, illetve folytatására csak egyetemen van lehetőség.

 

A felvételre jelentkező az új szabályozás szerint egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amelyeket rangsorolnia kell.

 

Az új rendelkezés alapján a hallgató magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges képzésben vehet részt.

 

A hallgatói jogviszony megszűnik, ha a javító és ismétlővizsgák száma eléri az ötöt.

 

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és új elemként a Doktoranduszok Országos Szövetsége is jogi személy.

 

A törvény a felsőoktatás finanszírozásának csak az elveit határozza meg. Az éves költségvetési törvény állapítja meg a felsőoktatás állami támogatását. A fenntartónak kell biztosítania a támogatást az intézmény működéséhez.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés