Névnap

Ma 2017. szeptember 23., szombat, Tekla és Líviusz napja van. Holnap Gellért és Mercédesz napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 68 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #33 Nyomtatás E-mail
2012. január 06.

A Belügyminisztérium 2011.11.20-án nyújtotta be az egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló javaslatot. A törvényjavaslat több törvényt módosít, így a rendőrségi, a légi közlekedési, az egészségügyi törvényt, a sporttörvényt, a médiatörvényt, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényt.

 

A minősített adat védelmének hatósági felügyeletével, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezésével és felügyeletével, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági tevékenységgel kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Biztonsági Felügyelet látja el. Mivel az NBF által végzett hatósági tevékenység Magyarország érdekeinek védelme szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az említett szerv személyi állományának etikai integritása a vezénylő szerv kilététől függetlenül, egységes szabályok szerint, egyazon ellenőrző szerv – a Nemzeti Védelmi Szolgálat– által legyen ellenőrizhető. A megbízhatósági vizsgálattal érintettek személyi körének kiterjesztésére és az érintett személyi kör által ellátott speciális feladatokra tekintettel szükséges továbbá kibővíteni azon szabálysértések és bűncselekmények körét, amelyeket a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, az NVSZ tagja a megbízhatósági vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében a vizsgálat során jogszerűen elkövethet. A jogszabály-módosítás nyomán mindemellett az NVSZ bűnfelderítési tevékenysége a jövőben az NBF-hez vezényelt, illetve a Kormány által nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinethez és az annak munkáját segítő testülethez delegált hivatásos állományra is kiterjed majd.

 

A rendőrség eredményes feladatellátása érdekében szükséges biztosítani, hogy a rendőrség titkos információgyűjtésre feljogosított nyomozó hatóságain kívül – ügyészi jóváhagyás mellett – a nyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkező TEK, valamint a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó NVSZ is adatot igényelhessen az adatkezelő szervtől a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében. A védett adatok jogszerű kezelése érdekében garanciális elemként kerül meghatározásra, hogy az adatkéréssel kapcsolatos megkeresések jóváhagyása az ügyész feladatkörébe tartozik.

 

Az elfogadott módosító javaslatok jelentősen átalakították a megalakítani tervezett Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) jogállását és adatkezelésének szabályait. Ebből következően szükséges volt megteremteni a normaszöveg koherenciáját, hogy ne kerüljön sor egyrészt a NIBEK nemzetbiztonsági szolgálatként történő megalakítására, másrészt az Információs Hivatalnak (IH) a belügyminiszter irányítása alá vonására sem.

 

***

 

Magyarország 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvénye 2012. január 1-jén lépett hatályba. Magyarország új Alaptörvénye a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után új fejezetet nyit a történelemben, ugyanakkor az ahhoz kapcsolódó – szintén az Alaptörvény részét képező – átmeneti rendelkezések nem feledkezhetnek meg arról, hogy a békés átmenet ideiglenes alkotmánya sok tekintetben nem adott módot a kommunista diktatúrával kapcsolatos történelmi igazságtételt erkölcsi és jogi értelemben egyaránt szolgáló jogi keretek kialakítására. Erre figyelemmel a Javaslat tartalmazza a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes, korábban rendezetlenül maradt kérdéseinek olyan jogállami rendezését, amelynek célja nem a kommunista diktatúra hatalombirtokosaival szembeni megtorló jellegű bosszúállás, hanem a kommunista múlt valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása.

 

Ezen, az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti kérdéseket tágan értelmező rész mellett a Javaslat tartalmazza azokat az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges, jogtechnikai jellegű átmeneti rendelkezéseket, amelyek a jogértelmezési viták elkerülése érdekében pontosan meghatározzák, hogy mennyiben érinti az Alaptörvény a hatálybalépése előtt kinevezett vagy megválasztott szervek és személyek megbízatását, a hatályban levő jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, illetve a folyamatban levő ügyeket.

 

***

 

Az új Alaptörvény elfogadása szükségessé tette a Magyar Nemzeti Bankról („MNB”) szóló törvény helyett egy új jegybanktörvény megalkotását, ami az Alaptörvénnyel egyidejűleg, 2012. január 1-jén lépett életbe. A törvény egyes szakaszai az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek.

 

A törvény szövegéről annak benyújtását megelőzően, valamint annak zárószavazása előtt is egyeztetés folyt az MNB-vel, illetve az Európai Központi Bankkal („EKB”). Az elfogadott törvényjavaslat tartalmazza az intézmények észrevételeinek döntő többségét.

 

A törvényjavaslat definiálja az MNB jogállását, elsődleges célját és alapvető feladatait. Meghatározza az MNB szervezetét (testületeit, vezetői kinevezésének módját), részletezi a jegybank kapcsolatát más szervekkel, illetve a korábbi szabályozással azonos módon jogalkotási jogosultságokat ad számára. A Monetáris Tanács legalább öt, legfeljebb kilenctagú testület lesz, megválasztásuk módja változatlan marad. Újra feláll a 2007-ben megszüntetett Igazgatóság, tagjai az MNB elnöke mint az Igazgatóság elnöke, és az MNB alelnökei. Lehetőség lesz arra, hogy az MNB-nek 3 alelnöke legyen.

 

Az Alaptörvény és az EU jogszabályok által engedélyezett keretek között a törvény szemléletváltást tartalmaz abban az értelemben, hogy a korábban döntően az MNB elnöke kezében összpontosuló döntéshozatali és végrehajtási hatásköröket megosztja a Monetáris Tanács és az újból felálló igazgatóság között, azzal, hogy ezeknek a testületeknek az MNB elnöke tagja, és szavazategyenlőség esetén döntő szavazattal rendelkezik. A megváltozott döntéshozatali folyamat (a Monetáris Tanács hatáskörbővülése és az Igazgatóság felállása) zökkenőmentes átvétele és az MNB zavartalan működésének biztosítása érdekében 2012. március 31-ig tartó átmeneti időszakot vezet be a törvény.

 

A 2008-tól induló pénzügyi- és gazdasági válság tapasztalatai is alapul szolgáltak ahhoz, hogy az MNB a jövőben felelős lesz a magyarországi makroprudenciális politikáért. Az MNB feladata lesz a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, és a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzése, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésének támogatása. A Monetáris Tanács döntése alapján az MNB elnöke ebben a kérdéskörben is rendeletet adhat ki.

 

Az Európai Unió jegybankokra vonatkozó szabályozásának kulcsfontosságú elemét, a jegybanki függetlenséget teljes mértékben biztosítja, sőt, erősíti a törvény:

 

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés az EKB és a nemzeti jegybankok elsődleges céljának az árstabilitás fenntartását jelöli meg. A törvény deklarálja ezt a jegybanki célt (amelynek Magyarország esetében még az árstabilitás elérését is tartalmaznia kell), mert elősegíti a kormányzattól való függetlenséget.

 

Az elsődleges cél mellett, az integrációban működő jegybank alapvető feladatai tekintetében kettős követelmény áll fenn. Egyrészt a jegybanknak - csakúgy, mint az elsődleges cél tekintetében - függetlennek kell lennie a KBER-rel kapcsolatos feladatai végrehajtása során, másrészt további feladatot csak abban az esetben és olyan mértékben láthat el, ha az nem veszélyezteti az elsődleges célja elérését.

 

Az MNB döntéshozóira vonatkozó személyi függetlenségi szabályoknak két fontos eleme van: egyrészt a döntéshozó testületnek csak főállású tagjai lehetnek. A főállású státus lehetővé teszi, hogy számos részletdöntés a döntéshozó testület kompetenciájába kerüljön. Másrészt a döntéshozó testület tagjai között sem állhat fenn függőségi viszony.

 

A jegybank pénzügyi függetlensége a legtágabb értelemben azt jelenti, hogy a jegybank rendelkezik azokkal az anyagi alapokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően megvalósíthassa a törvényben rögzített feladatait és betöltse a KBER-ben meghatározott funkcióját. A törvény biztosítja az MNB számára, hogy saját maga határozhassa meg költségvetését.

 

***

 

Az egészséges ivóvízhez való jog, mint az egészséghez való jog szerves része, az alkotmányos alapjogok közé tartozik. Az eddig hatályos szabályozás azonban adós maradt a víziközmű-szolgáltatás alapelveinek, ellátási feltételeinek, és a víziközmű-szolgáltatókkal szembeni szakmai, gazdasági és jogi követelmények meghatározásával.

 

Az új törvény évek egyértelműen rögzíti, hogy mely esetekben, hogyan alakul az ellátási felelősség az önkormányzat, illetve az állam tekintetében. A törvény az ellátási felelősség érintetlenül hagyása mellett, a víziközmű-szolgáltatások, illetve a víziközmű-szolgáltatók szakmai, gazdasági felügyeletét, valamint a víziközmű közüzemi szolgáltatások ármegállapítási jogkörét a Magyar Energia Hivatalhoz telepíti, miközben a települési önkormányzatok és az állam hatáskörében hagyja a víziközmű-szolgáltatások megszervezésével, illetve a víziközmű-szolgáltatások helyi szintű szabályozásával kapcsolatos hatásköröket, feladatokat. Annak érdekében, hogy a víziközművek tulajdonjoga hosszú távon egyértelműen rendeződjön, a tervezet átmeneti időt biztosít a víziközmű-szolgáltatók tulajdonában lévő víziközművek önkormányzati vagy állami tulajdonban történő átruházására.

 

***

 

A törvény a Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseiről szóló törvényjavaslattal való összhangot teremti meg. Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései 2. cikke szerint nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.

 

A kommunista bűncselekmény fogalma nem jelent önálló bűncselekményi tényállást, hanem csupán egy összefoglaló megnevezése annak a cselekménynek, amely a javaslatban foglalt, az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiből következő feltételeknek megfelel.

 

A kommunista bűncselekményekkel kapcsolatban értelemszerűen irányadók a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései is, az elévültnek nem tekinthető bűncselekmények üldözésére vonatkozó állami fellépés kötelezettségét annak eljárási rendjében kell teljesíteni.

 

***

 

Magyarország 2011. április 25-én kihirdetett új Alaptörvényének Nemzeti Hitvallása megállapítja, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt a keresztény Európa részévé tette Magyarországot, elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüli országunk különböző vallási hagyományait.

 

A még a pártállami parlament által elfogadott a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot, illetve az egyházak létrehozását széleskörűen biztosította ugyan, a későbbiekben azonban nyilvánvaló volt, hogy az egyházalapítás rendkívül nagyvonalú feltételei lehetőséget adnak az alapjoggal történő visszaélésekre is, mind az egyházaknak járó állami támogatások jogosulatlan igénybe vételére, mind pedig ténylegesen nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek egyházként történő bejegyeztetésére.

 

A normaszöveg rögzíti az egyházak működésére és nyilvántartásra vonatkozó szabályokat, emellett a törvény melléklete meghatározza a tizennégy Országgyűlés által elismert magyarországi egyházat, név szerinti felsorolásban a következőket: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete (Magyarországi Unitárius Egyház), Magyarországi Baptista Egyház és a HIT Gyülekezete.

 

A törvény rögzíti az egyesületek egyházként való elismerésnek feltételeit, köztük a vallási tevékenységet, a 100 éves nemzetközi múltat, vagy a húsz éves hazai működést.

 

***

 

Az Országgyűlés a Gazdasági bizottságba dr. Mengyi Roland helyett Bencsik Jánost, a Honvédelmi bizottságba Németh Zsolt helyett Jámbor Nándort, a Külügyi bizottságba dr. Braun Márton helyett Csóti Györgyöt, Jámbor Nándor helyett Németh Zsoltot választotta.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés