Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 63 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #35 Nyomtatás E-mail
2012. február 22.

 

A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a baráti együttműködésről és az európai partnerségről szóló Szerződést 1992. február 6-án, Budapesten írta alá Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár. A szerződés részletesen taglalja a kétoldalú kooperáció egyes területeit (politikai kapcsolatok, gazdaság, kultúra, oktatás, stb.), valamint a két ország koordinált fellépését a nemzetközi színtéren (főként hazánk euro-atlanti integrációja, ill. a nemzetközi béke és biztonság kérdései). A szerződés az elmúlt két évtizedben a rendkívül sokrétű és sikeres együttműködés alapdokumentumává vált. Az aláírás után 20 évvel indokolt visszatekinteni az elért eredményekre, egyben kijelölni a közös munka jövőbeni irányait, megerősítve azzal kapcsolatos elkötelezettségünket. A képviselők támogatták az erről szóló határozati javaslatot.

 

­­­***

 

A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény hatálybalépésével indokolt volt megalkotni a Kttv.-ben meghatározott jogintézményekkel összefüggő átmeneti szabályokat. Ezzel párhuzamosan hatályát vesztette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény is. Erre tekintettel indokolt volt azon törvények módosítása, amelyek szakaszszerűen hivatkozták meg a két hatályon kívül helyezett törvény egyes pontjait.

A Javaslat többek között rendelkezik arról, hogy az új törvény hatálybalépése nem érinti a fennálló jogviszonyokból fakadó jogokat és kötelezettségeket (feltéve, hogy a törvény eltérően nem rendelkezik), a közigazgatási versenyvizsgával összefüggő adatkezelésről, a munkaköri pótlék fizetésének átmeneti szabályairól, a Magyar Kormánytisztviselői Kar létrehozásával összefüggő átmeneti szabályokról, a köztisztviselői vezetői megbízás munkakörré történő átalakulásáról.

 

***


Az Országgyűlés egyetértett azzal, hogy Magyarországnak minden fórumon törekednie kell arra, hogy erősítse az Európai Parlament szerepét a géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó döntéshozatali folyamatokban, így különösen az engedélyezési eljárás és a jelölési előírások területén, és erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy a géntechnológiai tevékenységet érintő területek európai szabályozása minimalizálja a környezeti és társadalmi kockázatokat, és teremtse meg annak kereteit, hogy a technológia alkalmazásával összefüggő társadalmi többletköltségeket az azokat okozók viseljék.

 

Magyarország 2005. január 20-án hazai ökológiai hatásvizsgálati eredmények alapján a MON810 kódjelű, kukoricamollyal szembeni ellenállóságot hordozó kukorica vonal magyarországi felhasználására, forgalomba hozatalára és köztermesztésbe vonására vonatkozó tilalmat, ún. moratóriumot rendelt el. Az Országgyűlés egyhangúlag felkérte a Kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a MON 810 kukorica fajták köztermesztésbe vonása ellen, a magyar moratórium fenntartása érdekében, kihasználva minden diplomáciai és jogi eszközt egy esetleges kedvezőtlen európai bizottsági döntés megváltoztatására.

 

***

 

Hazánkban csupán a gyümölcsös ültetvények felmérése útján biztosíthatók pontos és megfelelő részletezettségű adatok a gyümölcsös területek termelési potenciáljának és a termelés és kínálat középtávú tendenciáinak meghatározásához, a gyümölcspiac szabályozásához és az értékesítés tervezéséhez, a kapcsolódó közösségi támogatások elnyeréséhez

 

A felmérés négy gyümölcsfajra (alma, körte, őszibarack, kajszibarack) terjed ki, mivel az erre vonatkozó EU- rendelet melléklete Magyarország számára ezek összeírását teszi kötelezővé.

 

A felmérés 2012. évben történő végrehajtását az indokolja, hogy a rendelet előírja, hogy a tagállamoknak 2012 folyamán, majd azt követően ötévenként statisztikai felméréseket kell végezniük a területükön található gyümölcsfafajok ültetvényeiről. A 2012. évi felméréssel Magyarország eleget tesz a tagországok számára kötelezően előírt gyakoriságú összeírási kötelezettségének.

 

Magyarországon a gyümölcsös ültetvényt használók több mint 98 százaléka egyéni gazdálkodó, akik az összes gyümölcsös terület közel háromnegyedén gazdálkodnak. A rendelet a gyümölcsfával betelepített területek legalább 95 százalékának statisztikai megfigyelését írja elő, ezért az előbbi kötelezettség teljesítése érdekében az adatszolgáltatók körébe Magyarországon természetes személyeket is be kell vonni.

 

 

 

A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló határozati javaslat  elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította előzetes támogatását a kormányközi megállapodáshoz való csatlakozással kapcsolatban. A határozat nem jelent ratifikációt, arra márciusig törvényben kell majd, hogy sor kerüljön.

 

A kormányközi megállapodás ötlete az Európai Tanács decemberi ülésén merült fel, akkor az Egyesült Királyság kivételével valamennyi nem eurózóna tagállam – így Magyarország is – parlamenti konzultációhoz kötötte a csatlakozást.

 

A megállapodás rendelkezései a jelenleg nem eurózóna tagállamokra csak a monetáris unióhoz való csatlakozás után lesznek érvényesek. A szerződés közvetve sem tartalmaz semmilyen utalást az adóharmonizációra, ezért a korábbi versenyképességi paktummal ellentétben nem sért magyar érdekeket.

 

A megállapodás tartalma többek között:

  • Az államháztartás éves strukturális egyenlegének meg kell felelnie a felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktumban meghatározott országspecifikus középtávú célkitűzésnek, ugyanakkor a strukturális hiány alacsonyabban megállapított határa a piaci áron számított bruttó hazai termék 0,5 %-a.
  • Ha az államadósság „jelentősen alacsonyabb”, mint a GDP 60%-a, akkor a hiány lehet 1%.
  • Ha az államadósság meghaladja a GDP 60%-át, akkor ezt 1/20-adával kell csökkenteni évente.
  • Ha a Bíróság megállapítja, hogy a tagállam nem tett eleget a szerződésben foglaltaknak, akkor a tagállamnak a GDP 0,1%-át kell büntetésként befizetnie.

 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés