Névnap

Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van. Holnap Szabolcs és Alina napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 94 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #36 Nyomtatás E-mail
2012. március 07.

 

A honatyák ellenszavazat nélkül fogadták el a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010. évi tapasztalatairól szóló beszámolóját. 2008 májusában az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa a rendőrségi panaszeljárásról egy nemzetközi konferenciát szervezett, melynek záródokumentuma tartalmazza azt az öt alapelvet, amely alapján a rendőrség független kontrollmechanizmusa a leghatékonyabban működhet. Ez az öt alapelv a függetlenség, a megfelelőség, az azonnaliság, a panaszosi részvétel és a nyilvánosság. A Független Rendészeti Panasztestület a 2008-2010. évi tevékenységéről és tapasztalatairól szóló beszámolójából világosan látszik, hogy a Panasztestület működése eleget tesz az előbb felsorol öt alapelvnek. A beszámoló harmadik fejezetében olvashatók ugyanakkor a testület által megfogalmazott hatáskör-bővítésre, illetve pontosításra vonatkozó javaslatok. A felvetések között találjuk többek között, hogy eljárásaik során nehézségeket okozott számukra, hogy eljárást kizárólag panasz benyújtására tudtak indítani. Jelenleg nincs meg az a jogszabályban garantált lehetőségük – amely lehetőség az ombudsman számára biztosított – hogy ha például a sajtóból értesül valamilyen emberi jogsértésre okot adó eseményről, úgy hivatalból indíthasson eljárást. Olyan jogosítvánnyal sem rendelkeznek, hogy közvetlenül keressék meg az alapjog-sérelmet szenvedett személyt, hogy tájékoztassák a Testülethez fordulás lehetőségéről.

 

A beszámoló második és egyben egyik legmeghatározóbb fejezete a testület által eddig vizsgált ügyek tanulságaira hívja fel a figyelmet. E fejezet számadataiból megtudható, hogy a kezdeti 2008-as töredék évben született 174 állásfoglalást követően, 2009-ben már 457, 2010-ben pedig már 538 állásfoglalást hozott a testület. Az emelkedés számai nemcsak a kapacitás bővülését mutatják, hanem a testület társadalmi ismertségét és elfogadottságát is alátámasztják.

 

***

 

Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat kimondja, hogy az ORTT, valamint jogutóda, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa határidőre és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően benyújtotta a 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és ezzel elvégzett munkájáról részletes tájékoztatást nyújtott az Országgyűlésnek. A T. Ház támogatta a beszámolót.

 

***

 

2012 januárjában litván és lengyel politikusok, köztük Donald Tusk miniszterelnök és civilek tettek hitet amellett, hogy a magyar nép megválasztott képviselőin keresztül maga dönthet saját jövőjéről és maga döntheti el, hogy milyen értékek fontosak számára. A litván és lengyel nép kifejezte szolidaritását a magyarral, kiállt a magyarok önrendelkezése mellett. A magyar-litván és magyar-lengyel kétoldalú kapcsolatokat erősíti, hogy az Országgyűlés határozatban mondta ki ennek fontosságát.

 

***

 

2011. december 23-án számos személy tiltakozása kifejezéseként egymáshoz, illetve az Országházat körülvevő elzárt terület egyes kapuihoz láncolta magát és ezzel lezárta a terület több bejáratát. Az akcióban részt vevők ellen büntetőeljárás indult.

 

Az Országgyűlés méltányosnak tartja, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került személyekkel szemben közkegyelmet gyakoroljon.

 

Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadását ugyanis olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekinti, amely indokolja az Alaptörvényből fakadó jogosultságok gyakorlása ellen még bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel szemben is e méltányosságot.

 

***

 

A képviselők elfogadták a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata, valamint a lőfegyverekre irányadó szabályok Magyarországon 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg. Az eddig hatályban lévő Ftv. pontatlanul határolta el egymástól a rövid, illetve hosszú lőfegyverek kategóriáit, melynek révén átfedések fordulnak elő. A javaslat a tűzfegyver fogalmát is pontosította. Ennek révén az Ftv. mellékletében meghatározott eredeti fegyverek mellett az ilyenekké átalakított eszközök is beletartoznak már a tűzfegyverek kategóriájába. Ezzel a módosítással a tűzfegyverekre vonatkozó szigorú jogszabályi rendelkezések lesznek érvényben az eredetileg eltérő célt szolgáló, adott esetben akár hatósági engedély nélkül tartható eszközökből jogellenes módon kialakított fegyverekre is.

 

A törvényjavaslat valamennyi engedéllyel tartható lőfegyverkategória tekintetében megszüntette az ún. megszerzési engedély intézményét, amely módosítás nyomán a lőfegyver tartásához szükséges hatósági engedéllyel már rendelkező személyek újabb külön engedély nélkül szerezhetnének további lőfegyvereket. A legális fegyverhasználók visszajelzései alapján az eddig hatályban lévő lőfegyverjogszabályok túlzottan bürokratikusak voltak. Ez az állapot elsősorban a vadászati és sportcélból tartott lőfegyverek vonatkozásában állt fenn. E módosítás tehát nem fogja azt eredményezi, hogy bármely személy vagy szervezet hatósági engedély nélkül juthat lőfegyverhez, hiszen a lőfegyverek első alkalommal történő megszerzése továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges, míg az engedélyes által a későbbiekben (a meglévő engedély alapján) megszerzendő további lőfegyverek ugyanezen engedélybe kerülnek bejegyzésre.

 

Az adatigazolás rendjére vonatkozóan is új szabályozás kerül bevezetésre, melynek lényege, hogy első alkalommal, amikor az állampolgár a hatósághoz fordul az engedély megszerzése érdekében, kétféle módon tudja az adatait a hatóság felé szolgáltatni. Egyrészt ő maga igazolhatja mindazon feltételeket, amely az engedély megadásához szükségesek. Rendelkezhet azonban úgy is, hogy felhatalmazza a hatóságot, hogy a személyére vonatkozóan a különböző nyilvántartásokból az adatokat ő szerezze be.

 

A korábbi Ftv. szerint a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről az engedély érvényességi idejének lejártától számított tíz évig központi nyilvántartást kell vezetnie az erre kijelölt rendőrségi szervnek. Mostantól azonban ezen adatokról nem tíz, hanem húsz évig szükséges nyilvántartást vezetni.

 

Új nyilvántartási rendszer került bevezetésre, melynek segítségével bármely legyártott fegyver és fegyveralkatrész útja követhető lenne. Ez azt jelenti, hogy minden legyártott fegyver nyilvántartásba kerülne, és a gyártás pillanatától kezdve nyomon követhetővé válna, hogy ki, mikor és kinek adta el azt. A módosítás révén még a kereskedelmi forgalomba nem került lőfegyverek azonosítása is lehetséges lesz, hiszen azokat is nyilvántartásba kellene venni.

 

Az új törvénybe beemelésre került a riasztótöltény, a színházi fegyver és a vaktöltény fogalma, amely tisztázza, és törvényi kereteket biztosít a fent említett fegyver és töltény típusoknak. Másrészt beemelésre került a jogszabályba, hogy lőfegyver filmgyártási célra történő tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet részére engedélyezhető.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés