Névnap

Ma 2017. július 21., péntek, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 14 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #38 Nyomtatás E-mail
2012. április 04.

Az egyes közpénzügyi tárgyú törvényeknek az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő módosításáról, és azok más törvénnyel való összhangjának biztosításáról szóló törvényjavaslat biztosítja, hogy a helyi önkormányzatok 2012. évi költségvetésük tervezése és végrehajtása során, a költségvetési hiány finanszírozására – a Kormány hozzájárulásával – működési célú hitel felvételére legyenek jogosultak.

 

A javaslat az önkormányzatok költségvetésének tervezésének, végrehajtásának könnyebbé tétele érdekében az értelmező rendelkezések között meghatározza a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzat hivatala és körjegyzőség fogalmakat közösen lefedő önkormányzati hivatal megnevezést.

 

A hatályos Áht. alapján a többcélú kistérségi társulás gazdálkodási feladatai ellátásáról a társulási tanács munkaszervezete, a jogi személyiségű társulás gazdálkodási feladatai ellátásáról pedig a társulási megállapodásban megjelölt, ennek hiányában a jogi személyiségű társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.

 

A javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzat költségvetési rendeletében a képviselő testület a polgármester számára felhatalmazást adjon az egyes költségvetési bevételek és kiadások módosítására, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra.

 

A javaslat értelmében a pénzforgalommal járó tételek mellett bizonyos pénzforgalommal nem járó tételeket is el kell számolni a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között. Ilyen különösen az előző évi maradvány igénybevétele vagy az önkormányzatok nettó finanszírozása rendszerében levont és a Kincstár által átutalt tételek elszámolása az önkormányzatnál

 

Az Áht-ba beépítésre kerül az a szabály, amely szerint a helyi önkormányzat hitele, kötvénykibocsátása fedezeteként nem szolgálhat a törzsvagyon, valamint a kapott normatív hozzájárulás, támogatás, helyben maradó SZJA, stb. A főszabály alól azonban kivételeket is megállapít a javaslat. Egyfelől a likvid hitelt, hiszen ellenkező esetben pl. munkabér megelőlegező hitelt sem tudnának felvenni az önkormányzatok, amelynek a forrása a központi költségvetési hozzájárulás, támogatás. A korábbi Ötv. szabálytól eltérően további nóvum, hogy kivételként kezeli a javaslat az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások előfinanszírozása céljából felvett hiteleket is, hisz azokat természetüknél fogva az utófinanszírozással kapott uniós költségvetési támogatásokból törlesztik.

 

Számos állami non profit gazdasági társaság számára lehet előnyös. hogy az a kincstári körhöz hasonlóan (Áht. 109. § (12) bekezdés) a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok számára is lehetővé teszi a javaslat, hogy a kincstáron kívül vezetett fizetési számlájuk megszüntetésének kötelezettsége alól kivételesen az államháztartásért felelős miniszter engedélyt adjon. Ha a kincstári körön kívüli számlatulajdonos az engedélyt megkapja, úgy a számlavezető hitelintézet a fizetési számlát nem köteles megszüntetni, és arra – a stabilitási törvény keretei kötött – továbbra is biztosíthatja folyószámlahitel igénybevételét

 

A javaslatnak a Stabilitási törvény módosítására vonatkozó rendelkezései – a helyi önkormányzatok működési célú hitel felvételének lehetővé tétele mellett – a Költségvetési Tanács függetlenségének erősítése és munkája integritását szolgálják. Így a javaslat a Stabilitási törvény módosításával a Tanács elnökére nézve előírja, hogy – az oktatást és szerzői jogvédelem alá eső tevékenységeket kivéve – nem folytathat más kereső tevékenységet, ugyanakkor e korlátozással összhangban megfelelő díjazásban és juttatásokban részesül. A juttatások mértéke megegyezik az ÁSZ elnökének az állami számvevőszékről szóló törvényben meghatározott juttatásokkal: a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese, egyebekben a minisztert megillető juttatásokra lesz jogosult.

 

***

 

"Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról" című határozati javaslat révén az Országgyűlés elítéli a magyar középparasztságnak a kommunista diktatúra idején elszenvedett üldöztetését, és a kuláküldözésről való méltó megemlékezésre szólít fel. A megemlékezés napjaként minden év június 29-ét jelöli meg, Péter-Pál napját, amely a régi hagyomány szerint a betakarítás kezdetének napja, a parasztság ünnepe volt.

 

***

 

A cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság a rendelkezésére álló 180 napon belül, 2011. december 28-án benyújtotta jelentését az Országgyűlésnek. A jelentés rámutat a magyar cukoripar szinte teljes leépüléséért, az állami vagyonvesztésért felelősek körére, melyet jól demonstrál az objektív tényeket felsorakoztató történeti összefoglaló is.

 

Mára csak egyetlen, osztrák kézben lévő gyárunk maradt.

 

A jelenlegi európai uniós agrárpolitika 2014-ben változik, az uniós cukoripari rendtartás szabályozórendszere pedig 2015-ben jár le. Rendkívül fontos, hogy ezek megújításakor a magyar kormányzat keményen és hatékonyan képviselje a hazai érdekeket. Azonban addig is szükséges és lehetséges számos fontos lépést megtenni. 2015-ig van érvényes kvótaszabályozás az Unióban. Az első kérdés, hogy marad-e a következő ciklusra a kvótaszabályozás vagy sem, erről jelenleg folyik a vita.

 

***

 

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló indítvány az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető cselekmények szankcionálásának hatékonyabb eljárási rendjére, illetve annak differenciáltabbá tételére tesz javaslatot, különösen az élelmiszervállalkozások nagyságára, valamint az ismétlődő elkövetések megfelelő bírságolására.

 

A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos!

 

Mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változás bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti. A mulasztási bírság legmagasabb összege Ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel (jövedelem) tíz százaléka.

 

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján nyilvánosságra hozza az élelmiszer emberi egészséget veszélyeztető szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, engedély vagy bejelentés nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység, vagy az engedély visszavonása, az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése, ételmérgezés vagy ételfertőzés esetén az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét.

 

***

 

Annak érdekében, hogy az adóváltozások következtében 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul, a 2012. évi költségvetési törvény módosítása biztosítja a munkáltatói támogatási rendszer bevezetéséhez szükséges pénzügyi eszközöket. A 2012. évi adóváltozások miatt elvárt béremelésnek minden munkavállalója vonatkozásában eleget tevő munkáltató számára 2012-ben levonhatóvá válik a szociális hozzájárulási adóból a béremelések 5%-ot meghaladó részének költsége.

 

A nettó bérek színvonala 2012. évi megőrzésének fő eszköze az elvárt béremeléseknek a munkáltatók részéről történő minél teljesebb körben történő végrehajtása. A létszámcsökkentések megelőzése és a béremelések elősegítése érdekében az elmaradó béremelések miatt indokolt munkavállalói kompenzációra szánt 21 milliárd Ft-os költségvetési forrás is a béremelések megvalósítását szolgálja.

 

A javaslat megteremti – a törvényi felhatalmazás révén – a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belüli felhasználás lehetőségét azzal, hogy 21 milliárd Ft kerülhet átcsoportosításra az Alapba a Kormány döntését követően.

 

A korábban belügyi célokra használt, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből és hasznosításából származó – Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek a 2012. évben a Kormány határozatában adott jóváhagyásával a büntetés-végrehajtási szervezet fogvatartotti férőhelyeinek bővítését megvalósító beruházások finanszírozására használhatók fel. A Kormány határozatában legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig új kiadási előirányzatot hozhat létre a Belügyminisztérium fejezetben vagy engedélyezheti a fejezet meglévő kiadási előirányzatának megemelését.

 

Az Esztergom Város Önkormányzata számára előírt, a nettó finanszírozásban és esetlegesen inkasszóval érvényesített befizetési kötelezettségnek a törvény által megállapított korrekciója e kötelezettségek és az önkormányzathoz befolyó bevételek üteme közötti összhang megteremtésére szolgál.

 

***

 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása úgy rendelkezik, hogy az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható pályázati pénzeszközöket a Nemzeti Foglalkoztatási Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza.

 

A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a költségvetési szervek és egyházi fenntartású közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó munkáltató kivételével a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértéke megfelelő végrehajtásának megtartására.

 

Az elvárt béremelés teljesítettnek tekinthető, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében eleget tett az előírt munkabéremelésnek.

 

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvény módosítása pontosítja, hogy milyen költségvetési támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az elvárt béremelést nem hajtja végre. Ez alól indokolt kizárni azt a költségvetési támogatást, amelynek nyújtására éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében kerül sor, a nem állami intézmény fenntartójának nyújtott normatív, és egyéb hozzájárulást, valamint a 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatásokat.

 

***

 

Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény módosítása a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti a bérkompenzációs rendszer általános szabályait. A javaslat szerint a kölcsönbeadó azon munkavállalóival kapcsolatban érvényesítheti az adókedvezményt, akik vele nem munkaerő-kölcsönzés céljából vannak munkaviszonyban, illetve azon kölcsönbeadott munkavállalói viszonylatában, akiknek a bérét a kölcsönbeadó cég hasonló munkakört betöltő olyan saját munkavállalóinak béréhez igazították, akik esetében az elvárt béremelést a kölcsönvevő végrehajtotta. Megoldást kínál azokra az esetekre is, amikor a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében. Lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést.

 

***

 

A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság felállításáról határozat 5-6. pontja alapján az Országgyűlés a vizsgálóbizottság tisztségviselőinek és tagjainak a következőket választja meg: elnök: Dr. Varga István (Fidesz); alelnök: Dr. Veres János (MSZP); tagok : Dr. Bácskai János (Fidesz); Dr. Gruber Attila (Fidesz); Riz Levente (Fidesz); Dr. Aradszki András (KDNP); Dr. Józsa István (MSZP); Bertha Szilvia (Jobbik); Volner János (Jobbik); és Ertsey Katalin (LMP).

 

***

 

Az Országgyűlés a Fogyasztóvédelmi bizottságba dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) helyett László Tamást (Fidesz), a Gazdasági és informatikai bizottságba László Tamás (Fidesz) helyett dr. Selmeczi Gabriellát (Fidesz) a bizottság tagjává választotta.

 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés