Névnap

Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van. Holnap Szabolcs és Alina napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 112 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #39 Nyomtatás E-mail
2012. április 23.

Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága 2012. március 12-i ülésén megvitatott.

 

A beszámoló az alábbi területekkel foglalkozik részletesen: az elektronikus hírközlési piac helyzete 2010-ben; a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának és fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési piacon; a felhasználók érdekeinek védelme, a szolgáltatók tevékenységének felügyelete; korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (frekvenciagazdálkodás).

 

***

 

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény 2012. április 15-ei hatályba lépésével összefüggésben kerül sor a javaslatban foglalt törvények módosítására. A Szabálysértési törvényből több szabálysértési tényállás kikerült, amely cselekmények szankcionálása a jövőben az ágazati törvényekben szabályozottan, közigazgatási bírságolás útján valósul meg. Ennek érdekében további 23 törvényt módosít a javaslat.

 

A Szabs. tv. egyéb technikai jellegű módosításait is elvégezi a törvényjavaslat. A szabálysértési értékhatár húszezer forintról ötvenezer forintra történő felemelése jelentősen érinti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény (a továbbiakban: Ást.) alapján nyújtott támogatásokat. A törvény preambuluma és 1. §-a egyaránt kriminális, törvény által büntetni rendelt, társadalomra veszélyes cselekményként definiálja a szabálysértéseket. Ezzel a megközelítéssel kvázi-trichotóm rendszer jött létre, a szabálysértési jogot egyértelműen a büntetőjog felé közelítve. Ez a közeledés az áldozat szempontjából pozitívan értékelhető, mivel számára a szabálysértés és a bűncselekmény megélése között nincs jelentős különbség olyan szempontból, hogy mindkét esetben ő szenvedi el a kriminális cselekmény hátrányos következményeit.

 

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei 2012. január 1. napjával hatályba léptek. A katasztrófavédelmi szervezetrendszer teljesen megújult, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az egységes katasztrófavédelmi szervezetbe tagozódtak be, valamint korszerűsödtek a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos irányítási szabályok is.

 

A kormányzati koordinációs szerv a jövőben irányítási jogosítvány nélküli, tárcaközi bizottságként működne a katasztrófavédelmi feladatok összehangolt megoldása érdekében miniszteri szintű részvétel nélkül.

 

2012. április 15. napjától az általános szabálysértési hatóság a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző helyett a fővárosi, megyei kormányhivatal lesz.

 

Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának módosító javaslat alapján Budapest meghatározott kerületeitől és az ország nagyobb településeitől átvételre kerülne 350 fő szabálysértési feladatokat ellátó ügyintéző a hozzájuk tartozó pénzügyi fedezettel a területileg illetékes Kormányhivatalhoz, annak érdekében, hogy a szabálysértési tapasztalattal rendelkező köztisztviselők bázisán kerüljön kialakításra az új általános szabálysértési hatóság.

 

***

 

Az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló törvény a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályozás eljárásjogi szabályait megteremtette. A törvényjavaslat a gyakorlatban történő alkalmazás során felmerült problémák alapján tartalmazza a szabályozás korrekcióját.

 

A javaslat a korábbi jogalkotói szándékkal összhangban a kiemelt jelentőségű perekben a megfelelő és gyors elintézést azáltal is biztosítani kívánja, hogy ezekben az ügyekben a hirdetményi kézbesítésnek nagyobb teret ad azon esetekben, amikor a már perbe bocsátkozott peres fél a pert akadályozva bármely okból a bíróság iratait átvenni nem tudja, mivel kézbesítési megbízott állítására bármely okból (akár bírósági mulasztás okán) nem került sor, vagy annak megbízatása új megbízott állítása nélkül szűnt meg. Ezen esetekben is szükséges ugyanakkor a peres fél érdekeinek, a tisztességes eljárás követelményeinek érvényesítése, így a javaslat az érintett fél érdekeinek védelmére és a szükséges jogi képviselet ellátására biztosítja az ügygondok rendelés lehetőségét. A módosítás következtében lehetőség van arra, hogy külföldi, de kézbesítési megbízottat nem állító, már perbe bocsátkozott ám ezt követően iratot át nem vevő személy esetében is alkalmazható legyen a rövidebb tárgyalási időközre vonatkozó szabály.

 

***

 

Magyarországon jelenleg 293 bejegyzett szociális szövetkezet van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen együttműködési forma továbbra is viszonylag ismeretlen, a szövetkezeti elvek kiteljesítéséhez szükséges jelentős humánerő-ráfordítási igénye, a hátrányos helyzetű munkavállalók e szövetkezeti formában való munkavállalását ösztönző eszközök hiányosságai, a támogatási rendszer következetlensége és szétdaraboltsága, valamint a szociális szövetkezet által nyújtott szolgáltatások és termelt termékek szűk felvevőpiaca okán ezen szövetkezési forma jelenleg nem tudja betölteni a neki szánt társadalmi-gazdasági szerepét.

 

A törvényjavaslat erre a problémára kíván megoldást találni, olyan új típusú szociális Szövetkezet létrehozását megcélozva (foglalkoztatási szövetkezet), amely a társadalom perifériájára szorultakat a munka világába történő visszavezetésével kívánja biztosítani a lét és önfenntartásukat. További cél, hogy a Szövetkezet továbblépést biztosítson a közfoglalkoztatási programokban dolgozók és mindazok számára, akik kirekedtek a munkaerőpiacról és tenni akarnak önmagukért.

 

Olyan szabályozási környezet kialakítása a cél, amely biztosítja, hogy gyorsan és olcsón lehessen létrehozni Szövetkezetet. Biztosítja továbbá, hogy hazai és uniós forrásokból gyors, egyszerű és hatékony támogatással az új és már működő szociális szövetkezetek megerősödjenek, megteremthessék fenntartható működtetésük feltételeit.

 

Az indítvány lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatásban alapvető szerepet vállaló helyi önkormányzat, valamint a közfoglalkoztatásban ugyancsak részt vállaló nemzetiségi önkormányzat és ezen önkormányzatok társulása is a szociális szövetkezet tagja lehessen. A speciális foglalkoztatási szövetkezet létrehozásához és működéséhez pedig kifejezetten kötelező a nemzetiségi önkormányzati tagság.

 

Ezáltal kettős eredmény érhető el. Egyrészt az önkormányzat a hagyományos közfoglalkoztatási tevékenységek mellett számos egyéb munkavégzési területre is bevezetheti a programban részt vevőket. A szociális szövetkezetek ugyanis kisebb volumenben, de szerteágazóbb, és a piacon később jobban kamatoztatható tevékenységeket végeznek, mely foglalkozási területek elsajátításának lehetőségét érdemes hasznosítani a közfoglalkoztatás területén is.

 

Annak érdekében, hogy az önkormányzatok szerepvállalásával működő szociális szövetkezetek minél kisebb költség mellett jöhessenek létre, az illetéktörvény módosításával garantálja ezen cégforma bejegyzési illetékmentességét.

 

***

 

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosítása a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét bővíti ki, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők között ne tegyen a jogszabály különbséget.

 

A javaslat szerint a fogyatékossági támogatásra jogosultak köre kiterjesztésre kerül azokra a kromoszóma-rendellenességben szenvedőkre, akiknek állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. A tervezett szabályozás a kromoszóma-rendellenességgel élők teljes körét magában foglalja, így nem lehet szó hátrányos megkülönböztetésről.

 

A rokkantsági ellátórendszer átalakításával, módosult a közgyógyellátásra alanyi jogon jogosultak köre. A törvényi szabályozás által végrehajtott módosítással kikerültek az ún. alanyi jogú közgyógyellátásra jogosultak köréből azok a 2011. dec. 31-én I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjasok, akik ezen időpontig betöltötték az irányadó nyugdíjkorhatárt, és ellátásukat a továbbiakban nyugellátásként kapják.

 

***

 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényjavaslat a látvány-csapatsportok számára a társasági adóból leírható támogatások feltételrendszerében tesz néhány pontosítást és változtatást, módosítva a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényt.

 

A támogatási rendszerben a következő módosításokat vezeti át a törvény:

  • a sportingatlanokkal kapcsolatos támogatások esetében egyértelműsíti, hogy azok az építéssel járó fejlesztések esetében vehetők igénybe, kizárva az egyéb fejlesztési programokat (pl. eszközbeszerzést),
  • az adókedvezményből megvalósuló támogatás igénybevételére csak köztartozással nem rendelkező adóalanyok lehetnek jogosultak,
  • a támogatásra jogosult lehetne az a sportszervezet is, amely ugyan hivatalosan még nem felel meg a 2 éves működés előfeltételének, ám sportszakmai szempontból már két éves működés alapján lát el szakmai tevékenységet,
  • a támogatás igénybevételét a szövetségek mellett az amatőr sportszervezetek számára is lehetővé teszi,
  • a versenyeztetéssel összefüggő költségekre felvehető támogatásokat a versenyeztetési feladatokat ellátó, szövetségi tagszervezetként működő, utánpótlás-nevelést végző alapítványok előtt is megnyitja,
  • a komplexebb, nagyobb támogatási volumenű kérelmek esetében 300 millió forintban állapítja meg az értékhatárt az egyes sportfejlesztési programokkal kapcsolatos szinergikus vizsgálatok biztosítása érdekében.

 

***

 

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat célja az európai uniós projektek, különösen a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztési forrásai kifizetésének a felgyorsítása. A törvényjavaslat kiemelt jelentőségű ügyekben lehetővé teszi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló Korm. rendeletben meghatározott eljárási határidők lerövidítését. Az Ngtv. általános szabálya szerint kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban legfeljebb két hónap lehet. A törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárásokra is kiterjeszti az általános szabály hatályát. Új kivételként kerül meghatározásra a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló rendelet szerinti összevont eljárás és az összekapcsolt eljárás, amely eljárások esetében két önálló eljárás egy időben vagy egymás után történő lefolytatására kerül sor.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés