Névnap

Ma 2017. november 24., péntek, Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 88 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #41 Nyomtatás E-mail
2012. május 03.

A kulturális örökség védelméről szóló törvényt a 2011-ben módosította az Országgyűlés, amely több, az állami nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokra vonatkozó szabályozást foganatosított. A most elfogadott módosítás a 2011. november 15-én hatályba lépett módosítások tanulságai nyomán született.

 

A törvényjavaslat célja, hogy a kulturális örökség védelmében végzett régészeti feltárások ne veszélyeztessék az állam fejlesztéspolitikai és infrastrukturális elképzeléseinek megvalósulását. Ahhoz, hogy a folyamatban lévő és a jövőbeli nagyberuházások határidőre kivitelezhetők legyenek, az örökségvédelmi eljárási határidők következetesebb rögzítésére, valamint további pontosításokra (például definíciók pontosítására) van szükség.

 

Ennek megfelelően nagyberuházások esetén

- 30 régészeti feltárás végzésére alkalmas nap áll rendelkezésre próbafeltárásra;

- 10 nap áll rendelkezésre gépi földmunkák elvégzésére (ez nem tartozik bele a próbafeltárás időtartamába);

- a próbafeltárást végző intézmény (múzeum) a próbafeltárás lezárásától számított 5 napon belül kérelmet nyújthat be az illetékes hatósághoz a további szükséges régészeti feladatellátásról

- a kérelemről a hatóság 15 napon belül dönt.

 

A törvényjavaslat a régészeti feltárásokra fordítható maximális keretösszeget is pontosítja, azt az eddigi 200 millió Ft helyett bruttó 200 millió Ft-ban határozza meg.

 

További fontos változás, hogy a törvény novemberi módosításával megállapított szabályozás a jövőben nemcsak az állami nagyberuházásokra, hanem általában a nagyberuházásokra (például a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított beruházásokra vagy az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokra) is kiterjed. A törvény rendelkezéseit a hatálya alá tartozó, folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

 

***

 

2012. május 1-jétől a Magyar Állam veszi át a települési önkormányzatok aktív, a krónikus fekvőbeteg-szakellátást, valamint az integrált járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeit.

 

Az átvétel célja az egészségügyi rendszer megújítása, hatékonyságának növelése és a struktúra átalakítása, valamint a települési önkormányzatok adósságállományának konszolidálása, és ezzel a települési önkormányzatok által fenntartott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények folyamatos működőképességének biztosítása, az ellátottak számára a lehető legmagasabb színvonalú ellátás biztosítása, amely ezután nem fog a települési önkormányzatok adósságállományától, fizetőképességétől függeni.

 

A konszolidációval érintett intézmények közalkalmazotti és munkavállalói jogviszonyát a tulajdonosi és fenntartói jogutódlás nem érinti, a települési önkormányzat hivatalából az ezen intézmények irányításával és fenntartásával foglalkozó köztisztviselők és munkavállalók a kijelölt központi államigazgatási szerv állományába kerülnek át, amennyiben a kijelölt szerv vezetője nem emel kifogást. Az elfogadott törvény rendezi az érintett köztisztviselők és munkavállalók jogviszonyának kormánytisztviselői jogviszonnyá történő átalakítását is.

 

A törvény kötelezően előírja az átvett egészségügyi intézmények főigazgatói és gazdasági igazgatói feladatainak ellátására a pályáztatást. A főigazgatói és a gazdasági igazgatói feladat pályázatának elbírálása során a szolgáltató székhelye szerinti önkormányzat véleményét ki kell kérni. A törvény rendezi továbbá, hogy azon korábbi intézményvezetők és gazdasági vezetők részére, akik pályázat alapján ismét elnyerik a megbízatást, ne kerüljön végkielégítés és szabadságmegváltás kifizetésre, hanem e juttatások az újonnan létesített jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén kerüljenek elszámolásra.

 

Az intézmények átvételével párhuzamosan az Állam átveszi a települési önkormányzatok intézményekhez kapcsolódó adósságát, valamint az intézmények szállítói tartozását.

 

Az előterjesztés arról is rendelkezik, hogy az érintett intézmények a kijelölt szerv fenntartásába kerülnek át.

 

Az európai uniós támogatások kivételével az átvett feladat, intézmény és vagyon tekintetében a települési önkormányzatok általános jogutóda a magyar állam, melyet a kijelölt szerv képvisel harmadik személyekkel szemben.

 

A fekvőbeteg-szakellátási és az integrált járóbeteg-szakellátási feladatok állam általi átvételére tekintettel szükség volt arra, hogy a feladat ellátásához kapcsolódó azon egészségügyi vagyon is kerüljön az államhoz, amelyek esetében az önkormányzat tulajdonjoggal rendelkezik. Így egy új, 2. mellékletben nevesítésre kerültek azok az intézmények, amelyek különböző szerződések, megállapodások (pl. feladat-ellátási megállapodás és vagyonkezelési szerződés) alapján használnak a korábban önkormányzati szakellátási feladat ellátásához önkormányzati vagyont. Rögzíteni kellett továbbá, hogy ezen szerződések érvényességét nem érinti a tulajdonváltozás, azaz az állam jogutódként belép az önkormányzatok helyére a szerződésbe, a szerződött és átvételre nem kerülő szolgáltató pedig köteles a szerződés alapján a vállalt feladatot továbbra is ellátni.

 

Az elfogadott javaslat értelmében az államnak a települési fekvőbeteg-intézmények átvétele után egyösszegű kártérítést kell fizetnie azoknak az önkormányzatoknak, amelyek öt éven belül, ellenérték fejében szereztek gazdasági társasági részesedést az átadott intézményben.

 

***

 

Az elmúlt időszak technológiai fejlődésének köszönhetően nagymértékben nőtt az egyéni közlekedés forgalma a nagyvárosok és agglomerációik területén. A közösségi közlekedés támogatásával ellensúlyozni lehet a környezetet is súlyosan megterhelő egyéni közlekedést a rendelkezésre álló források hatékony és ésszerű felhasználásával, hogy a közösségi közlekedés kiszámítható, biztonságos és ahol szükséges megfelelő alternatíva lehessen. A személyszállítási szolgáltatások egyik legnagyobb gyengesége ma részben a megfelelő szintű szolgáltatásokhoz szükséges közforrások és fizetőképes kereslet közötti szakadékban, részben a közforrások felhasználásának alacsony hatékonyságában mutatkozik meg.

 

A törvényjavaslat ennek szellemében a személyszállítási szolgáltatások teljes szabályozási hátterének korszerűsítésére tesz kísérletet.

 

Egységes szabályozás: eddig külön jogszabályokban szabályozott állami normarendszert egységes elvek mentén, egységes jogszabályba foglalva egy homogén, konzisztens és kiszámítható szabályozási környezetet biztosítás a személyszállítási szolgáltatásokban érintett szereplők számára.

 

A működés, az eszközfelhasználás és a menetendek összehangolása: a törvény rögzíti az alapellátás minőségi, mennyiségi és funkcionális paramétereit, valamint a közszolgáltatások ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A különböző közforrásokat használó közlekedési rendszerek kötelező összehangolása.

 

Fejlesztések összehangolása: személyszállítási közszolgáltatásokat érintő, közforrásból finanszírozott fejlesztések kizárólag a Kormány által jóváhagyott, országosan egységes fejlesztési koncepció mentén valósíthatóak meg.

 

Budapest és a megyei jogú városok, valamint elővárosuk tekintetében egységes ár-, jegy- és bérletrendszer kerül kialakításra. A közlekedési szolgáltatók a járművek épségének és az utasok életének, testi épségének, poggyászainak és értékeinek védelme érdekében kamerákkal is megfigyelhetik a járművek belsejét. A törvényjavaslat alapján, előírhatják az egységes arculatú, színvonalú, környezetvédelmi besorolású járművek használatát a taxiközlekedésben.

 

***

 

A Font Sándor által előterjesztett képviselői indítvány a szeptemberig hatályos közoktatási törvényt módosítja. Ennek értelmében megszűnik az a jelenleg fennálló megkülönböztetés, miszerint az önkormányzatok az általuk fenntartott intézmények esetében közoktatási megállapodást köthetnek más (magán-, egyházi) fenntartóval, míg a társulási formában működő oktatási intézmények nem.

 

A törvényjavaslat egyszeri megoldást tesz lehetővé, mert a szeptembertől hatályos köznevelési törvény a társulások kérdésére nem tér ki.

 

***

 

Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló OGY határozat 1. pont m) alpontjában a „Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság” szövegrész helyébe a „Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság” szöveg lépett.

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés