Névnap

Ma 2017. november 24., péntek, Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 61 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #45 Nyomtatás E-mail
2012. június 11.

 

A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közúti és vasúti határforgalomnak a határátkelőhelyeken történő ellenőrzéséről szóló megállapodás célja a Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a közúti és vasúti határforgalomnak a határátkelőhelyeken történő ellenőrzéséről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése. Ezen megállapodás 2010. május 12-én került aláírásra Kijevben.

 

A két állam között jelenleg nincs hatályban korszerű nemzetközi szerződése, valamint a határforgalom ellenőrzését szabályozó egységes szerződés sem. A megállapodás elsődleges célja, hogy a két állam már ténylegesen működő határátkelőhelyeinek jogi státuszát nemzetközi szerződésben rendezze, illetve további fejlesztések számára garantálja a jogalapot. A korábban a kérdést szabályozó egyezmény elavulttá vált részben Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának következtében.

 

***

 

A Magyarország Alaptörvényének első módosításáról szóló Javaslat két tekintetben céloz változtatást: egyfelől megerősíti, hogy az Alaptörvényhez szükségszerűen kapcsolódó, az Országgyűlés által 2011. december 30-án elfogadott Átmenti rendelkezések alaptörvény-erejűek, és az Alaptörvény részét képezik.

 

Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének elfogadásakor Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseit tartalmilag az Alaptörvényhez kapcsolódva, formailag azonban attól külön fogadta el. A Javaslat értelmében ezentúl az Alaptörvény is expliciten kimondja, hogy az Átmeneti rendelkezések alaptörvény-erejűek, az Alaptörvény részét képezik.

 

A Javaslat másik eleme az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései 30. cikkének hatályon kívül helyezése. Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseinek 30. cikke a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv általános jogutódja esetleges létrehozásának alapját teremtette volna meg. Az Alaptörvény első módosítására irányuló javaslat az uniós joggal való összhang megteremtése érdekében e rendelkezés hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

 

Továbbá az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdésében szabályozott, a köztársasági elnök jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályt kiterjeszti a volt köztársasági elnökre is.

 

***

 

A médiatörvény május 24-én elfogadott módosítását a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek, tekintettel arra, hogy értelmezése szerint az elfogadott zárószavazás előtti módosító javaslatok egyik pontja nem felelt meg a házszabálynak. A megfontolásra visszaküldő leveléből egyúttal az is kiderül, hogy az elnök a törvény szövegét alkotmányossági szempontból nem találta aggályosnak. A törvényjavaslatot az országgyűlés gyakorlatilag módosítás nélkül újra megszavazta, az egyetlen befogadott – az előterjesztő által benyújtott – módosító javaslat csupán kisebb technikai változtatást tartalmazott a korábban megszavazott szöveghez képest, a paragrafusok sorrendjét módosította.

 

***

 

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program kiemelt jogpolitikai célként határozta meg a jogrendszer tartalmi és formai deregulációját. A jogi túlszabályozottság ugyanis korlátozza a hatályos jog megismerhetőségét és alkalmazhatóságát, így annak szerepe a jogbiztonság szempontjából is jelentős. A törvényjavaslat ennek megfelelően formai deregulációs célokat szolgál, azaz olyan törvények hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, amelyek ugyan még hatályosak – és így a jogrendszer részét képezik – ugyanakkor nem fejtenek ki érdemi joghatást, tekintettel arra, hogy normatív tartalmuk nem, vagy csak alig van.

 

Ennek megfelelően a törvényjavaslatban csak olyan jogszabályok formai deregulációjára kerül sor, amelyek tekintetében a jogalkalmazás során – a mögöttes joganyag hatályvesztése okán – esetlegesen bizonytalan jogi helyzet előfordulása teljes mértékben kizárható.

 

***

 

A Kormány egyik kiemelt célja a helyi és a területi közigazgatási szervezetrendszer teljes átalakítása, hatékonyságnövelése, a párhuzamos feladatellátás megszüntetése.

 

A most benyújtott törvényjavaslat a járási hivatalok kialakításával, szervezetével kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint kizárólag a törvényi szinten telepített feladat-és hatásköröket rögzíti. Jelen törvény hatályba lépését követően alkotják meg a kormányrendeleti és alacsonyabb szintű szabályokat mind a szervezet, mind a működés részletes szabályai, mind a feladat-és hatáskörök áttelepítése tárgyában.

 

A járási hivatalok elsődleges feladata a legalacsonyabb szinten, a megyei szintnél alacsonyabban intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz.

 

Ennek érdekében a járásokhoz kerülnek főszabály szerint a jegyző (kivételesen a polgármesteri hivatal ügyintézője) hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, valamint a szakigazgatási szervek kistérségi kirendeltségeinek feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek, az alábbi felosztás szerint:

 

Polgármesteri Hivataloknál és a jegyzőknél maradnak az alábbi feladatok:

1. Anyakönyvi igazgatás (meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a kormányablakban is hozzáférhetőek legyenek ezek a szolgáltatások)

2. Hagyatékkal kapcsolatos ügyintézés

3. Állampolgársági eskü

4. Építéshatósági igazgatás (elsőfok PH; másodfok: megyei kormányhivatal)

5. Ipari és kereskedelmi engedélyezési ügyek

6. Zajmérés-parlagfű

7. Szociális ügyek (azon része, amelyekhez szükséges a helyismeret)

8. Adóigazgatás

9. Temetkezéssel összefüggő feladatok

10. Választási eljárás

11. Lakcímnyilvántartás (ez ugyan a járási hivatalnál lesz, de a jegyzőknek online betekintési jogosultsága marad a rendszerekbe)

 

A járási hivatalokhoz kerülnek az alábbi feladatok:

1. Gyámügyek

2. Okmányhivatali ügyintézés

3. Szociális ügyek (azon része, amely „sztenderdizálható” és amelyhez nem szükséges a helyismeret)

 

A járásoknak központja lesz. Ez azonban a tervek szerint nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag a központokban történik ügyintézés, mert azokon a településeken, ahol jelenleg okmányiroda működik, kialakítják a kormányablakokat. A legkisebb települések polgárai az államigazgatási ügyeiket kirendeltség, illetve ügysegéd segítségével intézhetik. A bonyolultabb ügyek a járásszékhelyhez kerülnek majd.

 

A települési önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek.

 

A korábban létrejött önkormányzati társulásban ellátott államigazgatási feladatok állam általi átvétele esetén, ezen megállapodásokat fel kell mondania az abban részt vevő önkormányzatoknak.

 

A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalainak felállítása érdekében járási biztost nevezhet ki, akinek a megbízatása legkésőbb 2012.december 31-ig szól.

 

A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési polgármesteri hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő feladatokkal arányos számú megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselők.

 

A járási hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A másodlagos munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja felette.

 

Büntetlen előéletű, ogy. képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel, valamint 5 év közigazgatási gyakorlattal (mely időbe beleszámít a polgármesteri tisztség és az országgyűlési képviselői tevékenység is) rendelkező személy nevezhető ki e munkakörbe.

 

Nem létesíthet további munkaviszonyt, nem lehet önk. képviselő, polgármester, fővárosi vagy megyei közgyűlési tag, alpolgármester, nemzetiségi képviselő vagy polgármester.

 

A hivatalvezető a következő általános választást követő alakuló ülésig lehet országgyűlési képviselő.

 

A járási hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A másodlagos munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja felette.

 

Felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász, vagy közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel kell, hogy rendelkezzen. Indokolt esetben, a kormánymegbízott egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.

 

A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel. Kinevezésére és felmentésére vonatkozóan a kormánymegbízottnak kifogásolási joga van.

 

A javaslat egy sor jogszabályt módosít, amelyek az átvételre kerülő feladatokkal vannak összefüggésben.

 

***

 

1. Az illetékekről szóló törvény módosítása a jogszabály rendelkezéseinek pontosítását, egyértelmű tételét szolgálja a jogharmonizáció mellett.

 

2. A szerencsejáték szervezésétől szóló törvény módosítása a központi szerver üzemeltetők monopolhelyzetének megelőzése érdekében kizárja az azonos társaság által egyidejűleg több központi szerver üzemeltetésének, valamint a részben azonos személyi kör által több gazdasági társaságon keresztül több központi szerver üzemeltetésének a lehetőségét.

 

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárástól szóló törvény módosítása szerint indokolt, hogy a felszámolás körébe tartozó vagyon felosztása során továbbra is osztályon belüli elsőbbséget biztosítson a társadalombiztosítási alapok bevételeinek, ide értve a szociális hozzájárulási adót is.

 

4. A személyi és jövedelemadóról szóló törvény módosítása az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételi szabályt pontosítja. A javaslat a szociális szövetkezet tagja által személyes közreműködés ellenértékeként kapott élelmiszer, a szövetkezet tevékenységekének eredményeként előállított javak vagy a fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel mentes a személyi jövedelemadó alól azzal, hogy az utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25%-át. Mentesül az adó alól a 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti feltételekkel a hitelintézet által elengedett kötelezettség, a központi költségvetésből igényelt otthonteremtési kamattámogatás. Továbbá mentesülnek egyes, a törvényben részletezett ösztöndíjak, illetve díjakhoz kapcsolódó pénzjutalmak is az adó alól.

 

5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása új EU irányelvre való hivatkozást, hatályon kívül helyező és szövegpontosító részeket tartalmaz.

 

6. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításának célja, hogy a betétesek a hitelintézet végelszámolása esetén is 20 munkanapon belül hozzájuthassanak pénzükhöz az OBA kártalanítási eljárásának keretében. A hitelintézet végelszámolása esetén a betétek nem fagynak be, így az OBA által kifizetendő kártalanítás kezdő időpontja elhúzódik még abban az esetben is, ha a végelszámolás időközben átfordul felszámolási eljárásba.

 

7. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülők nem kötelezettek egészségügyi járulékfizetésre.

 

8. A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása a jogszabályok közötti összhang biztosítását szolgálja.

 

9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény módosítása hatályon kívül helyezi a visszavont 20011/545/EU számú bizottsági végrehajtási határozatra vonatkozó harmonizációs hivatkozást.

 

10. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása az adóigazgatásával kapcsolatos tapasztalatokon alapszik és a törvény gyakorlati alkalmazását segítő rendelkezéseket tartalmaz. Bevezetésre kerül a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozása is.

 

11. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítására azért került sor, mert szükségessé vált a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának biztosítására vonatkozó részletszabályok, kivételek és értelmezési rendelkezések meghatározása.

 

12. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény módosítása az elszámolások érdekében lehetővé teszi, hogy az önkormányzat meghatározó befolyásolása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként, vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként közlekedésszervező, valamint a közlekedési szolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató az adóhatóságtól kérelmezhesse csoportos adóalanyiság létrehozását.

 

13. A cégnyilvántartástól, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása azért indokolt, mert a beszámoló letétbe helyezésének elmulasztásával kapcsolatos rendelkezések 2012. január 1-jétől módosultak, azonban a 2006. évi C. törvénnyel való összhang megteremtésére eddig nem került sor.

 

14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény módosítása az alacsony bevétellel, ugyanakkor nagy adminisztrációs teherrel járó gyógyszertár szolidaritási díj megszüntetését irányozza elő 2013. január 1-jétől.

 

15. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítására a Bankszövetséggel kötött megállapodása okán, az egységes értelmezés elősegítése érdekében van szükség. A fogyasztóval kötött deviza alapú, Magyarország területén fekvő lakóingatlanra vonatkozó lízingszerződésből eredő követelés részleges elengedése esetén a követelésből elengedett részt figyelembe lehetne venni a pénzügyi intézmény idei különadójának csökkentésekor. A deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányadot teljes mértékben a költségvetés térítené meg és a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmény a hitelintézetek pénzügyi járadéka útján teljesíthesse.

 

16. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása a belföldi összesítő jelentésben előírt adatszolgáltatási kötelezettség végrehajthatósága érdekében előírja, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni az adóalany vevő adószámát, ha az áthárított adó a 2.000.000 forintot eléri vagy meghaladja.

 

17. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény módosítása az energiaellátók jövedelemadójában a jövőben történő fenntartásáról rendelkezik. Az adó mértéke 8 százalékról 11 százalékra emelkedik és az adóalanyok köre újabb vállalkozói csoportokkal egészül ki.

 

18. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvény módosítása a jogszabály egyértelművé tételét célozza annak rögzítésével, hogy az illeték visszatérítésére kizárólag az adózó 2012. szeptember 30-ig előterjesztett kérelme alapján van lehetőség.

 

19. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésnek rendjéről szóló törvény módosítása kiegészíti a devizakölcsön törvényben szabályozott állami szerepvállalást a mentesített követelésrész 100%-ának állami átvállalásával.

 

20. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosítása az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallási határidejének tárgyévet követő február 25. napjáról február 12. napjára történő módosításával, e rendelkezés hatályba lépésétől a bevallást nem önálló nyomtatványon, hanem a havi adó- és járulékbevallás részeként kell majd teljesítenie az adózónak.

 

21. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvény eltérő szöveggel történő hatályba lépése. Az általános forgalmi adóalany nyilatkozni köteles a kibocsátott és befogadott számlákról. A javaslat annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse, az összesítő jelentésben részletesen jelentendő adatokat értékhatárhoz köti, továbbá az adózók felkészülését úgy segíti, hogy törvényi szinten írja elő a részletszabályokat. 2011. december 31-én rokkantnyugdíjasnak minősülők közül azok kaphatnak vállalkozóként adókedvezményt, akik egészségi állapotuk miatt az új szabályok szerint megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultak.

 

22. A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény módosítása azért elengedhetetlen, mert a vártnál jelentősebb mértékű adminisztrációs terhet jelentő megfeleltetés biztosítása szükségessé tette, hogy az eddigi határidő meghosszabbításra kerüljön. Mivel a harmonizált alapok (az ún. AEKBV-k) tekintetében a vonatkozó irányelv rendelkezéseit is figyelembe kell venni, a határidő hosszabbítás időtartama különbözik az AEKBV-k és a nem harmonizált alapok esetében. Az előbbiek esetében 2012. július 1., az utóbbiak esetében 2012. október 31. a módosított határidő.

 

23. Az államháztartásról szóló törvény módosítása alapján a megjelölt szerveknek (pl. helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás) lehetősége lesz arra, hogy, az adóhatósághoz történő bejelentkezési, valamint általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségüknek legkésőbb 2012. július 31-ig jogkövetkezmények nélkül eleget tehessenek, illetve azt megváltoztathassák.

 

24. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása (összefügg 12. ponttal, lényege ugyanaz)

 

25. A távközlési adóról szóló törvény módosítása pontosítja a törvény értelmező rendelkezéseit, továbbá az eredeti javaslattól eltérően magánszemély előfizető esetén 400/hó/hívószám, nem magánszemély előfizető esetében 1400 Ft/hó/hívószám adót állapít meg a 2012. évre.

 

***

 

A foglalkoztathatóság javítása közép- és hosszú távon az egyik legfontosabb, deklarált célja a szakképzési rendszer átfogó megújításának

 

A közismereti tárgyak tartalomarányára vonatkozóan az elfogadott törvény azt mondja ki, hogy a közismeretnek a kötelező órák 33%-át kell kitennie, ennél tehát nem lehet sem több, sem kevesebb. Arra azonban lehetőséget ad a Javaslat, hogy az egyes szakiskolák maguk döntsék el, hogy az egyes évfolyamokon milyen arányban tanítsanak közismereti tárgyakat, a megkötésnek csak a három szakképzési évfolyam teljes képzési idejére vetítve kell megvalósulnia.

 

A szakiskolai képzésben a duális képzés még további kiterjesztése azzal, hogy már 9. évfolyamtól lehetővé teszi mind a tanulószerződés, mind együttműködési megállapodás megkötését a gyakorlati képzésre, ezzel a gyakorlati képzés egészének, vagy egy részének iskolai tanműhelyen kívüli szervezésére adva lehetőséget a 9. évfolyamon is.

 

A fenti célok érdekében módosul a szintvizsga megszervezésére vonatkozó előírás, amelynek következtében a tanulószerződés megkötésének a jövőben már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele.

 

A törvényjavaslat szerint a jövőben egységesen az első szakképzési évfolyamtól köthet minden szakképző iskolai tanuló tanulószerződést.

 

A módosuló szabályokkal összhangban kiegészülnek a törvény felhatalmazó rendelkezései, amely alapján nemcsak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárásnak a részletes szabályai kerülnek meghatározásra kormányrendeletben, hanem a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő nyilvántartásba vétel részletes feltételei is.

 

A törvényjavaslat hatálybalépésének időpontja igazodik a 2012/2013-as tanév kezdetéhez a megfelelő felkészülési idő biztosítása és a szakképzési évfolyamok tanéven belüli egységes kezelése érdekében.

 

***

 

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a szabálysértési hatóság tekintetében elfogadott módosítás alapján a szabálysértési hatósági jogkört 2012. április 15-től már nem a Polgármesteri Hivatalok szabálysértési előadói, hanem az önkormányzatoktól a Kormányhivatalokhoz átvett kormánytisztviselők látják el.

 

E törvény teremti meg az átvett kormánytisztviselők bérének fedezetét is oly módon, hogy a központi költségvetés egyenlegét változatlanul hagyja, ugyanakkor a szabálysértési bírságból származó bevételeket átcsoportosítja a kormányhivatalok költségvetése számára.

 

***

 

A szocialisták kezdeményezésére született határozat elfogadásával az Országgyűlés üdvözli, hogy az Országgyűlésről szóló törvény értelmében a mentelmi jog - a korábbi szabályozástól eltérően - nem terjed ki a közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, valamint a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűncselekményekre.

 

A határozat megállapítja, hogy az Országgyűlés az eddig fennálló mentesség megszüntetésével megteremtette annak a lehetőségét, hogy e bűncselekmények elkövetése esetén az országgyűlési képviselők büntetőjogi felelőssége is megállapítható legyen.

 

***

 

Az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az egyes törvények közötti koherencia megteremtése valamint jogértelmezési problémát okozó joghézag megszüntetése érdekében tartalmazza a szabályozás korrekcióját.

 

Egyértelművé teszi azt a korábbi jogalkotói szándékot, hogy a nemzetközi elemet tartalmazó magyar bíróság kizárólagos joghatósága alatt álló ügyek közül arra, amelyben választottbírósági eljárás kiköthető, a kizárólagos magyarországi bírósági joghatóság egyértelműen szintén kiterjedjen.

 

Meghatározott ügyek körére megalapítja magyarországi székhelyű állandó választottbíróság kizárólagos hatáskörét, ha a jogvita kizárólag magyar felek között áll fenn és szerződésükre a magyar jog az irányadó.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés