Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 106 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #45 Nyomtatás E-mail
2012. június 27.

 

A tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális Megállapodás a Salzburg Fórum tagállamai (a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország, az Osztrák Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság) között jött létre Štiřínben, 2012. május 24-én.

 

Az együttműködési forma jellegét tekintve fontos, hogy az egymással szomszédos államok a védett személyek áttelepítésének lehetősége miatt egységesen szabályozzák a tanúvédelem terén történő együttműködést. Több olyan kétoldalú megállapodás is hatályban van Magyarország és szomszédos államai között, amely tanúvédelmi együttműködésre lehetőséget biztosító rendelkezéseket tartalmaz. A jelen Megállapodás aláírásával és hatálybalépésével azonban egy olyan többoldalú nemzetközi szerződés jön létre, amely a Salzburg Fórum tagállamai között egységes, részletesen kidolgozott regionális együttműködést tesz lehetővé.

 

***

 

Koszovón keresztül jelentős számú menekült érkezik hazánkba Görögország felől. Az Európai Unió kiemelt jelentőségűnek tartja az adott állam területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodásokat, ezért ezeket a balkáni térség országaival megkötötte. Koszovó különleges státusza miatt azonban erre nincs mód, így kétoldalú megállapodások megkötésére van szükség.

 

A Megállapodás elsődleges célja, hogy a két állam a szerződő felek területén jogellenesen tartózkodó, a másik fél állampolgárságával rendelkező személyek, illetve bizonyos esetekben a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásának zökkenőmentességét biztosítsa, illetve a visszafogadási eljárás gyakorlati végrehajtását megkönnyítse.

 

A Megállapodás létrehozása azért kiemelt feladat, mivel a két állam között jelenleg nincs hatályban a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadását szabályozó egységes és korszerű nemzetközi szerződés.

 

***

 

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló javaslat elsődleges célja meghatározni a költségvetési törvény módosításával azokat az értékhatárokat, amelyekre a nemzeti vagyonról szóló törvény kiutal (versenyeztetés, beszerzés értékhatárai). A törvényjavaslat rendezi továbbá a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kapcsán felmerülő egyes költségvetési kérdéseket. A törvényjavaslat rendezi a Diákhitel Központ Zrt. vagyonkezelésében álló azon informatikai eszközök és szoftverek sorsát, amelyek jelenleg a Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását szolgálják, azzal, hogy azokat közfeladat ellátási céllal a Diákhitel Központ Zrt. céljára átadja.

 

(T/7035. szám)

(A kormány (közigazgatási és igazságügyi miniszter) indítványa)

 

Egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat szerint a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében sor kerül jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tételére és a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terheknek az állampolgárok számára érzékelhető módon megvalósuló olyan irányú csökkentésére, amely nem eredményezi egyúttal a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének növekedését.

 

Az ügyfél számára örökbefogadás esetén az eljárás egyszerűsítését célozza az a módosítás, amely szerint a családjogi elismerést és hozzájáruló nyilatkozatot tiszteletbeli konzulok előtt is meg lehet tenni, így a külföldön tartózkodó, de ilyen nyilatkozatot tenni kívánó ügyfeleknek adott esetben csupán a tartózkodási helyükhöz jóval közelebb eső tiszteletbeli konzulhoz kell elmenniük.

 

A törvényjavaslat szerinti szabályozás bővíti a származás megismeréséhez való jog tartalmát, a gyámhatóság köteles lesz tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy őt örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, illetve van-e testvére, féltestvére.

 

Új eleme a szabályozásnak, hogy a vér szerinti szülőnek az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős egészségügyi adatairól a gyámhatóság az adatkezelőtől való adatlekéréssel, „anonimizált” formában – az örökbefogadott kérelmére – tájékoztatja az örökbefogadottat (illetve törvényes képviselőjét).

 

Jelentős egyszerűsítést jelent annak rögzítése, hogy az örökbefogadás felbontása nem érinti a vér szerinti szülők felügyeleti jogát (az tehát nem áll vissza).

 

A Ctv. a jövőben – a közjegyzői aláírási címpéldányhoz (ügyvédi aláírás-mintához) hasonlóan – általános szabályként rögzíti, hogy ha közigazgatási szerv előtt, kérelemre indult eljárásban a cégkivonat megismerése, beszerzése szükséges, az eljáró szerv azt elektronikus úton szerzi be, annak csatolását nem kérheti a féltől.

 

A törvényjavaslat tartalmazza:

- az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény,

- a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, és

- a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény

módosítását a közjegyzői aláírási címpéldány (ügyvédi aláírás-minta) és a cégkivonat tekintetében.

 

A javaslat a közjegyzőkről szóló törvénnyel azonos módon rögzíti, hogy a személyazonosság ellenőrzésére nem kell, hogy sor kerüljön, ha az ügyvéd személyesen ismeri a felet, vagyis különösen, ha egyébként vele huzamos ideje szerződéses viszonyban áll, részére már több ízben végzett ügyvédi tevékenységet, a fél személyazonosságát már korábbi alkalommal ellenőrizte, vagy egyéb körülmény miatt a felet személyesen ismeri (pl. rokon, közeli ismerős).

 

***

 

A nemzeti vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Nvt.) módosításának célja, hogy a törvény hatálybalépése óta eltelt időszakban a törvény végrehajtása során megfogalmazódott, a jogalkalmazóktól beérkezett észrevételeket és pontosításokat átvezesse a törvény szövegén.

 

A törvénymódosítás több fogalom definícióját pontosítja az egységes jogalkalmazási gyakorlat érdekében, továbbá szigorítja a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat. Pontosítja a forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát, valamint az e vagyoni körre vonatkozóan a jogszabályon alapuló használati jog és szolgalom alapítás gyakorlatát, továbbá a terhelés tilalmát a jogalkotó kiterjeszti a biztosítékul adás esetére is.

 

A törvényjavaslat meghatározza a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a korlátozás terjedelmének és tartalmának rögzítésével együtt. Fontos változás, hogy a gazdasági társaságokra irányadó hatályos jogszabályokkal összhangban a társasági részesedések vagyonkezelésbe nem adhatók, kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással történhet a tulajdonosi jogok gyakorlásának részleges átadása.

 

A törvényjavaslat a nemzeti vagyon hasznosítására kötött határozott idejű szerződések tekintetében 15 éves időkorlátot határoz meg azzal, hogy a szerződésben kikötött határozott időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, melynek időtartama maximum 5 év lehet, amennyiben a hasznosításra jogosult a szerződési feltételeket maradéktalanul teljesítette. A 15 éves korlátozás azonban nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel és helyi önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésekre.

 

***

 

A munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezései értelmében a munka törvénykönyvéhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről önálló törvény rendelkezik. A törvényjavaslat tartalmazza mindazokat a szabályokat, amelyek részben a 2012. július 1–jén hatályba lépő újszabályozásra való áttérés menetét, részben az Mt. által érintett egyéb törvények módosítását célozzák. Utóbbi körében összesen 66 érintett törvény módosítása szükséges.

 

Az átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ennek elvi indoka, hogy a korszerűsített szabályozás gyakorlati alkalmazásából származó előnyök mihamarabb érvényesüljenek. A zavartalan átmenet érdekében a törvényjavaslat sajátos átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, szem előtt tartva azt, hogy az új szabályozásnak visszamenőleges hatálya nem lehet.

 

Fontos szempont, hogy a munkajogi szabályozás változása a munkavállalók lényeges jogait és alapvető érdekeit ne sértse. Ebből következően a törvényjavaslat alkalmazni rendeli például az iskolarendszerű képzésben résztvevők javára a 2012. június 30. napján hatályos rendelkezésekben biztosított munkaidő–kedvezményeket.

 

A törvényjavaslat – a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések révén – az Mt.–t beilleszti a jogrendszerbe, harmonizálja az új munkajogi szabályozást a jogi környezetével.

 

A törvényjavaslat tárgyalása során beérkezett módosítások egy része jogtechnikai jellegű volt, más része érdemi változtatást jelentett a törvényjavaslat szövegén. Ezek közül a legjelentősebbek a szakszervezetekkel való egyeztetés után kerültek bele, elsősorban a munkaerő-kölcsönzés szabályainak rugalmasabbá tétele érdekében.

 

***

 

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat célja, hogy a kötelező kéményseprő-ipari szabályozás egyes rendelkezéseit új törvény keretében szabályozza.

 

Az egyre gyakoribb CO mérgezéses balesetek rámutattak, hogy az életvédelem szempontjából nem elegendő a közszolgáltatást csak az égéstermék-elvezetőkre (kémény) korlátozni, hanem azt az égési levegőellátás és az égéstermék ellenőrzésére is ki kell terjeszteni.

 

Magyarországon a megyék területén a megyeszékhely város megyei jogú város önkormányzata, Pest megyében Érd mjv. önkormányzata, a fővárosban a fővárosi önkormányzat a kötelező feladat címzettje. A feladat átvállalható önkéntes alapon a feladat eredeti címzettjével kötött megállapodás alapján.

 

A javaslat egyes rendelkezései az alábbi, a közszolgáltatási ellátásra vonatkozó szabályokat is tartalmaznak:

- az ellátásért felelős önkormányzat milyen gazdasági szervezettel láthatja el a feladatot,

- az ellátás keretében megkötendő, az önkormányzat és a nyertes gazdálkodó szervezet közötti szerződés tartalmi elemei,

- a kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás köre,

- az élet-és vagyonbiztonság közvetlen veszélye, a feltárt hiányosságok semmibevétele, a közszolgáltatás akadályozása során az értesítési kötelezettség a szükséges intézkedések megtétele céljából.

 

Az ingatlan használójának kötelezettségei:

- biztosítania kell a közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket,

- változás-bejelentés,

- meg kell szüntetnie a feltárt hiányosságokat,

- közszolgáltatási díjat kell fizetnie.

 

Felhatalmazást kap a Belügyminiszter, hogy a közszolgáltatással kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

 

Felhatalmazást kap az ellátásért felelős önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatás díját, a helyi ellátás, igénybevétel részletes szabályait, valamint a szolgáltatást végző közszolgáltató

megnevezését rendeletben állapítsa meg.

 

A javaslat hatályba lépésének időpontja: 2013. január 1.

 

***

 

A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat lényege, hogy egy évvel, 2013. július 1-i határidővel elhalasztja az egyes magyarországi futballstadionokban felállítandó biztonsági beléptető és ellenőrző rendszerre vonatkozó szabályok hatályba lépését. A beléptető rendszerek sporthuliganizmus visszaszorítását hivatottak szolgálni.

 

A Stadion Biztonsági Program célja eredetileg az volt, hogy 2012. július 1-jéig 16 db stadionban kiépüljön a stadionbiztonsági infrastruktúra. Az építkezés azonban nem egyszerre, hanem két ütemben valósul meg.

 

A kormány biztosítja a rendszer első és második üteméhez a szükséges, 1920 milliárd forintot, ám két részletben. Az első részlet az első ütem, azaz 6 stadion biztonsági rendszerének kiépítését tette lehetővé. A második ütem azonban - amely érinti többek között a ferencvárosi, a debreceni és az új nemzeti stadiont is - borítékolhatóan nem fog befejeződni 2012. július 1-ig. Ennek oka a közbeszerzési eljárás időigényessége, a kötelezően betartandó határidők valamint a még fejlesztendő stadionok száma.

 

A Javaslat ezért módosítja a törvény hatályba léptető rendelkezéseit, így a biztonsági rendszerek kiépítésének második ütemét csak 2013. július 1-éig kell befejezni.

 

(T/ 7039. szám)

(Bánki Erik, Hadházy Sándor, Babák Mihály (Fidesz) indítványa)

 

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy racionálisan biztosítsa az egykor állami tulajdonban lévő, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény alapján a sportszervezetek tulajdonába adott ingatlanok sportcélú használatát. Ennek érdekében lehetőséget kell biztosítani az ingatlant tulajdonló sportszervezet számára, hogy (a törvényi szabályozásnak megfelelően, garanciális feltételekkel) elidegeníthesse vagy megterhelhesse az ingatlant. Ezzel biztosítható a sportingatlan jobb helyi hasznosítása és kihasználása.

 

A Javaslat a méltányossági eljárás azon esetében is, mikor elidegenítésre nem, de megterhelésre sor kerül, kizárólag a közszolgáltató javára történő szolgalmi jog, használati jog, valamint vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére korlátozza a megterhelés lehetőségét.

 

A törvénymódosítás eredménye az lehet, hogy e sportcélú ingatlanok forgalomképessége megmarad, ugyanakkor a sportérdek sem sérül, ugyanis a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sporttevékenység vagy sportcél számára.

 

***

 

Kisajátítási ügyekben jelenleg a kormányhivatalok rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy kisajátítási eljárást lefolytassanak, mely eredményeként a kisajátítás jogalapját megállapítva rendelkeznek a kártalanítási összeg megállapításáról, figyelembe véve az eljárásba bevont igazságügyi szakértő véleményét is. A törvény szerint kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett

 

A kisajátítási eljárásban hozott döntéssel szemben, figyelemmel a törvény rendelkezéseiben foglaltakra, a sérelmesnek tartott kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.

 

A hatályos jogszabályi környezetben a bíróság a kisajátítási határozatot vagy helybenhagyja, vagy megsemmisíti, esetleg megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelezi a közigazgatási szervet. A határozat megváltoztatását jogszabály jelenleg nem teszi lehetővé, így hiába rendelnek ki bírósági szakban igazságügyi szakértőt, az általa tett megállapítások csupán egy megismételt közigazgatási eljárásban vehetők figyelembe, holott a kisajátítás jogalapja a bíróságon még csak nem is volt vitatott. Ennek következtében a kisajátítási ügyek lezárhatatlanná és évekig elhúzódóvá válnak, mely többszöri határozathozatalt, és bírósági eljárásokat generál.

 

A kisajátítás határozatot felülvizsgáló bíróság megváltoztatási jogkörét a kártalanítási összeg megállapítása mellett minden egyéb olyan kérdésben is indokolt visszaállítani, melyben a bíróság érdemi döntési helyzetben van (pl . birtokbaadás időpontja, értékkülönbözet megfizetése esetén részletfizetés engedélyezése stb.), ezáltal ezen kérdésekben is elkerülhetővé válna egy újabb kisajátítási eljárás (vagy eljárásrész ) felesleges lefolytatása. Egyetlen esetben indokolt az, hogy a bíróság érdemben ne maga döntsön, hanem az ügyet visszautalja a kisajátítási hatósághoz: amikor a bíróság — a kisajátítási hatóság elutasító határozatával ellentétben — azt állapítja meg, hogy kisajátításnak helye van: ebben az esetben az érdemi kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóságnak kell lefolytatnia (mely hatósági eljárás végén hozott határozattal szemben ismét helye van bírósági felülvizsgálatnak).

 

***

 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény hatályba lépése óta jelentős mértékű pozitív folyamat ment végbe a beszállítók és kereskedők kapcsolatrendszerében, ami együtt járt a piaci viszonyok tisztulásával, illetve a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottságának növekedésével. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmerül az igény a Tfmtv. rendelkezéseinek felülvizsgálatára, egyes szabályainak pontosítására, eddig nem szankcionált, de a piaci viszonyokat zavaró magatartások tilalmazására.

• A javaslat pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát.

• A módosítás lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén.

• A módosítás pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket.

• Új rendelkezésként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma, amikor a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján eltérő árképzési mechanizmust alkalmaz (pl. eltér a forgalom arányos árrés tömeg).

• Az adminisztratív költségek mérséklése érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy a tényállás felderítése során elektronikus úton is szolgáltatható adat.

• Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki.

 

***

 

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényjavaslat célja, hogy a forgalomba hozott termékek a fogyasztók és felhasználók számára ne jelentsenek veszélyt az egészség és a biztonságosság szempontjából, valamint megfeleljenek a vonatkozó európai uniós aktusokban és a hazai jogszabályokban foglalt követelményeknek.

 

A legfontosabb módosítás, hogy a forgalomba szánt és a már forgalomban lévő termékek megfeleljenek az egészségre, a biztonságra, a fogyasztóvédelemre és más közérdekre vonatkozó követelményeknek. Meghatározásra kerülnek a termékek forgalomba hozásának és forgalmazásának alapvető követelményei.

 

A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak bármely termék biztonságosságát, megfelelőségét, illetve dokumentációját ellenőrizni, továbbá lehetőségük van laboratóriumi vizsgálat céljából mintát venni, az érintett gazdasági szereplő székhelyére, telephelyére belépni, illetve a szükséges információkat és dokumentációkat a gazdasági szereplőktől bekérni. A súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóságok lefoglalhatják, megsemmisíthetik, illetve elrendelhetik azok forgalomból történő kivonását és/vagy visszahívását. A Javaslat törvényi szinten szabályozza az EU-n kívülről, harmadik országból érkező nem megfelelő, vagy okmányhiányos termékek vámeljárási szabályait. Ennek értelmében a nem megfelelő importtermék felfedezését követően, a vámhatóság haladéktalanul értesíti a KPIR-t (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) működtető hatóságot és a piacfelügyeleti hatóságokat. A veszélyesnek, illetve nem megfelelőnek ítélt termékekről a Bizottságot értesíteni szükséges. A Javaslat a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer, azaz RAPEX használatát kívánja szabályozni, ezzel is elősegítve a tagállamok közti gyors információáramlást.

 

***

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja az ágazati munkajogi szabályok módosítása, a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó feladatok, az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésének, valamint a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának végrehajtása.

 

Az elfogadott törvény részletesen szabályozza az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását, továbbá rendelkezik a dolgozók "egészségügyi válsághelyzetben" történő kirendelésének szabályairól.

 

Meghatározza "a közalkalmazotti, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, valamint a kormány által külön rendeletben meghatározott, az egészségügyben - különösen nagy felelősséggel, illetve leterheltséggel járó munkakörben - dolgozók számára a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat.

 

A javaslat mellékletei tartalmazzák az orvosok, illetve egészségügyi szakdolgozók bértábláit, illetve a januárig visszamenőleges, és beépülő béremelésük mértékét.

 

Az egészségbiztosítási törvényt érintő módosítások növelik az egészségbiztosító ellenőrző szerepét, pontosítják az ellenőrzések során alkalmazható szankciók mértékét és feltételeit a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök tekintetében.

 

Több szociális eljárás egyszerűsítésén is könnyítenének a jövőben, úgymint: a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a gyermekápolási táppénz, valamint a baleseti táppénz igények benyújtása és elbírálása, valamint az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítése.

 

A központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdekképviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket érintő döntéseket megelőzően. Ezen helyi érdekképviseleti szervek tevékenységét a központi gyakornokok, illetve rezidensek országos érdekképviseleti szerve koordinálná a jövőben.

 

A gyógyszerhamisítás irányelvet legkésőbb 2013. január elsejéig kell átültetni. Ennek előírásai: az ellenőrzés megerősítése az unió külső határain, jó minőségű, nem hamisított gyógyszer-hatóanyagok gyártását biztosító követelményrendszer előírása, a lakossági távértékesítés (jellemzően az internetes gyógyszerforgalmazás) biztonságosságának növelése, továbbá szigorított szabályozás a gyógyszerellátási lánc résztvevőinek vonatkozásában.

 

A kamarai törvény módosításának legfontosabb eleme a kamarai választási minimumfeltételek rögzítése az arányos képviselet biztosítása érdekében, tekintettel a 2011. évben lezajlott kamarai választások lesújtó tapasztalataira. A javaslat szintén a 2011. évi kamarai választások tapasztalatai alapján rögzíti a választások alapvető dokumentációs követelményeit. Mindezek mellett éves költségvetési beszámolási kötelezettség előírásával a kamarai gazdálkodás átláthatóságának elősegítése érdekében erősíti a miniszteri törvényességi felügyeleti jogköröket.

 

Egyebekben a törvényjavaslat a jogalkalmazást segítő, a szabályozást pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

 

***

 

A Valutaalap felismerte, hogy a kvótarészesedések megoszlásának tükröznie kell a tagországok jelenlegi világgazdasági súlyát és arányait. E tekintetben az elmúlt időszak során jelentős változások történtek a dinamikus, feltörekvő piacok gyors növekedésének hatására. Ennek megfelelően, az NMPB támogatta a kvótarészesedések módosítását, amely összességében a felülreprezentált országok súlyának csökkentését, az alulreprezentált országok súlyának növekedését eredményezi.

 

Magyarország részvételi kvótája a jelenlegi 1038,4 millió SDR-ről 1940 millió SDR-re emelkedik. A Valutaalap tagsághoz kötődő minden pénzügyi művelet a Valutaalap és a tagállam monetáris hatósága (jegybank) között folyik, és nem érinti közvetlenül a kormányzati szektort. Ezen kívül költségvetést érintő hatása sincs. A kvótaemelés következtében Magyarországnak 901,6 millió SDR-t kell befizetnie a Valutaalapnak; ezen összeg 25%-át SDR-ben vagy szabadon felhasználható valutában, a fennmaradó 75%-át pedig forintban.

 

Az MNB-t illetően a nemzetközi tartalékok szerkezetében történik változás – nő az SDR aránya a nemzetközi tartalékokban –, illetve a befizetett forint kvóta hányad következtében az MNB mérleg mindkét oldala azonos összeggel megemelkedik.

 

***

 

Az Országgyűlés

• a Kulturális és sajtóbizottságba L. Simon László (Fidesz) helyett dr. Cser-Palkovics Andrást (Fidesz), a Sport- és turizmusbizottságba Bánki Erik (Fidesz) helyett Szalay Ferencet (Fidesz) a bizottság elnökévé,

• az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságba dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) helyett dr. Papcsák Ferencet (Fidesz), a Sport- és turizmusbizottságba Szalay Ferenc (Fidesz) helyett Lasztovicza Jenőt (Fidesz), a Számvevőszéki és költségvetési bizottságba Szijjártó Péter (Fidesz) helyett dr. Puskás Imrét (Fidesz) a bizottság alelnökévé,

• az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságba dr. Papcsák Ferenc (Fidesz) helyett Gulyás Gergelyt (Fidesz), a Gazdasági és informatikai bizottságba Sági István (Fidesz) helyett dr. György Istvánt (Fidesz), dr. Papcsák Ferenc (Fidesz) helyett dr. Mengyi Rolandot (Fidesz), a Kulturális és sajtóbizottságba dr. Puskás Imre (Fidesz) helyett dr. Kupper Andrást (Fidesz), a Sport- és turizmusbizottságba Bánki Erik (Fidesz) helyett Horváth Zoltánt (Fidesz) a bizottság tagjává választotta.

 

 

 

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés