Névnap

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
október
H K Sz Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 101 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #46 Nyomtatás E-mail
2012. július 02.

 

A Szlovák Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló Egyezmény szabályozza a „titkos”, „szigorúan titkos”, „bizalmas” és „korlátozott terjesztésű” dokumentumok kezelését és felek közötti cseréjét, valamint meghatározzák a minősített adatok biztonságának megsértése esetén követendő protokollt.

 

Az Egyezmény megkötése, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a nemzetközi biztonsági együttműködésben történő részvétel szükségessége miatt is indokolt.

 

***

 

A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés ad a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Az Egyezményben meghatározott fő együttműködési területek: információcsere, határon átnyúló (forró nyomon) üldözés, határon átnyúló megfigyelés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó alkalmazása, tanúvédelem, DNS profilok és egyéb azonosítási anyagok átadása és összehasonlítása, közös nyomozó csoport létrehozása, közös határ menti járőrszolgálat, valamint közös központokban történő együttműködés.

 

Az Egyezményt 2006-ban hét állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Moldova, Montenegró, Románia és Szerbia) írta alá, melyhez a későbbiekben további két ország (Ausztria és Bulgária) csatlakozott. Magyarország mellett Horvátország és Szlovénia is fontolgatja a csatlakozást. Magyarország az Egyezményhez azt a fenntartást fűzi, hogy az abban foglaltakat csak addig a mértékig alkalmazza, ameddig azok összeegyeztethetőek az Európai Unió jogával.

 

***

 

A nagy alkotókat, illetve alkotásokat bemutató időszaki kiállítások kiemelt jelentőséggel bírnak a hazai közgyűjteményi területen és a nagyközönség körében. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslat úgy kívánja alakítani a hatályos jogszabályi környezetet, hogy az előmozdítsa nagyszabású időszaki kiállítások rendezését, melyek nemzetközileg kölcsönzött, nagy értékű műtárgyakat vonultatnak fel. Az új szabályozás garanciát nyújt arra, hogy az adott műtárgyat vagy műtárgyakat a kölcsönző országában ne vehessék olyan hatósági, illetve bírósági intézkedés alá, amely a műtárgy kölcsönzésének lejárta után a visszaadás jogi akadályát képezhetné. Így a kölcsönzött kulturális javak – meghatározott feltételek mellett – védettek a kölcsönbe vevő állam részéről történő esetleges rendelkezési vagy birtoklási jogot érintő kényszerítő intézkedések foganatosításával szemben („immunitás”).

 

Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat nem a bírósági, hatósági vagy más hivatalos eljárásban elrendelt döntéseknek, határozatoknak jelenti az akadályát, hanem kizárólag a rendelkezési vagy birtoklási jogot érintő intézkedések foganatosításának. A javaslatot az Országgyűlés módosító javaslatok benyújtása nélkül fogadta el, ami az ellenzék egyetértését jelzi a vonatkozó jogszabályi módosítások jelentőségét illetően.

 

***

 

Mint az ismeretes, Köztársasági Elnök Úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a járások kialakításáról valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet a Ház először 2012. június 4-én fogadott el.

 

A törvény korábban és a tegnapi napon újra elfogadott lényegi rendelkezéseinek összefoglalója:

A járásokat és a járási hivatalokat a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként alakítják meg 2013. január 1-től.

A járási hivatalok elsődleges feladata a legalacsonyabb szinten, a megyei szintnél alacsonyabban intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz.

Ennek érdekében a járásokhoz kerülnek főszabály szerint a jegyző (kivételesen a polgármesteri hivatal ügyintézője) hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, valamint a szakigazgatási szervek kistérségi kirendeltségeinek feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek, az alábbi felosztás szerint:

 

Polgármesteri Hivataloknál és a jegyzőknél maradnak az alábbi feladatok:

1. Anyakönyvi igazgatás (meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a kormányablakban is hozzáférhetőek legyenek ezek a szolgáltatások)

2. Hagyatékkal kapcsolatos ügyintézés

3. Állampolgársági eskü

4. Építéshatósági igazgatás (elsőfok PH; másodfok: megyei kormányhivatal)

5. Ipari és kereskedelmi engedélyezési ügyek

6. Zajmérés-parlagfű

7. Szociális ügyek (azon része, amelyekhez szükséges a helyismeret)

8. Adóigazgatás

9. Temetkezéssel összefüggő feladatok

10. Választási eljárás

11. Lakcímnyilvántartás (ez ugyan a járási hivatalnál lesz, de a jegyzőknek online betekintési jogosultsága marad a rendszerekbe)

 

A járási hivatalokhoz kerülnek az alábbi feladatok:

1. Gyámügyek

2. Okmányhivatali ügyintézés

3. Szociális ügyek (azon része, amely „sztenderdizálható” és amelyhez nem szükséges a helyismeret)

 

A járásoknak központja lesz. Ez azonban a tervek szerint nem azt jelenti, hogy csak és kizárólag a központokban történik ügyintézés, mert azokon a településeken, ahol jelenleg okmányiroda működik, kialakítják a kormányablakokat. A legkisebb települések polgárai az államigazgatási ügyeiket kirendeltség, illetve ügysegéd segítségével intézhetik. A bonyolultabb ügyek a járásszékhelyhez kerülnek majd.

 

A települési önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek.

 

A korábban létrejött önkormányzati társulásban ellátott államigazgatási feladatok állam általi átvétele esetén, ezen megállapodásokat fel kell mondania az abban részt vevő önkormányzatoknak.

 

A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalainak felállítása érdekében járási biztost nevezhet ki, akinek a megbízatása legkésőbb 2012.december 31-ig szól.

 

A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési polgármesteri hivataloknál az átvett áll.ig-i feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő feladatokkal arányos számú megfelelő képesítéssel rendelkező köztisztviselők.

 

A járási hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A másodlagos munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja felette.

 

Büntetlen előéletű, ogy. képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel, valamint 5 év közigazgatási gyakorlattal (mely időbe beleszámít a polgármesteri tisztség és az ogy-i képviselői tevékenység is) rendelkező személy nevezhető ki e munkakörbe.

 

Nem létesíthet további munkaviszonyt, nem lehet önk. képviselő, polgármester, fővárosi vagy megyei közgyűlési tag, alpolgármester, nemzetiségi képviselő vagy polgármester.

 

A hivatalvezető a következő általános választást követő alakuló ülésig lehet országgyűlési képviselő.

 

A járási hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A másodlagos munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja felette.

 

Felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász, vagy közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel kell, hogy rendelkezzen. Indokolt esetben, a kormánymegbízott egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.

 

A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel. Kinevezésére és felmentésére vonatkozóan a kormánymegbízottnak kifogásolási joga van.

 

***

 

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program kiemelt jogpolitikai célként határozta meg a jogrendszer tartalmi és formai deregulációját. A jogi túlszabályozottság ugyanis korlátozza a hatályos jog megismerhetőségét és alkalmazhatóságát, így annak szerepe a jogbiztonság szempontjából is jelentős. A törvényjavaslat ennek megfelelően formai deregulációs célokat szolgál, azaz olyan törvények hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot, amelyek ugyan még hatályosak – és így a jogrendszer részét képezik – ugyanakkor nem fejtenek ki érdemi joghatást, tekintettel arra, hogy normatív tartalmuk nem, vagy csak alig van.

 

A törvényjavaslatban csak olyan jogszabályok formai deregulációjára kerül sor, amelyek tekintetében a jogalkalmazás során – a mögöttes joganyag hatályvesztése okán – esetlegesen bizonytalan jogi helyzet előfordulása teljes mértékben kizárható.

 

A törvényjavaslat figyelmet fordít arra is, hogy azon törvények esetében, ahol átmeneti rendelkezések maradtak hatályban, amelyek jelenleg is joghatás kiváltására alkalmasak, azok más ágazati törvényekbe beépítésre kerüljenek.

 

A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levelének hatására a kormány, mint előterjesztő, módosító javaslatában rendezte a kifogásolt részeket.

 

***

 

A víziközlekedésről szóló törvény módosításának indoka, hogy az EGT tagállamaként hazai joganyagunkba át kell ültetnünk a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló irányelvet. A biztosítással való rendelkezés kötelezettsége a károsultak jobb védelmét teszi lehetővé, lehetőséget teremt a követelményeket nem teljesítő hajók tengeri forgalomból történő kitiltására is. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítése a biztosítási igazolás bevezetésével valósul meg.

 

Minden EGT tagállamnak meg kell követelnie, hogy a lobogója alatt gazdasági célú tengeri hajózási tevékenységet folytató 300 vagy ennél nagyobb bruttó tonnatartalmú hajók biztosítással rendelkezzenek. A rendelkezések vonatkoznak a Magyarország területi vizeire érkező külföldi lobogójú, a fentiekben említett jellemzőkkel rendelkező tengeri hajókra is.

 

A törvény hatályon kívül helyez olyan rendelkezéseket, amelyek Európai Uniós csatlakozásunk következtében feleslegessé váltak, illetve a párhuzamos szabályozást elkerülendő olyan rendelkezéseket is, amelyeket más törvények tartalmaznak.

 

A hajózási terület jövedelmezőségére és a hajózási vállalkozások méreteire tekintettel indokolt korlátozni a víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események szakmai vizsgálata során kiszabható bírsághatárt.

 

A hajózási tevékenység végzésre jogosító engedélyeket a hajózási hatóság adja ki és közigazgatási hatáskör alá kerül a szabálysértés elbírálása. Az ellenőrzésben a rendőrség vízi rendészeti szerve a hajózási hatósággal együttműködve részt vesz és amennyiben a szükséges engedély hiányzik, értesíteni köteles a hajózási hatóságot.

 

***

 

A hatályos Btk. Általános Része alapvetően nem igényelt koncepcionális újragondolást, annak a dogmatikája kellően kidolgozott, és kiforrott gyakorlata van. A büntetések és intézkedések rendszere, valamint a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések esetében azonban szükséges volt egy, a jelenleginél koherensebb rendszert kialakító, a jelenlegi kormányzat büntetőpolitikáját tükröző felülvizsgálat.

 

1. Az új törvény preambulummal kezdődik.

2. Meghatározza a legfontosabb büntetőjogi alapelveket: a nullum crimen sine lege (amit törvény nem nyilvánít büntetendőnek, azt nem lehet bűncselekménynek tekinteni) és a nulla poena sine lege elvét (a bűncselekményekre csakis a törvényben meghatározott büntetési tételek alkalmazhatóak). Ezek olyan elvi jelentőségű tételek, amelyek – a vonatkozó nemzetközi dokumentumokban megfogalmazottakkal (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 15. Cikk, Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikk, Alapjogi Charta 49. cikk) összhangban – az Alaptörvényben is helyet kaptak [XXVIII. cikk (4) bekezdés].

3. A Javaslat – a hatályos Btk. szabályait kis mértékben kiegészítve – külön rendelkezik a büntető törvény időbeli, területi és személyi hatályáról.

4. A Javaslat fenntartja a bűncselekmény hatályos fogalmát, a társadalomra veszélyesség meghatározását azonban korszerűsíti.

5. A Javaslat a büntethetőség akadályainak rendszerét átalakítja, és ez alapján megkülönbözteti a cselekmény büntetendőségét és az elkövető büntethetőségét kizáró vagy korlátozó okokat, a büntethetőséget megszüntető okokat, és a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályait, amelyek a büntethetőséget és a büntetőeljárást egyaránt akadályozó okok.

6. A Javaslat bizonyos bűncselekmények (szándékos emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés, rablás, kifosztás) elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt tizenkét évre, tizennegyedik életévét be nem töltött elkövetővel szemben legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, melynek időtartam egy évtől négy évig terjedhet. A büntethetőség tizennegyedik életévét be nem töltött elkövető esetén a belátási képesség vizsgálatához kötött.

7. A Javaslat a súlyos, erőszakos bűncselekmények elleni hatékonyabb fellépés biztosítására a jogos védelmi helyzetet kiszélesíti, és törvényi vélelmet állít fel arra, miszerint vannak esetek, amikor a jogtalan támadás oly módon történik, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére.

8. A Javaslat fenntartja a büntetőjogi jogkövetkezmények duális rendszerét, vagyis a büntetések és az intézkedések különválasztását. A Javaslat szélesíteni kívánja a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét, ezért a már meglévőek mellett új büntetéseket és intézkedéseket vezet be, illetve kisebb-nagyobb módosításokat hajt végre a hatályos szankciók körében.

9. Bűnhalmazat esetén (ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el) a büntetést a halmazatban lévő büntetések büntetési tételei közül a legsúlyosabb alapulvételével kell kiszabni; ha a törvény az elkövetett bűncselekmények közül legalább kettőt határozott tartamú szabadságvesztéssel rendel büntetni, a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. A Javaslat szűkíti az összbüntetésbe foglalható ítéletek körét, a jövőben nem foglalható majd összbüntetésbe az összbüntetési ítélet, valamint – a hatályos szabályokat megtartva – a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés. A Javaslat emellett – a jogalkalmazói gyakorlatot felülírva – meghatározza a büntetésekből elengedhető legmagasabb mértéket.

10. A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok körében a Javaslat kisebb módosításokat hajt végre.

 

A Különös Rész újításai

 

A Javaslat egyes, jelenleg bűncselekménynek minősülő magatartásokat dekriminalizál, azok vonatkozásában ugyanis a büntetőjogi fenyegetettség nem indokolt, ezeket javasolt a továbbiakban szabálysértésként szankcionálni. A hatályos Btk.-hoz képest a Javaslat új tényállásokat is megállapít, illetve egyeseket összevon vagy több tényállásra bont. Így pl. kiválik az orvvadászat és orvhalászat az állatkínzásból. A Javaslat összevonja az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot, és egységesen a szexuális erőszak megnevezést használja ezekre az elkövetési magatartásokra. Új bűncselekmény lesz pl. a kényszermunka, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása, a közfeladati helyzettel visszaélés, a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése. A módosítások következtében visszakerült a számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének büntetése is.

 

Bizonyíthatatlansága és alkalmazhatatlansága miatt viszont kikerült a törvényből az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállása.

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés