Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 65 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #47 Nyomtatás E-mail
2012. július 04.

 

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény módosításáról szóló javaslat a közszférában dolgozók vissza nem térítendő támogatásra való jogosultság feltételeként a jelenleg hatályos 2012. július 1-jei szerződéskötési határidő helyett 2012. szeptember 30-át határozná meg, annak érdekében, hogy minél több érintett élhessen ezen kedvezménnyel. A Javaslat egyúttal egyértelműsíti a támogatás mértékének meghatározását is. Eszerint az adott időszak alatt esedékes törlesztő részletet kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a hiteladós esetleg többet vagy kevesebbet fizetett.

 

***

 

A Start számla egy lehetőség az öngondoskodásra. Amennyiben a szülők vállalják, hogy saját megtakarításukkal növelik az életkezdési támogatás állam által biztosított összegét, akkor Start számlát kell nyitniuk. Erre mindenképpen szükség van, hiszen Start-számla nélkül nincs lehetőség hozzátenni az állami támogatáshoz. Fontos megjegyezni, hogy Start-számlát nemcsak közvetlenül a gyermek születése után nyithat a szülő, hanem ezt bármikor később is megteheti.

 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosításáról benyújtott Javaslat módosítja az iskolakezdési támogatással és a START számlával kapcsolatos, törvényben meghatározott szabályokat.

 

• Start számla nyitható a 2006 előtt született gyermek javára is legalább 25 ezer forint befizetésével, ezek a gyermekek azonban már nem kapják meg az életkezdési támogatást. (Eddig csak a 2006. január 1 után született gyermekek részére lehetett ilyen számlát nyitni.)

• Start számla nyitható a 2005 után született olyan gyermekek javára is, akik szülője a jogosultság ellenére a családi pótlékot nem vette igénybe, így Start számlát sem tudott nyitni

• Start számlát ezen túl csak a Magyar Államkincstárnál lehet nyitni, és annak áthelyezése is csak a kincstárnál nyitott számlára lehetséges. (Eddig bármely pénzintézetnél lehetőség volt ilyen számla nyitására).

• Mostantól nem csak a szülő, hanem a gyermek más hozzátartozója is nyithat Start számlát.

• Megszűnik a számlára teljesített befizetéseire vonatkozó évi 120 ezer forintos korlát.

• Mostantól a Start számla nyitásának nem feltétele annak igazolása, hogy a szülő részére ténylegesen folyósítják a családi pótlékot.

 

***

 

Az egyes törvényeknek a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos módosításáról szóló előterjesztés célja a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos törvények módosítása.

A törvényjavaslat öt törvényt módosít, annak érdekében, hogy a polgári hírszerzés eredményeit hatékonyabban és gördülékenyebben lehessen felhasználni a kormányzati munkában. A módosított törvények:

- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény;

- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény;

- a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény;

- a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény;

- a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény

 

A Javaslat az Nbtv. módosításával akként rendelkezik, hogy az Információs Hivatal irányítása a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszteri feladatkörébe tartozik, de lehetőséget kap a Kormány, hogy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében a miniszterelnököt jelölje ki az irányításra. A miniszterelnök a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzatában a Miniszterelnökséget vezető államtitkárra átruházhatja.

 

***

 

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények elfogadásával az Országgyűlés a magyar igazságszolgáltatás magas színvonalú, Magyarország Alaptörvényének megfelelő, országosan egységes, kiszámítható és időszerű működéséhez szükséges jogi kereteket megteremtette.

 

A Javaslat az OBH elnöke igazgatási feladatainak egy részét az OBT hatáskörébe helyezi, a már meglévő ellenőrzési jogosítványok mellé továbbiakat biztosít az OBT számára. Az OBH elnöke bizonyos jogosítványait csak az OBT által meghatározott elvek mentén gyakorolhatja. Ez érvényesül például abban az esetben, ha az OBH elnöke a bírói pályázati eljárás során a bírói tanács által felállított rangsortól el kíván térni, vagy abban az esetben, ha a túlterhelt bíróság helyett az eljárásra más bíróságot jelöl ki. A törvényjavaslat az OBT számára végső soron egyetértési jogot biztosít mind a bírósági vezetői kinevezések, mind a bírói álláspályázatok elbírálása során arra az esetre, ha az OBH elnöke véleményező bírói testület által nem támogatott pályázót kívánna kinevezni, illetve a bírói testület által felállított rangsortól el kívánna térni.

 

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az alábbi változásokat tartalmazza:

 

A magyar európai uniós tisztviselők nyugdíjszerzési szabályozása

 

Az előterjesztés feladata a hazai szabályozás összehangolása az SR. feltételeivel, a hazai kötelező nyugdíjrendszerből az EU-ba történő nyugdíjjogok átutalásának biztosítása, másfelől az EU nyugdíjrendszeréből a nyugdíjjogok tőkeértékének hazai kötelező rendszerbe való befogadása, harmadsorban egyéb szükséges szabályok kialakítása annak érdekében, hogy az SR. és a magyar szabályozás összhangban legyen.

 

A nyugdíjszámítás változása

 

A kormány döntése alapján nem csökkennek a nyugdíjak 2013-tól. A nyugdíjtörvény még Horn-kormány alatt, 1997-ben elfogadott szabályai 2013-tól megváltoztatták volna a nyugdíjszámítás módját. Ezáltal a 2013-tól nyugdíjba vonulók nyugdíja csökkent volna, és a bruttó keresetből történő nyugdíjszámítás a nyugdíjak adóztatását is magával hozná.

 

A törvénymódosítással bizonyos körben egyszerűbb és gyorsabb lesz a szolgálati idő megállapítása, s így a nyugdíj összegének meghatározása is azáltal, hogy teljessé és pontossá válik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás. Azokat, akik 1955-1959-ben születettek a nyugdíjbiztosítás szervei hivatalból fogják megkeresni adategyeztetésért, de 2013. január 1-jétől bárki kérhet adategyeztetést.

 

Egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, valamint egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről

 

1991-ben törvény alapján felülvizsgálták a nyugdíjprivilégiumokat. Ennek keretében azonban több olyan személy is megtarthatta a korábbi nyugdíj kiegészítését – immár pótlék formájában – aki az 1990 előtti rendszerben végzett tevékenysége alapján erre méltatlan. A törvényhez benyújtott módosító javaslat a történelmi igazságtétel igényével előírja e pótlékok felülvizsgálatát, hogy olyan személy ne kaphasson kiegészítést, akinek korábbi tevékenysége a demokratikus értékrenddel nem egyeztethető össze.

 

A felülvizsgálatot egy 5 fős szakértői bizottság fogja elvégezni, amely ha megállapítja, hogy a jogszerző a nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlékot saját jogon, vagy özvegyi jogon érdemtelenül kapja, azt megszünteti.

 

A pótlékot akkor kell megszüntetni, ha az abban részesülő részt vett 1945 és 1949 között a demokratikus államberendezkedés felszámolásában, illetve az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanez vonatkozik arra, aki 1948 és 1989 között végzett titkosszolgálati tevékenysége, abban az időszakban betöltött állami vezetői tisztsége vagy az állampártban, illetve a KISZ-ben, MKP-ben, MDP-ben vagy az MSZMP-ben ellátott vezető tisztsége miatt érdemtelen rá.

 

Egyéb módosítások

 

2012. január 1-jétől megtörtént a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetése és – a rokkantsági nyugdíjak kivezetése miatt – a hozzátartozói nyugellátások nagyobb léptékű módosítása. A jogalkalmazók jelzése alapján néhány rendelkezés pontosításra szorul, néhány speciális élethelyzet pedig méltányosabb kezelést indokol. Szintén megoldásra vár még néhány, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt felvetődött kérdés (pl. özvegyi járadék).

 

A törvényhez benyújtott módosító javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők mindannyian adómentesen juthassanak hozzá a tagi kifizetésekhez és az abból az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg után adókedvezményt vehessenek igénybe, tekintettel arra, hogy a korábbi visszalépők is megkaphatták ezt a kedvezményt.

 

A félreértések és az ellenzék riogatásának megelőzése végett határozottan nevesítésre került, hogy a nyugdíjak forintban lesznek folyósítva (nem utalványban).

 

***

 

A fóliás és az üvegházi meleghajtatásos termesztés gazdaságos fenntartását, piaci bővítésének lehetőségét – klimatikus adottságaink miatt – nagymértékben az energiaárak határozzák meg. A hagyományos energiahordozók magas árszínvonala komoly költségnövelő tényező, amely mellett ma már jövedelmező növény- és üvegházi termelés nem lehetséges Magyarországon. A vízgazdálkodásról szóló törvény 2004-től kezdődően és jelenleg is az energetikai célra kitermelt termálvíz visszatáplálásának kötelezettségét írja elő, amely a kertészeti termelésben – a visszatápláló létesítmények magas beruházási költsége miatt – a geotermikus energiahasznosításban érintett felhasználók többségének ellehetetlenülését és az ágazat versenyhátrányát okozza, ezért rövid távú, átmeneti megoldásként kerül felfüggesztésre a visszatáplálási kötelezettség.

 

A törvény célja a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálási kötelezettség felfüggesztéséről szóló kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően, a mezőgazdasági termelés területén a termálvíz visszatáplálási kötelezettségének felfüggesztése 2015. június 30-ig terjedő időszakra.

• Kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizek általános visszatáplálási kötelezettsége alól kivételként lehessen meghatározni a mezőgazdasági termelés területén, a kizárólag energiahasznosítás céljából történő termálvíz kitermelést.

• A termálvíz energiáját használó magyar fóliás és üvegházi kertészetek működésének fenntartása, továbbá ezen termelőágazat versenyhátrányának megakadályozása céljából – kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv engedélyezze a visszatáplálási kötelezettség nélküli, kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelést a mezőgazdasági termelés területén.

• A jelen módosítással beépített módosítások 2015. július 1-jén hatályukat vesztik, tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálási kötelezettség felfüggesztéséről szóló 1002/2012. (I.11.) Korm. határozatban foglalt rendelkezések alapján ezen rendelkezések átmeneti jellegűek.

 

***

 

A cégeljárási törvény módosítása az új civil törvénnyel való összhang biztosítása, az adóregisztrációs eljárással összefüggő rendelkezések kiegészítése, a kényszertörlési eljárásban fellelt vagyonnal összefüggésben szükséges kiegészítések, és egyes, a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémák megoldása érdekében indokolt.

 

A módosítás rendezi azt a gyakorlati problémát, amikor a külföldi illetőségű magánszemély vagy szervezet sem az állami adóhatóság által kiadott adóazonosító számmal, sem pedig az illetősége szerinti államban kiadott közteherviselési azonosítóval sem rendelkezik.

 

A javaslat törvényi követelménnyé teszi, hogy a felszámoló szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható legyen, és a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 5 százalékával rendelkező személyek (szervezetek) ténylegesen megismerhetők legyenek. A módosítás kimondja, hogy egyik tag (részvényes se legyen a társasági adó törvény szerinti, ún. ellenőrzött külföldi társaság. A 25 százalékot meghaladó közvetett tulajdonosokra is hasonló követelmények irányadóak. Az említett szabályok a felszámoló szervezetek és tevékenységük feletti hatékony állami felügyelet érdekében kerülnek bevezetésre. A javaslat – az egységes bírósági joggyakorlat érdekében – annak egyértelművé tételét célozza, hogy hogyan kell eljárni a korábban indult, folyamatban lévő ügyekben. A cél az, hogy a kényszer-végelszámoló csak akkor kezdeményezhessen felszámolási eljárást, ha a cégvagyon előre láthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket

 

Pontosítja a Gt. rendelkezéseit, és egyértelművé teszi, hogy közkereseti és betéti társaság esetében, ha a társaság hat hónap alatt nem biztosítja a törvényes működéshez szükséges tagi összetételt, és erre tekintettel a cégbíróság intézkedést alkalmaz a céggel szemben, a kényszer-végelszámolás megszüntetésére tekintettel kényszertörlés elrendelésének van helye.

 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat szerint:

- a büntető törvény önkényuralmi jelkép használatát tiltó tényállása a demokratikus társadalom védelme, az emberi méltóság tiszteletben tartása által vezérelt elvek szerint, Magyarország történelmi múltjára tekintettel, alkotmányos berendezkedésének megfelelő módon került megalkotásra, így az Emberi Jogok Európai Bírósága által meghozott, Magyarországot marasztaló ítéletével, továbbá a büntető törvény módosításával nem ért egyet, illetve

- az Emberi Jogok Európai Bírósága által, a büntető törvény önkényuralmi jelkép használatát tiltó tényállásának alkalmazása miatt meghozott vagy esetlegesen meghozandó ítéletei alapján az államot terhelő fizetési kötelezettség összegével a pártok központi költségvetési támogatásának a csökkentését tartja szükségesnek.

 

Az Európa Tanács által létrehozott Emberi Jogok Európai Bírósága a véleménynyilvánítás szabadsága körében a vörös csillag viselésével kapcsolatban a Fratanoló kontra Magyarország ügyben elmarasztalta Magyarországot.

 

Fratanoló János 2004. május 1-én zakójának baloldali hajtókájára egy ötágú vörös csillagot ábrázoló jelvényt tűzött ki, amely a Pécsi Televízió által vele készített riportban a nagyközönség számára is jól láthatóan jelent meg. Fratanoló János ellen büntetőeljárás indult önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt, melynek eredményeként a Pécsi Városi Bíróság bűnösnek mondta ki, de a társadalomra veszélyesség csekély foka miatt csupán megrovásban részesítette.

 

Fratanoló János az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal, hogy a vörös csillag használata miatti elítélése indokolatlan beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogának gyakorlásában. A Bíróság 2011. november 3-i ítéletében 4000 Euro kártérítést és 2400 Euro költséget állapított meg a kérelmező számára.

 

A Bíróság úgy vélte, hogy a vörös csillag többszörös jelentésére figyelemmel a Btk-ban megfogalmazott tilalom túlságosan széles és nincs kielégítő mód a büntetőjogilag üldözött szimbólum egyes jelentéseinek szétválasztására. A magyar szabályozás egyébként nem kivételes Európában. Több állam szabályozása bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát.

 

A Bíróság 2011. november 3-án hozott ítélete 2012. március 8-án véglegessé vált. Magyarországnak 2012. június 8-ig kell eleget tennie az ítéletben foglalt kötelezettségeinek. Az Európa Tanács Parlamenti közgyűlése és a Miniszteri Bizottsága diplomáciai eszközöket vehet igénybe az ítéletben foglaltak kikényszerítése érdekében.

 

A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a strasbourgi ítélet alapjául szolgáló hazai büntetőügyben felülvizsgálatnak van helye, amelyet a Legfőbb Ügyész hivatalból köteles kezdeményezni, másrészt az ítélet végrehajtását felügyelő Miniszteri Bizottság számon kérheti az ismételt elmarasztalások alapjául szolgáló jogszabály módosítását.

 

A Jelentés tartalmazza a magyar kormány álláspontját, valamint azt, hogy az ítéletben foglaltakkal a Kormány nem ért egyet és fenntartja a strasbourgi Bíróság előtti eljárás során kifejtett álláspontját, tekintettel a 14/2000 AB határozatra is, amely a Btk. vitatott rendelkezését alkotmányosnak nyilvánította.

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés