Névnap

Ma 2017. augusztus 19., szombat, Huba napja van. Holnap István napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
augusztus
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 130 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #48 Nyomtatás E-mail
2012. július 09.

 

A Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló törvényjavaslat célja az európai uniós jogi aktusokkal való összhang megteremtése.

 

A törvény központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből korlátozza a deviza- és aranytartalékra vonatkozó egyes adatok hozzáférhetőségét úgy, hogy azok az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat kezelésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

 

Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az MNB és a Nemzetközi Valutaalap véleményével összhangban módosul a Monetáris Tanács hatásköre és tagjainak számát szabályozó rendelkezés.

 

A Monetáris Tanács tagjai felmentésére irányuló javaslat csak a magyar bíróságnak vagy az Európai Unió Bíróságának az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően, illetve az ezen bíróságokhoz fordulás határidejének leteltét követően terjeszthető a köztársasági elnök, illetve az Országgyűlés elé.

 

Az MNB elnökének felmentésére irányuló javaslat csak a magyar bíróságnak vagy az Európai Unió Bíróságának az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően, illetve az ezen bíróságokhoz fordulás határidejének leteltét követően terjeszthető a köztársasági elnök elé.

 

A törvény hatályon kívül helyezi az MNB törvény azon rendelkezését, amely szerint az MNB megküldi a Monetáris Tanács napirendjét a Kormánynak és a Kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a Monetáris Tanács ülésein.

 

A törvény hatályon kívül helyezi az MNB törvény azon rendelkezését, amely a Monetáris Tanács megszűnéséről rendelkezik az euro magyarországi bevezetése esetén.

 

***

 

A Kormány számára – a Kormányprogramban meghatározottakkal összhangban – kiemelt közfeladat a nehéz anyagi helyzetben lévők üdülésének, pihenésének, rekreációjuk elősegítése és ennek kiemelt jelentőségére való tekintettel szükségesnek tartja, hogy a kormányzati feladatok és intézkedések mellett erre a célra a lehető legnagyobb forrás kerülhessen biztosításra. Ennek érdekében törvényi szinten került meghatározásra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kizárólagosan kibocsátott Erzsébet-utalvány ráfordításokkal csökkentett bevételét a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólag szociális üdültetési célokra, ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtására, illetve egyéb szociális programok végrehajtására használhatja fel.

 

Ennek megvalósítására létrejött az Erzsébet-program, azaz a szociális üdültetés és étkeztetés rendszere, amelynek főbb kereteit törvényben szükséges meghatározni.

 

***

 

A A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a kölcsönös vízumeljárásban diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös képviseletről szóló Megállapodás célja a vízumkiadás racionalizálása, figyelembe véve a külképviseleti hálózat csökkenését, a biometrikus azonosítók bevezetését és a 2011 óta működő, uniós szintű Vízuminformációs rendszer (VIS) fejlesztését, valamint hogy a külföldi állampolgárok a jelenlegi szélesebb körben hozzáférjenek a „magyar schengeni” vízumhoz. A megállapodás a Cseh Köztársasággal kívánja megteremteni az együttműködés jogi kereteit.

 

***

 

2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló törvényt az Országgyűlés, amely az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló törvény helyébe lépett.

 

2010. április 1-jétől hatályos új jogszabály megteremtette a minősített adatok védelmének egységes jogszabály- és intézményrendszerét, ezzel eleget téve legfontosabb jogharmonizációs kötelezettségeinek. E módosítást indokolta az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény átfogó felülvizsgálatának esedékessége: hiányosságok adódtak a jogszabályok tekintetében ugyanis a külföldi (NATO, EU) és a nemzeti minősített védelem (INFOSEC) szempontjából, az EU csatlakozásunk óta módosított normák átvételére, illetve az ehhez szükséges jogintézmények bevezetésére nem került sor.

 

Hazánk a mai napig mindösszesen két alkalommal kötött általános titokvédelmi megállapodást a minősített adatok cseréjére vonatkozó biztonsági együttműködés érdekében. A Cseh Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló Egyezmény megkötése a Mavtv.-ben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, valamint a minősített adatok cseréjével járó nemzetközi biztonsági együttműködésekben történő részvétel.

 

***

 

A demokratikus társadalom kialakításában, fenntartható fejlődésnek, valamint a kulturális sokszínűség elmozdításában fontos szerepet tölt be a kulturális örökség. Európa Tanács ennek függvényében elfogadta Faróban, 2005. október 27-én a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló keretegyezményt (továbbiakban Egyezmény), amely 2011. június 1-jén lépett hatályba.

 

Az Egyezmény kinyilvánítja a kulturális örökséghez való egyéni és közösségi jogot, mint egyetemes emberi jog részeként értelmezve. Az Egyezmény célja az, hogy a társadalom minden tagja részt vegyen az örökség meghatározásában, kezelésében, az ehhez szükséges jogok és kötelezettségek, valamint a szükséges ismeretek és tudás biztosításával, megteremtve és fenntartva az egyének, a közösségek választása szerinti kulturális örökséghez való kötődést mások jogainak tiszteletben tartásával.

 

Magyarország kinyilvánítja ratifikálásával, hogy az Egyezményben foglaltakat betartja, kötelezőnek tartja azokat, emellett kinyilvánítja elkötelezettségét a hazai nemzetiségek kulturális örökségének megőrzése és védelme mellett. Az Egyezmény ratifikálási köreinek bővítésével lehetősége nyílik arra, hogy az aláíró országokkal szorosan együttműködve őrizhesse meg a határon túli magyarság kulturális örökségét.

 

***

 

Az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat több fontos módosítást, pontosítást vezet be:

Holdingok kialakítása: a vízműcéget az önkormányzat egy, a tulajdonosi jogokat gyakorló társaság alá szervezheti. (Itt a VM-nek ellenvéleménye van: szerinte nem biztosítható a 400 vízműcég integrációja emiatt.)

 

Kiszervezhetőség: a Vksztv. által nevesített tevékenységek a már meglévő kis cégekhez kiszervezhetőek, ezáltal az ágazat szereplői maradhatnak.

 

Integráció: fokozatosabban megvalósuló integrációt biztosít, amellyel a korábbi kormányzati szándékok sem sérülnek.

 

Állam és önkormányzatok viszonya: korábban az önkormányzatok kizárólagos joga volt a víziközmű-szolgáltatás megszervezése, ez most, az „ellátásért felelős” fogalom bevezetésével lehetővé teszi, hogy az állam, illetve az önkormányzat közül annak legyen joga és kötelezettsége az üzemeltetés, aki a víziközmű-rendszer többségi tulajdonosa.

 

Nemzeti tulajdon: a javaslat tartalmazza a víziközművek nemzeti tulajdonba vételének lehetőségét.

 

***

 

A Kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően. A 2012. évi költségvetési folyamatokból ugyanakkor az látható, hogy ez a célkitűzés csak pótlólagos intézkedésekkel (részint a költségvetési kiadások csökkentésével, részint az adóbevételek növelésével) érhető el. Ezen költségvetési korrekciók egyik eleme egy új – a biztosítókat terhelő, három közterhet felváltó – adó, a biztosítási adó bevezetése.

 

Bár az adó közvetlen adó, jellegét tekintve mégis forgalmi típusú.

 

A biztosítási adó két közterhet vált ki:

- a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját,

- a tűzvédelmi hozzájárulást

 

A két közteher megszűntével jelentősen egyszerűsödik az adórendszer. Fontos összefüggés, hogy az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást, ekképp nem gyakorol negatív hatást a megtakarításokra. A törvényjavaslat szerint az adó alanya a biztosítási törvény szerinti biztosító, az adó megfizetése is őt terheli.

 

A törvényjavaslat az adóköteles tevékenységet a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoztatja. Az adókötelezettség akkor következik be, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország.

 

Az adó mértéke az egyes biztosítási szolgáltatások esetén eltérő. Ennek megfelelően az adóalap (bruttó díjbevétel) után a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 30%, casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 15%, vagyonbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 10% az adómérték. A biztosítási adó 2013. január 1-jén lép hatályba.

 

***

 

A Kormány adópolitikai célkitűzése, hogy a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen – ennek a folyamatnak fontos eleme a pénzügyi tranzakciós illeték.

 

A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki. A törvény értelmében a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstár által a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásaira, valamint a bankközi műveletekre.

 

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény meghatározza a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget keletkeztető fizetési műveleteket (például átutalás, beszedés). A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség attól függetlenül keletkezik, hogy fizetési számla egyenlege, vagy hitelkeret terhére valósul meg a fizetési művelet. A törvény szerint számos művelet nem keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget (ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató által eltérő fizetési számlák között végrehajtott fizetési művelet, ha a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik; az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet; a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet).

 

A pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik.

 

A pénzügyi tranzakciós illeték alapja:

a) az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél számláját megterheli,

b) készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg,

c) a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása esetében az értékpapír kibocsátási árfolyama,

d) az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet esetében lekötésbe helyezett összeg,

e) a Posta Elszámoltató Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának átutalt összeg.

A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként maximum 6.000 forint.

A törvény rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéket havonta a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezett pénzforgalmi szolgáltató állapítja meg, szedi be, vallja be és fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig.

 

A bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

 

***

 

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat a tanácsi rendelet három, egymással összefüggő területének – a termelői szervezetekre, termelői csoportokra, szakmaközi szervezetekre vonatkozó és egyéb agrárpiac-szabályozási közösségi rendelkezéseknek – nemzeti részletszabályait tartalmazza, ezért a törvény hatályáról szóló rendelkezés az e területekhez tartozó szereplőket fedi le.

 

Az Európai Unió agrárpiaci rendtartásának intézményrendszerében, az ágazatok piacszabályozásában (CMO-szabályozásban) egyre fontosabb szerepet töltenek be az egyes termékpályákon szerveződő mezőgazdasági szakmaközi szervezetek. A Európai Unió vonatkozó jogszabálya alapján az adott tagállam által, illetve az Európai Bizottság által elismert szakmaközi szervezet egy-egy termékpálya adott országban (vagy régióban) működő különböző vertikális szinten elhelyezkedő szereplőit (termelők, kereskedők, illetve feldolgozók) fogja össze, azzal a céllal, hogy a termékek termelésének és forgalmazásának fejlesztését előmozdítsák, valamint elősegítsék a piac szereplői között az információáramlást, és ezzel növeljék a piac átláthatóságát.

 

Magyarországon piacszabályozás korábban kizárólag állami döntés eredményeként az állam felruházott joga volt, majd az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően e jogot fő szabályként átadtuk az Európai Uniónak. Ez azt jelenti, hogy piacszabályozási eszközöket az Európai Uniós rendelkezések figyelembevételével és a közösségi jogszabályok által megengedett területeken alkalmazhatunk nemzeti hatáskörben. Az egyes ágazatok liberalizációs folyamata következményeként csökken a tagállami és uniós piacszabályozási eszköztár, azonban a Közös Agrárpolitika egyre nagyobb szerepet szán az egyes ágazatokban megvalósuló, alulról szerveződő, nyitott tagság elvén működő ágazati-szakmaközi önszabályozásnak.

 

***

 

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosításának egyik indoka a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, „Egyszerű Állam” című középtávú kormányzati programról szóló kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásával függ össze.

 

Jelentős indok a törvény legutóbbi módosítása óta eltelt idő során szükségessé vált technikai és érdemi módosítások szükségessége.

• A borvidék fogalmát is szükséges módosítani, mert az új európai eredetvédelmi szabályozás, valamint az ezt átültető tagállami szabályozás alapján a termőterület fogalma megváltozott.

• A borvidékbe sorolás esetén sem szükséges a minimális kataszterbe vont terület követelményét fenntartani.

• A borvidék jelenleg hatályos fogalmának megtartása azért nem indokolt, mert a termőhelyi határok meghatározásához nem a településen borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területek nagysága alapozza meg a szakmai indokoltságot.

• A gazdasági akta és a telepítési jog fogalmának meghatározására azért van szükség, mert ezekre vonatkozóan a módosítás szabályozást tartalmaz.

• A telepítési, kivágási engedélyezést és a telepítési jogok vezetését engedélyező hatóság az MVH helyett a hegybíró legyen.

• Szükséges rendezni, hogy a kivágás után az újratelepítési jog az ország számára ne vesszen el.

• Az eredetvédelemre vonatkozó átmeneti időszakot követően szükségessé vált a termékleírások módosításához kapcsolódó intézkedések szabályozása.

• Magyarország is megengedi a borpárlat készítésére a borseprő centrifugálását vagy préselését ugyanúgy, mint az európai uniós jog, de ezt ellenőrzötten lehet tenni.

• Az új fajtahasználatra vonatkozó uniós szabályok alapján módosított hazai szabályok alapján már nincs szükség a Szőlőfajta Használati Bizottság tevékenységére, javasoltjuk annak megszüntetését.

 

***

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi tevékenységének megerősítése a pénzügyi nyomozók illetménye versenyképességének megteremtése által, másrészt a NAV illetményrendszerének teljes egységesítését lehetővé tevő jogszabály-módosítások megvalósítása.

 

A pénzügyi nyomozók illetményének – a rendőrségnél nyomozó beosztást betöltők illetményéhez viszonyított - versenyképességének megteremtése az állomány megőrzése és ennél fogva a NAV bűnügyi tevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében halasztást nem tűrő probléma. Míg egy pályakezdő (1 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező) rendőr nyomozó (tiszt) havi illetménye (nyelvvizsga pótlék nélkül) központi szervnél közel 290 ezer forint, addig a pénzügyi nyomozó illetménye (szintén nyelvvizsga pótlék nélkül) nem egészen 210 ezer forint, míg a II. besorolási osztályúak tekintetében – középfokú/területi szerv esetén, 5 éves szolgálati jogviszonnyal – a rendőrségnél közel 230 ezer forint, a NAV-nál 105 ezer forint.

 

A tervezet által bevezetni kívánt, kizárólag a pénzügyi nyomozókra - mintegy 800 fős állományra irányadó bértábla alkalmas arra, hogy a rendőrségnél fizetett bűnügyi pótlékot is magában foglalva azonos mértékű bérezést tegyen lehetővé a két szervezetnél hasonló tevékenységet végzők tekintetében, amellyel elkerülhető, hogy csupán anyagi alapokon nyugvó elszívó hatás érvényesüljön bármelyik szervezetnél is.

 

 

 

A (T/7653. szám)

(L. Simon László és dr. Puskás Imre (Fidesz) indítványa)

 

A törvénymódosítás a kulturális terület eredményesebb és kiszámíthatóbb támogatásának megteremtését szolgálja. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a magyar kultúra támogatásában kiemelkedő szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap (NKA), valamint az ágazati irányításért felelős minisztérium hatékonyabb együttműködését teszi lehetővé azon rendelkezés révén, amely szerint a kultúráért felelős miniszter egyúttal az NKA elnöki tisztségét is betölti, s elnöki funkcióját nem ruházhatja át más személyre.

 

Míg a miniszter a jövőben – a korábbi gyakorlattal ellentétben – rendelkezési, irányítási jogkörét az NKA elnöki tisztségén keresztül közvetlenül gyakorolja, addig a törvényjavaslat az elnök döntéseinek megfelelő előkészítése és végrehajtása érdekében egy új, széles jogkörökkel felruházott alelnöki tisztséget hoz létre.

 

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény módosítása az új elnöki és alelnöki tisztség kialakításához szükséges jogszabályi hátteret teremti meg, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása pedig kimondja, hogy a politikai vezetői (miniszteri, illetve államtitkári) tisztség betöltése nem összeférhetetlen az újonnan létrehozott elnöki, illetve alelnöki tisztséggel

 

A törvényjavaslat mindemellett – képviselői módosító indítvány befogadása révén – úgy módosítja az Nkatv.-t, hogy a kultúráért felelős miniszter indokolt esetben működési támogatást nyújthat a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények számára. Ez csak meghatározott mértékig – az ötös lottó játékadójából származó bevételek legfeljebb 10%-áig – és meghatározott feltételek mellett – egyedi kérelem alapján, egyedi elbírálással, a kultúráért felelős államtitkár javaslatára – nyújtható.

 

Egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az alábbiakat tartalmazza:

 

A támogatott lakhatás jogszabályi alapjainak megteremtése

 

Az átalakítás legfontosabb nóvuma, hogy a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint hajléktalan emberek részére nyújtott szolgáltatás esetében a lakhatás és a napközbeni tevékenységek szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást.

 

Az új szabályok biztosítják, hogy a támogatott lakhatást nyújtó fenntartók együttesen, hálózatba szerveződve biztosítsák, így a terhek megoszlanak, hatékonyabb a fenntartás, illetve rugalmas, szükségleteken alapuló ellátás valósul meg.

 

Az új szabályok 2013. január 1-jével lépnek hatályba.

 

Nagy létszámú intézményt átalakítani csak a támogatott lakhatás valamelyik formájában, illetve új intézményt létrehozni pedig csak legfeljebb 12 fős lakásban vagy házban lehet.

 

Gondozási szükséglet nélküli házi segítségnyújtás lehetőségének megteremtése

 

Az előterjesztés megalapozza, hogy azok az igénylők, akik vállalják a szolgáltatási önköltség megfizetését, gondozási szükséglet vizsgálat, illetve jövedelemvizsgálat nélkül is részesülhessenek házi segítségnyújtásban. Az ellátott megfizeti ellátásának költségeit, állami támogatás utána nem jár.

 

A finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályainak pontosítása

 

Az előterjesztés a hatályos szabályozáshoz képest a kötelezettséget kiterjeszti: a hatálybalépést követően újonnan létrehozott nem állami házi segítségnyújtó szolgálatok, illetve létszámbővítés esetében is szükséges önkormányzati hozzájáruló nyilatkozat megszerzése a 2013. évi befogadáshoz. Az új kötelezettségre vonatkozó szabályozás július 1-jével fél év felkészülési időt.

 

A családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új szabályairól

 

A kormány alapelve, hogy a szociális támogatások és a családtámogatások élesen különváljanak. Ennek megfelelően érvényesítendő, hogy az iskolába nem járó gyermek után családi pótlék kifizetésére ne kerülhessen sor. Az 50 tanítási órát igazolatlanul hiányzó diák iskoláztatási támogatása ezért a jövőben nem felfüggesztésre kerül, hanem szünetel. Az eddigi gyakorlattól eltérően tehát a támogatást később sem kaphatja meg a diák.

 

A törvényhez érkezett módosító javaslat szerint azok a gyermekek, akik az 50 óra igazolatlan hiányzást a tanítási év végéhez közeledve gyűjtik össze, ne veszítsék el egész nyárra az iskoláztatási támogatást, mivel a tanítási év végéig már nem áll rendelkezésre a szüneteltetés felülvizsgálatához szükséges három hónap, így arra szeptemberi tanítás kezdetekor kerül sor.

 

Gondozás-nevelés nélküli munkanap bevezetése a bölcsődékben

 

Bevezetésre kerül a Bölcsődék Napja nevelés nélküli munkanap, melyet szakmai ünnepségek lebonyolításán túl szakmai fejlesztésre kell fordítani.

A gyermekjóléti szolgálat megszervezésére vonatkozó kötelezettség pontosítása

A kapacitásszabályozásra vonatkozó rendelkezések pontosítása

A bölcsődei térítési díjra vonatkozó rendelkezések pontosítása

A gondozásra 2012. január 1-je óta megállapítható térítési díj bevezetésével a bölcsődék esetében is szükségessé vált a jövedelemvizsgálat elvégzése. Az ennek eredményeként megállapított személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem 25%-át. E szabály csak azon bölcsődékre irányul, melyek az étkeztetés mellett a gondozásért is megállapítanak térítési díjat.

 

Adósságkezelés szolgáltatás

 

A települési önkormányzat a szociálisan rászorulóknak adósságkezelési szolgáltatást nyújthat. A javaslathoz érkező bizottsági módosító kibővíti az adósságkezelés feltételeként adósságnak minősülő lakhatási költségeket az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralékkal.

 

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló módosítása

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők részösszegben özvegyi nyugdíjban is részesülhetnek. A 2012. szeptember 1-jétől a korábban megállapított ellátást teljes összegben kapják, azzal, hogy a hozzátartozói nyugellátás összege a korábbi szabályok szerinti 60%-ról 30%-ra csökken.

 

A rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítések elvégzéséhez nélkülözhetetlen a rehabilitációs orvosszakértői névjegyzék létrehozása, a javaslat ezt a hiányosságot orvosolja.

 

Az előterjesztéshez érkező módosító javaslat megteremti a lehetőséget arra, hogy a rokkantsági ellátáson túl a rehabilitációs ellátás mellett is folyósíthatóvá válik a gyermek-gondozási segély.

 

Természetbeni, utalvány formájában szociális juttatás

 

Módosító javaslat alapján az Szt. szerinti rendszeres szociális segély, továbbá a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén sor kerülhet a jelenlegi pénzbeli támogatás részben utalvány formájában történő folyósítására. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetében az utalvány felhasználásának módját szükséges kiterjeszteni az élelmiszeren túl tanszer, iskolai felszerelés és ruházati cikk vásárlására is. Amennyiben a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben előírja, a rendszeres szociális segély összegéből havi 5 000,- Ft folyósítható majd utalvány formájában, feltéve, hogy az ellátás havi összege a 10 000,- Ft-ot eléri.

 

Gyermekétkeztetés

 

Módosító javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az óvodában, iskolában kötelező megszervezni a gyermekek étkeztetését.

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés