Névnap

Ma 2017. november 24., péntek, Emma napja van. Holnap Katalin napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 97 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #49 Nyomtatás E-mail
2012. október 09.

 

A nyugdíjtörvény módosítására vonatkozó, a képviselők által elfogadott javaslat értelmében, változatlan marad az özvegyi nyugdíja azoknak, akik 2011. december 31-én az özvegyi nyugdíj mellett átmeneti járadékban vagy rendszeres szociális járadékban részesültek, illetve azoknak, aki az özvegyi nyugdíj folyósítására tekintettel az átmeneti járadékot, rendszeres szociális járadékot szüneteltették.

 

Az özvegyi nyugdíj azok esetében is változatlan összegben kerülne folyósításra, akik korhatár alattiak ellátásában részesülnek.

 

A jelenlegi módosítás azért vált szükségessé, mert az özvegyi (tehát hozzátartozói) nyugdíjakra vonatkozó szabályozás hátrányosan érintette volna azokat, akik – saját jogon – a fenti két járadékban részesültek.

 

A módosítás ugyanakkor nem érinti azokat, akiknek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása, illetve az özvegyi nyugdíja 2012. január 1-jét követően került megállapításra. Számukra a teljes összegű rokkantsági/rehabilitációs ellátás mellett özvegyi nyugdíj csak 30%-os mértékben folyósítható. Ez megegyezik a rokkantsági nyugdíj korábbi szabályaival.

 

Hány embert érintett volna eddig a csökkentés?

 

A tavaszi törvényi változás miatt 2012. szeptember 1-től kellett volna 2857 embernek 60-ról 30 százalékra csökkenteni az özvegyi nyugdíját, mert ennyi határozatot küldtek ki a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóságtól. A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy ezeket a határozatokat vissza kell vonni, mert az érintettek szeptember után is az özvegyi nyugdíjuk 60 százalékát fogják megkapni.

 

***

 

Nemzetiségi önkormányzati képviselők esetében a jelenlegi szabályozás értelmében a nemzetiségi önkormányzati képviselő mandátuma megszűnik abban az esetben, ha választójogát elveszti. A Btk. fenti rendelkezése szerint a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása nem jár feltétlenül a közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásával, így előfordulhat az a sajátos jogi helyzet, hogy a „börtönben ülő elítélt” képviselői mandátuma nem szűnt meg, tekintettel arra, hogy választójoggal továbbra is rendelkezik.

 

E jogi anomália feloldása érdekében volt szükséges az önkormányzati törvény szigorítása, amely kimondja, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő mandátuma megszűnik abban az esetben, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték, függetlenül attól, hogy büntetése végrehajtandó, vagy részben felfüggesztett.

 

A törvényjavaslat elfogadása esetén az önkormányzati képviselő is elveszti mandátumát, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

 

***

 

A Kormány megalkotta és elfogadta a munkahelyvédelmi akciótervet, amely célul tűzi ki az egyes társadalmi csoportok foglalkoztatottságának növelése érdekében a munkáltatói terhek csökkentését, a vállalkozási környezet javítását. A munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése céljából az adó- és járulékrendszer átalakítására kerül sor.

 

A munkáltatói terhek csökkenését célzó kedvezmények a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg, úgymint a huszonöt év alattiak, ötvenöt év felettiek, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérők, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak és a tartósan munkanélküliek tábora.

 

A tartósan álláskereső állapot számítása során a javaslat figyelmen kívül hagyja a közfoglalkozatás időtartamát.

 

A javaslat lehetővé teszi, hogy a szociális hozzájárulási adó alanya meghatározott feltételek fennállása esetén a szakképzési hozzájárulás alapját csökkentse. A részkedvezmény alapja a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint.

 

A törvényjavaslat értelmében a fent meghatározott járulékkedvezmény a START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonható össze.

 

Foglalkoztatott kör Kedvezmény mértéke

  • I.-II. év III. évtől GYES, GYED, GYET folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók 27,0% 14,5%
  • Tartósan munkanélküliek* 27,0% 14,5%
  • 25 év alatti munkavállalók 27% 14,5%
  • 55 év feletti munkavállalók 14,5%
  • Szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalók 14,5%

 

*A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott.

 

A javaslat a kisvállalkozások adózási kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó előírásokat is tartalmaz. Bevezeti a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét. Ennek lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették.

 

Másrészt megemeli az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt, a korábbi 5 millió forintról 6 millió forintra. Ezen módosításokkal javulnak a vállalkozások, kiemelten a foglalkoztatásban jelentős szerepet betöltő kis- és közepes vállalkozások működési feltételei.

 

A törvény egyértelművé teszi, hogy 2013. naptári évre az adóalany abban az esetben is választhatja az alanyi adómentességet, ha egyébként arra azért nem lenne jogosult, mert korábbi naptári években az 5 000 000 Ft-ot (2012. december 31-éig hatályos szabályok alapján az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt) túllépte.

 

***

 

A Kormány a munkahelyvédelmi akcióterv részeként terjesztette az Országgyűlés elé a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat két új, egyszerű, választható adónemet kínál a kisvállalati adózó körnek:

- kisadózó vállalkozások tételes adója,

- kisvállalati adó.

 

A törvényjavaslat szerint a 6 millió Ft alatti árbevétellel rendelkező vállalkozások (egyéni vállalkozók, betéti társaságok, közkereseti társaságok) vehetik igénybe főállású kisadózó esetén a havi 50.000 Ft összegű tételes adó megfizetését. Főállásúnak nem minősülő adózónál a tételes adó összege: 25.000 Ft. A 6 millió Ft feletti árbevétel után a fizetendő adó mértéke 40 %.

 

A tételes adó megfizetésével az adózó kiváltja a társasági adót, a SZJA-t, a társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Akik ezzel a lehetőséggel élnek, azoknak éves beszámoló benyújtási kötelezettségük nincs, mindösszesen a bevétel és költség számláikat kell nyilvántartani. Ezzel jelentősen egyszerűsödik az adórendszer és csökken az adózók adminisztrációja.

 

A módosítások elfogadásával lehetővé válik, hogy a kisadózó által kibocsátott számlák költségként elszámolhatóak legyenek anélkül, hogy indokolatlan versenyhátrányt okozzon számukra. Azonban, ha évi 1 millió forintot meghaladó összeg kerül kiszámlázásra egy adóalanynak, akkor mindkét fél (számlakibocsátó és befogadó egyaránt) adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik az adóhatóság felé.

 

A nagyobb, de 25 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató és 500 millió Ft árbevételt el nem érő cégek választhatják a kisvállalati adót, melynek mértéke 16 %. A kisvállalati adó kiváltja a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Az adóalap az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a bérköltségek összege.

 

***

 

A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok önállóan és egymástól eltérő koncepció alapján fejlesztik az adott kerületek épített környezetét. A fővárosban a lakossági közlekedés és az idegenforgalom eloszlása is változó, ezért a zajterhelés mértéke sem egyforma.

 

A fővárosi önkormányzat ezekből az eltérő kerületi sajátosságokból adódó igényeket nehezen és nem megfelelő gyorsasággal tudta kezelni. A fővárosi kerületek számára a törvénymódosítással megteremtett rendeletalkotási lehetőség hatékonyabban biztosítja a kerületi önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak érvényesülését. A módosítást továbbá a fővárosi kerületek eltérő zöldövezeti sajátosságai indokolták. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kerületi önkormányzatok a helyi adottságokat szem előtt tartva biztosítsák közigazgatási területeiken belül a fás szárú növények védelmét.

 

A kereskedelmi törvény módosításának indoka a környezetvédelem, és a közbiztonság javítása, valamint a városképi környezeti szempontok érvényesítése. A világörökség területén üzemeltetett, a szórakoztatást az illegális erotikus szolgáltatással összekötő intézmények (bárok, night-clubok) veszélyt jelenthetnek mind a közbiztonságra mind pedig a kialakult városképre. Ezért szükséges az ilyen jellegű intézmények nyitva tartásának engedélyezése során a rendőrség, mint szakhatóság bevonása. A rendőrség engedélyét a már működési engedéllyel rendelkező, és üzemelő üzleteknek is be kell szerezniük, amire a módosítás 90 napos türelmi időt határoz meg.

 

A törvényjavaslat vonatkozik a szeszes italt árusító üzletekre is. Ez utóbbi üzletek esetében a jegyző az, aki adott esetben felhatalmazhatja a rendőrséget, hogy az egyes üzletek ellenőrzőjeként, szakhatóságként járjon el. A szakhatósági eljárást és a felülvizsgálatot rendszeres időközönként - hivatalból évenként, de bejelentésre bármikor - meg lehet és meg kell ismételnie a rendőrségnek.

 

***

 

A szerencsejáték-ipar jelentős forgalommal rendelkező gazdasági ágazat, amely a válság során is kimagasló gazdasági eredményeket tudott elérni. Ugyanakkor a szerencsejátékok és ezen belül elsősorban a pénznyerő automaták komoly károkat okoznak a társadalomnak, elsősorban a válság által súlyosan érintett szegényebb rétegekben.

 

Az érintett társadalmi csoportok körében ráadásul magasabb a köznyugalom, az élet, a testi épség, illetve a vagyon elleni bűncselekménytípusok előfordulásának az aránya is, amely tovább növeli a pénznyerő automaták működésének társadalmi kockázatát.

 

A javaslat szerint pénznyerő automaták a továbbiakban kizárólag játékkaszinóban működtethetők. Jelenleg három, koncesszióban működő játékkaszinó található Magyarországon. A törvényjavaslat így jelentősen szűkíti a pénznyerő automaták üzemeltetésének lehetőségét és csökkenti azok társadalmi hozzáférhetőségét, amely várhatóan jelentősen mérsékli a szerencsejátékok káros hatását az egész társadalomra nézve.

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés