Névnap

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van. Holnap Lukács napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
október
H K Sz Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 50 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #51 Nyomtatás E-mail
2012. december 11.

 

A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, elfogadott törvényjavaslat biztosítja, hogy a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyona nemzetiségi célú felhasználásra kerüljön, erősíti a nemzetiségek oktatási önigazgatással összefüggő jogait, erősíti továbbá a nemzetiségek érdekérvényesítési jogait az Országgyűlésben a helyi önkormányzati testületi működés során.

 

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi feladatokat ellátó intézmény működőképességének biztosítása érdekében év közben is átvegye a fenntartói jogot azokban az esetekben, amikor 2012. augusztus 31-ei határnappal az átadás-átvételi eljárás az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére megindult, feltéve, hogy az előírt törvényi feltételek fennállnak.

 

A törvény bővíti a nemzetiségi szószóló jogosítványait, lehetővé teszi, hogy a képviselt közösség érdekében érdemben felléphessen, és biztosítja, hogy kérdést intézhessen mindazon szervek vezetőihez, akikhez az országgyűlési képviselő is kérdést intézhet.

 

***

 

A Költségvetési Tanács elnöke vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvényjavaslat szerint a Költségvetési Tanács elnökének az országgyűlési képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal vagyonnyilatkozatot kell tennie. Továbbá a vele közös háztartásban élőknek a képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot kell csatolnia az elnök vagyonnyilatkozatához.

 

***

 

A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtását a kulturális örökségvédelem jogszabályi hátterének az elmúlt időszakban történt változásaival kapcsolatos tapasztalatok, valamint az örökségvédelem intézményrendszerének változásai indokolják. Az utóbbi változásokra – különösen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) átszervezésére – figyelemmel a javaslat megosztja az ágazati felelősséget a kultúráért felelős tárca (jelenleg: Emmi), valamint a régészeti örökség és a műemléki értékek védelméért felelős tárca (jelenleg: Belügyminisztérium) között.

 

A legnagyobb terjedelmű és leginkább érdemi változtatásokat a törvényjavaslat a kulturális örökség védelméről szóló törvény (Kötv.) vonatkozásában tartalmazza. A javaslat egyértelműen elhatárolja az érintett minisztériumok felelősségét az örökségvédelmi kérdésekben eljáró hatóságok tekintetében:

  • kulturális javak és emlékhelyek vonatkozásában a kultúráért felelős miniszter;
  • régészeti örökség és műemléki értékek védelme vonatkozásában a belügyminiszter felelős a szakhatósági feladatellátás biztosításáért.

 

A törvényjavaslat célja annak a régészeti feltárásokkal kapcsolatos kvázi monopolhelyzetnek a feloldása, amely ezt a területet a korábbi években jellemezte (2007 és 2010 között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, 2010-től az érintett megyei múzeum bírt kizárólagos feltárási joggal nagyberuházások esetén). A jelen módosítás lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a Kormány a régészeti feltárásra jogosult szervek körét rendelet útján az eddigieknél szélesebb körben határozza meg. A javaslat továbbá egyszerűsíti a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályait az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.

 

Kormányrendeleti szabályozás körébe esnek ezentúl a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításának szabályai.

 

A törvényjavaslat módosítja továbbá a világörökségi törvényt a Világörökségi Várományosi Helyszínekre vonatkozó határidők tekintetében (a várományosi helyszínek törvényileg előírt felülvizsgálatának, valamint kezelési terveik kidolgozásának határideje).

 

***

 

Egyes ingatlanok fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról, valamint önkormányzatokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyrészt rendelkezik egyes fővárosi kerületi ingatlanoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő kikötőhelyeknek a fővárosi önkormányzat részére történő átadásáról az egységes városkép kialakítása és a közlekedés fejlesztése érdekében. Az ingatlanok tervezett átadási időpontja a javaslat szerint 2013. január 1. Tekintettel arra, hogy a Duna kiemelt helyet tölt be az ország életében, Budapest számára is fontos, hogy a Főváros közigazgatási területén belül, a Duna partvonalával közvetlenül érintkező – budai és pesti alsó rakparton lévő – önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok egységes szempontok alapján kerüljenek hasznosításra, fejlesztésre.

 

Költséghatékonysági és gazdasági szempontokra való tekintettel a javaslat az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat is módosítani kívánja. Ennek alapján a tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál csupán lehetőség, míg más önkormányzatok esetében továbbra is kötelező marad az aljegyző kinevezése.

 

Tekintettel arra, hogy a főváros területén lévő közutak járdaszegélyének kialakítása és fenntartása a főváros egészét érintő helyi közügy, a javaslat alapján a fővárosi önkormányzat felhatalmazást kap, hogy a járdaszegély egységes kialakításának követelményeit rendeletben állapítsa meg.

 

***

 

Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tovább folytatja a megkezdett folyamatot a települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények tekintetében. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén megszüntetésre kerül a kötelezettség államhoz való áttelepítésével, az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében.

 

A pontos intézményi körbe a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézménye, átmeneti otthona, valamint valamennyi gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény beletartozik. A szociális területen a szakosított ellátásba tartozó ellátások közül az idősek és a hajléktalanok ellátása kötelező önkormányzati feladat marad, a gyermekvédelem területén az állami feladatellátás a szakellátás teljes körét lefedi 2013. január 1-jétől.

 

Az ágazati törvények között kiemelkedő jelentőségű a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítása. A Javaslat egyrészt bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak. Másrészt a Javaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetén általánossá teszi a befogadó szülőnél történő elhelyezésüket, intézményes elhelyezésükre csak kivételesen kerülhet sor.

 

A 2013 . évtől lehetővé kell tenni a feladat-ellátásra kötelezett önkormányzatok részére, hogy a más településről bejáró gyermekek, tanulók étkeztetéséhez az illetékes önkormányzatoktól hozzájárulást kérjenek.

 

Sor kerül a nevelőszülői jogviszony egységes új foglalkoztatási jogviszonnyá való fokozatos átalakítására. A nevelőszülők foglalkoztatása külön törvényben lesz szabályozva. A gyermekvédelmi szakellátást érintő szakmai módosítások 2014. január 1-jén lépnek hatályba, megfelelő felkészülési időt biztosítva így a jogalkalmazók számára.

 

Ezzel a törvényjavaslattal csaknem 50 ezer szociális bentlakásos és gyermekvédelmi intézményben élő ember ellátása válik egységessé. Mivel ez teljes egészében az állam feladat lesz, a legrászorultabbak ellátása a jövőben nem függ az önkormányzatok anyagi helyzetétől. Ezzel egyidejűleg az intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok és az intézmények személyi állománya is állami fenntartásba kerül.

 

***

 

Számos állami szervezet olyan jelentős támogatással bír, mely indokolja a hatékonyabb forrás- és adattartalom ellenőrzést.

 

A kormányzati ellenőrzési szervek erősebb jogosítványokkal lesznek felruházva annak érdekében, hogy a szankcionálás hatékonyabb legyen.

 

Az elfogadott javaslat egy új rendelkezése lehetővé teszi, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetben kezdeményezze az általa megismert szerződések esetében a semmisség megállapítását.

 

A nem nyilvános repülőterek használatáért a jelenlegi tulajdonosok és üzembentartók különböző jogilag aggályos módokon kényszerülnek díjakat szedni, hogy a fenntartással járó költségeket fedezni tudják. Egy jogszerű megoldás esetén kerülőutak igénybevétele nélkül lehetne biztosítani a nem nyilvános repülőterek fenntartását és így a rajtuk folyó sporttevékenység elősegítését.

 

A módosítás biztosítja a kormányzati ellenőrzési szerv számára, hogy az ellenőrzési és perindítási feladatai ellátásához szükséges mértékben adatot igényelhessen a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból.

 

***

 

A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény rendelkezik az állami feladatellátásba tartozó köznevelési intézmények állami fenntartásba adásának szabályairól, eljárásrendjéről, határidőkről. Ezen belül rendelkezik a többcélú intézményekkel, az intézményfenntartó társulásokkal összefüggésben szükséges önkormányzati döntésekről, a társulások által vállalt uniós projektek megvalósításának és fenntartásának kérdéseiről, a tankerületek felállításával kapcsolatos személyi és infrastrukturális kérdésekről, az intézményi vagyonnak a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ részére történő használatba, illetve vagyonkezelésbe adásáról, az alkalmazottak továbbfoglalkoztatásának, illetve decemberi bére megfizetése kérdéseiről, az átadás-átvétel hatósági eljárásának tartalmáról és rendjéről.

 

***

 

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényjavaslat a hulladékok és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: irányelv) ülteti át a hazai jogba. Az irányelvet az Európai Unió szervei 2008. november 19-én fogadták el, és az irányelv átültetésének határidejéül az Európai Unió Bizottsága 2010. december 12-ét határozta meg. A késedelem oka, hogy az előző Kormány hivatali működése alatt sem koncepció, sem pedig jogszabály-tervezet nem került kidolgozásra, illetve ami rendelkezésre állt, az csupán az irányelv mechanikus átültetését tartalmazta. A Vidékfejlesztési Minisztérium azonban a stratégiai célú átalakítást tartotta szem előtt, ahogy azt is, hogy a hulladékgazdálkodás rendszerének belső átalakításán túlmenően arra is szükség volt, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény fényében látható legyen egy olyan átfogó szabályozási rendszer, amelyhez a hulladékgazdálkodási rendszert megfelelően hozzá lehet illeszteni.

 

Az irányelv, és egyben a törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése a hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. A hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése egyrészt úgy érhető el, hogy a gyártókat olyan alapanyagok, minőségi termékek gyártására ösztönözzük, amelyek biztosítják azt, hogy az anyag vagy termék élettartama – belső tulajdonságai révén – hosszabb legyen, avagy újra lehessen használni, és így később váljon hulladékká.

 

Második pontként említhető a hasznosítási arányok növelése. Az irányelv alapján 2020-ig radikális mértékben növelnünk kell (pl. a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék esetében 50%-ra) az újrahasznosítás mértékét. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény. Továbbá szintén ezt a célt szolgálja, hogy 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában.

 

A javaslat bevezeti a hulladékhierarchia rendszerét is, melynek lényege, hogy – bizonyos kivételektől eltekintve – a legjobb megoldás a megelőzés, azonban ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében kell az újrahasználatot, valamint az újrafeldolgozást alkalmazni, és csak legvégső esetben lehet a hulladékot elégetni, vagy lerakni.

 

A törvényjavaslat fontos újítása, hogy rendelkezik a közszolgáltatással kapcsolatos díjak országosan egységes szabályozás szerinti meghatározásának kötelezettségéről. E szerint a díjképzés alapfeltételeit kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a lakosságot sújtó visszaélések, amelyek az eltérő díjszabásból fakadnak.

 

***

 

Az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény az állami vagyonról, a nemzeti vagyonról, a Magyarország gazdasági stabilitásáról és a közművezetékek adójáról szóló törvényeket módosítja.

 

A törvény 1. paragrafusa olyan közérdeket szolgáló és az ellátásbiztonságra irányuló alapelveket mond ki, amelyek az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek számára a döntéshozatalhoz szükségesek.

 

A 2. paragrafus: Tekintettel arra, hogy az állam az 5.000 fő feletti települések esetén az adósság konszolidálását 2013. év első felében kívánja rendezni, ezért szükségesség válik a 2012-ben lejáró, likvid hitelek futamidejét legkésőbb 2013.06.30-ig meghosszabbítani. A módosító célja, hogy az elbírálás időigénye miatt a meghosszabbítás kormányzati engedély nélkül történhessen. Az intézkedés természetesen csak a fennálló hitelek meghosszabbítására ad lehetőséget, az új hitelek továbbra is engedélykötelesek maradnak.

 

Továbbá az intézkedés kiterjed az önkormányzatok 2013-ra áthúzódó folyószámla hiteleire is.

 

3. paragrafus: A nemzeti vagyonról szóló tv. rendelkezik arról, hogy azon nemzetközi pénz- és tőkepiaci ügyletek, amelyek két- vagy többoldalú polgári jogi szerződés keretén belül kerül megkötésre, azon szerződéseket magyar nyelven is alá kell írni.

 

4. paragrafus: Az elfogadott közművezetékek adójáról szóló törvény módosításának célja, hogy a földgázellátásról szóló tv. szerinti szállítási rendszerirányító és a villamos energiáról szóló tv. szerinti átviteli rendszerirányítók tulajdonában lévő közművezetékek adómentességét és adókedvezményeit megszüntesse. A közművezetékek egyértelműen stratégiai jelentőségűek, de tulajdonosaik képesek az adó megfizetésére.

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés