Névnap

Ma 2017. november 21., kedd, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 83 vendég böngészi
A Szent Korona oltalmában Nyomtatás E-mail
2009. augusztus 19.

Sok határon túlra szakadt magyar ember számára jelentett feledhetetlen élményt, amikor az ún. státustörvény megalkotóinak jóvoltából átvehette a  Szent Korona jelképével díszített magyar igazolványt.
Miért is ennyire fontos számunkra a Szent Korona? Azért, mert nem múzeumi tárgy, egykori koronázási kellék vagy a dicső múlt megőrzött emléke – mint ahogy azt sokan, magukat magyarnak mondó emberek is gondolják. A Szent Korona a keresztény magyar közösségnek, nemzetünk egységének a szimbóluma.


A Szent Koronára azonban nemcsak szimbólumként tekinthetünk, hanem az ún. Szent Korona-eszme értelmében benne nyilvánul meg a magyar nemzet fölött gyakorolt hatalom teljessége. Azt fejezi ki, hogy a hatalom megtestesítője, a legfőbb hatalom alanya a Szent Korona, amely erejét, hatalmát a nemzettől kapja, és az uralkodó valójában a Szent Koronától kapja azt a hatalmat, amelyet azután meg is oszt a nemzettel és megosztva gyakorolja.


De vajon mit is jelent koronánknak ez a “szent” jelzője? A Szent Korona (sacra corona) nem egy szentnek nyilvánított, vallási fogalom, hanem az Egyház által szentté avatott s a magyar nép által szentekként tisztelt királyaink által viselt, általuk mintegy megszentelt, a hagyomány által szentnek (sacra) tekintett évezredes jelvénye a magyar államiságnak.  Nem az uralkodó, hanem az ország Szent Koronája tehát a magyar állam folyamatos fennállásának a jelképe. Nem „sacra regum corona”, hanem „sacra regni corona” (vö.: Dr. Zétényi Zsolt: A Szent Korona – a magyar nemzet jelképe és őrzője).

 

A Szent Korona története, csakúgy, mint magyar népünké, viszontagságokkal teli. A történelem viharaiban számtalanszor akarta megsemmisíteni az ellenség: menekítették a törökdúlás idején és Windischgrätz seregei elől.  A XX. század diktatúrái is szívesen megszabadultak volna a Szent Koronától. Már 1918-ban, az ún. „őszirózsás forradalom“ idején terjesztettek a megsemmisítésére buzdító röplapokat. A Károlyi-féle nemzetárulók regnálása idején feloszlatták a koronaőrséget, és megszüntették a koronaőri intézményt. Kun Béla, a Tanácsköztársaság véreskezű vezetője egy müncheni ószeresnek akarta eladni a Szent Koronát 100 000 frankért…
Jelképes epizódja a Szent Korona sorsának a csehszlovák kormány 1946. április 10-én a nagyhatalmaknak átadott jegyzéke, amelyben a trianoni határ megváltoztathatatlanságának elismerését, a magyar nemzetiségűek Csehszlovákiából való áttelepítését, a pozsonyi hídfő átadását és „Szent István koronájának, a revizionizmus jelképének” az Egyesült Nemzetek Szervezetének Múzeumába való elhelyezését követeli.
A II. Világháború végének közeledtével a szovjet megszállók és csatlósaik elől a Szent Koronát Ausztriába menekítették, majd 1978-ig az Egyesült Államokban őrizték. Ekkor adták vissza Magyarországnak, ahol először a Nemzeti Múzeumban, majd a millenniumi évtől kezdve a Parlamentben helyezték el.

 

 

Szent Korona a Parlamentben

 

Ma sem mindenkinek tetszik azonban, hogy a Szent Korona méltó helyére került. A nemzetidegen elemek továbbra is megsemmisítendő célpontnak tekintik Szent Koronánkat. Féktelen gyűlöletükről tanúskodnak az olyan, balliberális médiában megjelent cikkek, amelyekben micisapkának gúnyolják szent ereklyénket. Néhány éve egykori vezető – ma már bukott - politikusok azt is kilátásba helyezték, hogy a magyar igazolványokról is eltüntetik a Szent Korona szimbólumát, mivel az „irredenta jelkép”, amely sértheti a szomszédos népek érzékenységét…


A Szent Korona és népe azonban mindig átvészelte a történelem viharait. Nem tudták megsemmisíteni a sötétség erői, mert fénye mindig utat mutatott nemzetünknek, hogyan meneküljön meg a pusztulástól. Ne feledjük: Csak akkor maradhatunk meg kereszténynek és magyarnak – a külső és belső ellenség támadása közepette is – ha ma is a Szent Korona tanításának útmutatását követjük!

ThDr. Karaffa János,
felsőtúri plébános,
a Pázmaneum elnöke

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.