Névnap

Ma 2017. július 28., péntek, Szabolcs és Alina napja van. Holnap Márta, Márti és Flóra napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 63 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #52 Nyomtatás E-mail
2013. január 02.

 

A járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdéséhez kapcsolódó módosítások:

 

2013. január 1-jétől a helyi bíróságok jogutódjaként a járásbíróságok, a munkaügyi bíróságok, mint különbíróságok jogutódjaként a közigazgatási és munkaügyi bíróságok kezdik meg működésüket.

 

A törvényjavaslat valamennyi hatályos törvényben a helyi bíróság elnevezés helyett a járásbíróság elnevezést, a munkaügyi bíróság elnevezés helyett a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnevezést alkalmazza. A Javaslat továbbá azon közigazgatási peres, illetve nemperes eljárásokat, amelyeket az egyes törvények jelenleg a törvényszék, mint közigazgatási bíróság hatáskörébe utalnak, a közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe helyezi.

 

Rögzíti, hogy a fővárosi kerületi bíróságok változatlan elnevezéssel működnek járásbíróságként.

 

Az új szervezeti-hatásköri rendszer várhatóan az ügyek másodfokú elbírálásának a felgyorsulását fogja eredményezni, fokozva ezzel a jogbiztonságot.

 

A Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásához kapcsolódó módosítások:

 

Az Alaptörvény átrendezte az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó hatásköröket. 2012. január 1-jétől az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletek esetében kizárólag azok Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja. Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálata, a jogszabálysértő önkormányzati rendeletek megsemmisítése a Kúria feladat- és hatáskörébe tartozik. A Kúrián ezt a feladatot három hivatásos bíróból álló tanács, az önkormányzati tanács végzi.

 

Az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének felülvizsgálatát a Kúriánál jelenleg az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet esetén bíró kezdeményezheti. A kezdeményezők körét indokolt kibővíteni az alapvető jogok biztosával. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja lehetőséget ad arra, hogy az alapvető jogok biztosa kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatát. Jelenleg tehát, ha a vizsgálata során az alapvető jogok biztosa azt észleli, hogy az önkormányzati rendelet az Alaptörvénybe ütközik, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha azonban az önkormányzati rendeletet jogszabálysértőnek találja, csak a fővárosi és megyei kormányhivatalnál kezdeményezheti, hogy az forduljon a Kúriához. Ezen a helyzeten kíván változtatni a Javaslat, előmozdítva a jogrendszer egységét, valamint az alapvető jogok védelmét.

 

A bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményének előírása:

 

A bírósági végrehajtói kinevezéshez jelenleg vagy felsőfokú végzettség és gyakorlati idő letöltése vagy pedig jogi szakvizsga letétele szükséges. A szakmai követelmények erősítése érdekében és az európai trendeket is figyelembe véve indokolt, hogy az egyetemi jogi végzettség a bírósági végrehajtói kinevezés általános feltétele legyen a jövőben, és így a bírósági végrehajtás fokozatosan jogi szakmává váljon Magyarországon is.

 

***

 

A Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

 

200-ról 250-re emeli az akadémia rendes tagjainak maximális létszámát, lehetővé téve a művésztársadalom még reprezentatívabb jelenlétét a köztestületben. A rendes tagok számára – az MMA hatályos alapszabályában meghatározottakat a törvénybe átültetve – a törvénymódosítás a köztestület által folyósított havi juttatást (életjáradékot) irányoz elő, mely indokolt esetben özvegyi, illetve árvaellátásként is folyósítható. A javaslat rendelkezik az MMA elnöke és főtitkára illetményéről (az előbbi a miniszteri, az utóbbi a közigazgatási államtitkári illetménynek megfelelő juttatásban részesül), valamint egyértelművé teszi, hogy az MMA főtitkára is közszolgálati tisztségviselő. Egyszerűsödnek továbbá az MMA felügyelő testületének delegálási szabályai.

 

A javaslat révén az MMA delegálási jogot kap az alábbi testületekbe:

  • az Országgyűlés Szent Korona Testülete;
  • Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT).

 

A Műcsarnok irányítási, illetve tulajdonjogának rendezésére – amely kérdés a sajtóban is kiemelt figyelmet kapott – nem ezen javaslat keretein belül kerül sor, ahogy a javaslat nem érinti a Nemzeti Kulturális Alap, vagy egyéb állami pénzalap helyzetét sem.

 

***

 

A kistérségek létét és lehatárolásukat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény szabályozza. E törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti. Törvényi szabályozás hiányában a kistérségeket érintő rendeleti szabályozás jogalapja megkérdőjeleződhet. Ezek közül az egyik legfontosabb a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet. E rendelet az alapja többek között a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását segítő, elsősorban európai uniós források felhasználására épülő LHH programnak. Annak érdekében, hogy a rendeleti szabályozás jogalapja megmaradjon, és az LHH program is folytatódhasson, szükség van a kistérség mint területfejlesztési-statisztikai kistérség lehatárolásának meghatározására a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben.

 

***

 

Az Országgyűlés 2012. június 25-i ülésnapján elfogadta a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényt (a továbbiakban: új Btk.), amely 2013. július 1. napján a hatályos Btk. (1978. évi IV. törvény) helyébe lép. Az új Btk. megalkotása és annak jövő évi hatályba lépése számos törvény módosítását teszi szükségessé, a törvényjavaslat e módosításokat tartalmazza. Ezek nagy része a munkavállaláshoz, illetve valamely tevékenység engedéllyel történő végzéséhez kapcsolódik: több foglalkozás gyakorlásánál és az engedélyezési eljárások során kizáró feltételként szerepel a bűncselekmény elkövetése miatti hátrányos jogkövetkezmények alatt állás, illetve előírás a mentesítést követő két, három, stb. év eltelte. Mivel az új Btk.-ban részben eltérő az egyes bűncselekmények megnevezése (pl. egyes tényállások összevonásra, mások szétválasztásra kerültek), illetve más ezek megjelölése (a § száma) is, ezeket a külön törvényekben is javítani kell, emellett azonban a 2013. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (a korábban elkövetett bűncselekményre figyelemmel a hatályos Btk.-ra való utalás) továbbra is alkalmazandóak.

 

***

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosításának célja az ún. Egyszerű Állam Program által célként kitűzött, a vállalkozásoknak kedvező adminisztrációs tehercsökkentés és a beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárások elhúzódásának visszaszorítása a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének javítása érdekében. A módosítások várhatóan a korábbiaknál erőteljesebben ösztönözhetik a vállalkozásokat jogkövető magatartás tanúsítására is. Emellett a nemzetközi irányvonalakhoz – különösen pedig a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményhez – igazodóan a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában azok „gyermekbarát” jellegét erősíti, és több rendelkezést is bevezet a gyermekek védelme érdekében.

 

A törvényjavaslat továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2013. január 1-jét követő működésével összefüggésben rendez több kérdést. Ennek során biztosításra kerül, hogy a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz átvételre kerülő köztisztviselők a kormányhivatal és a települési önkormányzat által megkötött megállapodást megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre a járási hivatalhoz, valamint az, hogy az érintett köztisztviselők 2012. decemberi illetménye a kormányhivatalok költségvetéséből kerül kifizetésre.

 

A javaslattal rendezésre kerül a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének és vezető-helyettesének az illetménye, azzal, hogy azt a hivatalvezető esetében a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg. Az országgyűlési törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető sem viselhet tisztséget az Országgyűlésben és nem lehet állandó bizottság tagja sem.

 

***

 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása a gyakorlatban felmerült nehézségek alapján pontosítja a Hszt. rendelkezéseit, illetve pótolja a törvényből hiányzó szabályokat. Ennek megfelelően újraszabályozza a törvény a vezénylés és a berendelés jelenlegi átláthatatlan szabályait egy egységesebb rendszer kialakítása és az egyes jogintézmények közötti alapvető különbségek törvényi szinten történő rögzítése érdekében. A vezénylést két alcímre bontja, az országon belüli más szervhez vezénylést és a külföldre vezénylést önálló alcímekben szabályozza. A más szervhez (a fegyveres szerven kívüli más szervhez) vezénylés a vezénylés alapesetén túl további három speciális vezénylést tartalmaz: a berendelés korábbi szabályait, az ügyészi szervezethez vezénylést és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez vezénylést.

 

A berendelést nem nevesíti külön, annak jelenlegi szabályait beépíti a vezényléshez. A berendelés ezáltal a vezénylés egy speciális esete lesz: a hivatásos állomány tagját a fegyveres szervet irányító miniszter által irányított minisztériumhoz vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó önálló költségvetési szervhez, rendvédelmi oktatási intézményhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére vezénylik.

 

A törvényjavaslat két új juttatás bevezetését is lehetővé teszi a hivatásos állomány vonatkozásában: egyrészt egy – a hivatásos állomány tagjának munkateljesítményét jutalmazó – üdülési támogatást, másrészt a lakástámogatások egy új fajtáját. A tervezet szerint a hivatásos állomány tagja, a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke – a hivatásos állomány tagjának kiemelkedő munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás részletszabályait miniszteri rendelet fogja rendezni.

 

A Hszt. módosítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény mintájára lehetővé teszi a képzettségi pótlék, vagy a munkaköri pótlék megállapítását. A képzettségi pótlék, vagy a munkaköri pótlék megállapításának részletszabályait miniszteri rendelet fogja megállapítani. A munkaköri pótlék azonban csak abban a munkakörben fizethető a hivatásos állomány tagjának, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján. A Hszt. tervezett módosítása szabályozza a teljesítményértékelés azon szabályait, amelyeket törvényi szinten szükséges rögzíteni, míg a részletszabályok megalkotására felhatalmazást ad. Továbbá – lehetőségként – bevezeti egy adatbank létrehozását (a személyügyi nyilvántartás részeként), amelynek célja, hogy a későbbiekben a vezetői beosztásokba kinevezendő vezetők kiválasztását megkönnyítse, illetve lehetővé tegye, hogy ezen beosztásokba az arra legalkalmasabb személyek kerüljenek kinevezésre.

 

***

 

Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja az energetika területén az elmúlt egy év során felmerült gyakorlati problémák kezelése.

 

Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében történő részvétel kapcsán több alapvető kérdésben is újdonságot hoz az emisszió-kereskedelmi rendszer korábbi időszakaihoz képest, ezáltal még nagyobb mértékben hozzájárulva az EU globális széndioxid-kibocsátás csökkentési vállalásainak eléréséhez.

  • új üvegházhatású gázok és szektorok kerülnek a rendszer hatálya alá;
  • a kibocsátási egységek mennyisége közösségi szintű és évente csökkenő mértékű lesz;
  • az előző két kereskedési időszakhoz képest jelentősebb mértékű aukciós lehetőség;
  • az ingyenes kiosztásra nem kerülő egységeket Mo. a közös uniós aukciós platformon értékesítheti;

 

A nem bányászati hatósági engedély alapján ásványi nyersanyag kitermelésre jogosított személy számára a tulajdonába került ásványi nyersanyag azon része után, melyet az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra kíván felhasználni, hasznosítani, egységesen 50%-os emelt mértékű bányajáradék fizetési kötelezettség kerül megállapításra.

 

A törvény a szénhidrogén kutatási területek nagyságát 12 000 km2 hagyományos és 12 000 km2 nem hagyományos kitermelésű szénhidrogén kutatási területre maximalizálja, továbbá rendezi a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tulajdonjogi helyzetét, illetve szigorítja a más célú hasznosítást, vagy a tájrendezési kötelezettségeket.

 

Egyéb rendelkezések:

  • Rendezi a távhőszolgáltatás területén a költségmegosztókkal kapcsolatos panaszok kezelésére vonatkozó hatáskört.
  • Egységessé válnak a rendszerhasználati és a csatlakozási díjak árszabályozási ciklusai.
  • A törvényjavaslat a kiserőművi engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
  • A magyar állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mértékben árverésen kerülnek értékesítésre.
  • Előkészíti a földgáz és villamosenergia lakossági árának 10%-os csökkentését, illetve pontosítja a villamosenergia-kereskedők átvételi kötelezettségét.

 

***

 

Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat öt törvényt érint:

 

  • a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt
  • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényt
  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt
  • a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvényt
  • a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt

 

A javaslat a kimeneti szabályozás helyett folyamatellenőrzést érvényesít a felnőttképzésben, amivel számos visszaélést egyéni és társadalmi erkölcsi és anyagi kárt előz meg, megfelelő kontrollt érvényesít a milliárdos nagyságrendű közpénzek felhasználásában. Ezzel összefüggésben a javaslat bővíti a Felnőttképzési Akkreditáló Testület ellenőrzési jogkörét.

 

A javaslat módosítja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt, így a felnőttképzést folytató intézmények hatósági ellenőrzése során első esetben nem a legsúlyosabb jogsértések esetén is a csekély visszatartó erőt jelentő hatósági figyelmeztetést alkalmaznak a jogsértő kis- és középvállalkozásokkal szemben, hanem bírságot szabnak ki.

 

A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben résztvevő személy felnőttképzési szerződést köt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján kötött felnőttképzési szerződés.

 

Azon lakások, amelyek szociális lakásépítési program keretében épülnek, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek.

 

Az elfogadott módosító javaslat lehetővé teszi, hogy az állami foglalkoztatási szerv ellenőrizhesse az érdeklődők, résztvevők korrekt tájékoztatását.

 

Az eltiltott képző intézmény visszafizeti az eltiltás idejére beszedett képzési díjakat és igazolt költségeket a befizetőnek.

 

A javaslat kiszélesíti azon esetek körét, amikor a képző magatartása súlyosan jogsértőnek minősül. Ez érinti a szerződésnek a jogszabálytól eltérő tartalmát, a vizsgák elmaradását, vagy késedelmes megszervezését, azt az esetet, ha nem, vagy jelentős késéssel bocsátja ki a képzést lezáró bizonyítványt.

 

Az elfogadott javaslat a képzésben résztvevők érdekeinek védelmét szolgálja az intézményi akkreditáció feltételeinek szigorításával.

A hatályos szakképzési törvény és az egységes javaslat szerint a tanulószerződés, valamint az együttműködési megállapodás esetében is valamennyi példányt meg kell küldeni ellenjegyzés céljából, ezért ugyanígy szükséges eljárni az együttműködési megállapodás szerves részét képező függelék esetében is.

 

***

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja a jogalkalmazás során felmerült egyes gyakorlati problémák megoldása, felhatalmazó rendelkezések pontosítása volt. Emellett a jogalkalmazást elősegítő pontosításokat tartalmaz, valamint jogharmonizációs előírásnak is eleget tesz.

 

Gyógyszerekkel, gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos intézkedések

 

A gyógyszertörvény módosításával teljes körben megvalósul a hamisított gyógyszerekkel kapcsolatos törvényi szintű intézkedések elfogadása. Ezen kívül a jövőben az egészségügyi államigazgatási szerv valamennyi kiskereskedelemmel foglalkozó gazdasági szereplőnél ellenőrizheti, hogy nem történik-e gyógyszerek illegális forgalmazása.

 

A beteg és gyógyszerbiztonság erősödését szolgálja, hogy abban az esetben, ha a beteg nem tiltja meg, a gyógyszerész betekinthet a beteg egy évnél nem korábbi gyógyszerkiváltásaira vonatkozó adataiba. Ezzel a módosítással lehetőség nyílik arra, hogy a gyógyszerész ellenőrizni tudja a gyógyszerek között fennálló esetleges interakciókat/összeférhetetlenségeket, figyelembe vehesse az előzetes gyógyszerszedést a gyógyszer-helyettesítés során, és teljes körű, az egyéb gyógyszerek szedésének hatására, alkalmazási idejére kiterjedő tájékoztatást adjon.

 

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a gyógyszertárak nem kereskedelmi gyakorlatot, hanem egészségügyi szolgáltató tevékenységet végeznek.

Fiókgyógyszertárakban csak a meghatározott heti nyitva tartási idő felett lesz kötelező az elektronikus betegtájékoztató rendszer működtetése. A gyógyszerellátás biztosításának érdekében, főként a kistelepülések kisforgalmú, jellemzően heti 48 órát meg nem haladó nyitva tartási idejű gyógyszertárainak vezetői számára lehetővé válik, hogy másodállást vállaljanak. Szigorodnak a gyógyszertárak marketingtevékenységére vonatkozó szabályok. A betegek szélesebb körű tájékoztatását szolgálja, hogy a gyógyszertárakban is lehetővé válik a gyógyászati segédeszköz-katalógusban szereplő adattartalommal a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó eszközismertetés és tájékoztatás.

 

Gyógyászati segédeszközök támogatásával kapcsolatos változások

 

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával kibővül a gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosságból történő támogatása, mellyel lehetővé válik az egyedi méretvétel alapján gyártott eszközök egy részére vonatkozó csere támogatása akkor is, ha arra nem javítás miatt, hanem a beteget érintő méretváltozás okán kerül sor, így a betegek a megszokott eszközüket továbbra is használni tudják.

A gyógyászati segédeszközök támogatással történő javítására jogosultak köre bővül annak érdekében, hogy a beteg lakóhelye és a szervizelést igénylő termék jellege szempontjából leginkább megfelelő szolgáltató végezhesse a javítást (a garanciális szabályokra tekintettel a gyártó meghatalmazásával).

 

A TAJ kártyával való visszaélés kiküszöbölésére irányuló új rendelkezések

 

A TAJ kártyával való visszaélés kiküszöbölésére vonatkozó módosítással nehezebbé válik, hogy az úgynevezett „potyautasok”, illetve az ellátásra nem jogosultak a társadalombiztosítás terhére vegyenek igénybe ellátásokat. A TAJ-kártya nem arcképes igazolvány, továbbá személyazonosság igazolására sem alkalmas, így a gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy több személy ugyanazon TAJ-kártyával veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A módosítást követően a biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét igazoló hatósági igazolványa mellett a személyazonosság igazolására alkalmas arcképes igazolványát is köteles bemutatni.


A fertőző betegségek kezeléséről

 

A fertőző betegség gyanúja nem csak a beteg vizsgálata, hanem a betegtől vett minták laboratóriumi vizsgálata során is felmerülhet. A járványügyi biztonság erősítése érdekében ezért szükséges, hogy ne csak a beteg vizsgálata során megállapított fertőző megbetegedés, vagy annak gyanúja kerüljön a személyes adatokkal együtt bejelentésre, hanem a laboratóriumi vizsgálattal kimutatott kórokozó is.

 

A fenntartói jogokra vonatkozó intézkedések

 

Az állam tulajdonában és fenntartásában levő intézmények esetében a fenntartói jogok teljessége, vagy meghatározott köre átadható a fenntartói jogkör gyakorlója részére. Ez általánosságban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet. Speciális esetként fogalmazza meg a törvény, hogy az egészségügyi felsőoktatási intézmények által fenntartott intézmények esetében az ún. szakmai fenntartói jogokat – az ellátórendszer struktúra váltásával összefüggő feladatokkal való összehangolás érdekében – a miniszter gyakorolja, de a felsőoktatási intézmény javaslatára, vagy véleményének figyelembevételével.


Az Eurotransplanthoz teljes jogú tagként való csatlakozás

 

Tekintettel az egyeztetésekre, az előkészítő munkálatokra, valamint arra, hogy az Eurotransplant várólistára történő felvitel a hazai betegek esetében időigényes, az eredményes tárgyalásokat követően a teljes jogú tagság kezdete reálisan 2013 első felében várható. Ennek elnyeréséhez szükséges a hazai jogszabályi háttér megteremtése is. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 243. § (6) bekezdése rendelkezik a szervnek és szövetnek a külföldre, illetve Magyarország területére való szállítási feltételeiről. A teljes jogú tagság esetén azonban a fenti rendelkezések nem biztosítják maradéktalanul a szervek szerződésszerű külföldre szállítási feltételeit, így szükséges a vonatkozó rendelkezés módosítása.

 

Járóbeteg-szakellátás

 

Az elfogadott törvény szerint a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók 2013. május 1-től kerülnek állami tulajdonba és fenntartásba, kivéve, ha a helyi önkormányzat úgy dönt, hogy továbbra is ellátja ezen feladatot. Amennyiben az önkormányzat nem hoz döntést, abban az esetben a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató állami tulajdonba és fenntartásba kerül.

 

Transz-zsírsav

 

A lakosság transz-zsírsav bevitelének csökkentése érdekében a világon már 17 országban jogszabályi előírásokat, vagy más korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. A nemzetközi példák alapján megállapítható, hogy az élelmiszerek transz-zsírsav tartalmára vonatkozó jogszabályi korlátozás hatékonyabbnak bizonyuló intézkedés a lakossági bevitel korlátozása érdekében, mint önmagában az élelmiszerek jelölésének szabályozása, illetve a fogyasztói oktatás. Az elfogadott javaslat a jogszabály megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítására irányul.

 

Nemdohányzók védelméről szóló törvény

 

A törvény módosítása megfelelően elkülöníti a közterület-felügyelet és a népegészségügyi szakigazgatási szervek jogosultságait, azaz dohányzási korlátozás azonos időpontban és helyszínen, ugyanazon személy általi megszegése esetén csak egy eljáró szerv szabhat ki egészségvédelmi bírságot. A módosítás rendezi továbbá, hogy a határidőben meg nem fizetett egészségvédelmi bírság végrehajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályait kell alkalmazni.

 

Az elfogadott javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a dohánytermékek gyártásáról szóló rendelet továbbra is előírhassa a gyűjtőcsomagokon a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értéke feltüntetésének kötelezettségét, amint ezt a jelenleg hatályos szabályozás is tartalmazza.

 

***

 

A termőföld és az erdők az Alaptörvény értelmében a magyar nemzet közös örökségének részét képezik, e nemzeti kincsek „védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”: kiemelt alkotmányos érdek. Ennek megfelelően a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása e célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A Javaslat ezért az Alaptörvény P) cikkének szövegét a vonatkozó szabályozás stabilitásának biztosítása érdekében kiegészíti az e tárgykör sarkalatos törvényi elfogadására vonatkozó követelménnyel. A Javaslat emellett a természeti erőforrások megőrzését és a közös szükségletek kielégítését szolgáló integrált mezőgazdasági termelésszervezés, valamint a termőfölddel összefüggő gazdasági egység, a mezőgazdasági üzem tekintetében is rögzíti, hogy az alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

 

***

 

Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló javaslat azokat a törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek összefüggnek a 2013. évi költségvetési törvénnyel, illetve az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy összefüggnek az államháztartás működésével. Ennek megfelelően terjedelmes részt képvisel az államháztartási törvény egyes pontjainak megváltoztatása, hozzáigazítva ezzel az előírásokat a költségvetésben hozott változásokhoz.

 

A javaslat több tucat módosításra javasolt jogszabályt tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak:

  • A devizahitelesek megsegítése érdekében az árfolyamgát rendszerébe való belépés lehetősége három hónappal meghosszabbításra került, egészen 03.29-ig.
  • Az 5000 fő feletti települések esetében az adósságátvállalás 40-70 %-os mértékben valósul meg, az újbóli eladósodást megakadályozandó 2013.03.31-ig hitelfelvételi korlátozások lépnek életbe.
  • A szolgálati jogviszonyból származó illetmény és a nyugdíjak tekintetében a dupla ellátás tilalma kerül bevezetésre 2013.07.01-től.
  • A felsőoktatási törvény módosításával az alapképzésben megszűnnek a keretszámok, a mesterképzésben részben megmarad a létszámszabályozás. A felvételhez szükséges minimális pontszámot kormányrendelet állapítja majd meg, azt pedig miniszteri határozat, hogy az egyes szakok állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal támogatott képzésére milyen felvételi pontszámmal lehet bekerülni.
  • A kisvállalati adó választásának határideje a korábbi december 20. helyett január 15-ig került kitolásra. Továbbá társasági formaváltás esetén sem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság. A módosító azt is kimondja, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalany eva jogalanyisága megszűnik a váltást megelőző nappal, ezzel lehetővé válik az év közbeni áttérés lehetősége is.
  • A gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény azért került módosításra, mert a Kormány a megváltozott makrogazdasági környezethez hozzáigazította a költségvetés hiánypályáját. Ezzel a stabilitási törvényben rögzítésre került a költségvetés hiányának korlátja a 2013-2015. évekre.

 

***

 

A 2010-ben hatályban lévő szabályok alapján megválasztott, és ezen feltételek ismeretében a tisztségüket elvállaló polgármesterek és alpolgármesterek illetményét a 2010-2014-es önkormányzati ciklus közben nem kívánatos megváltoztatni. Az Mötv-ben foglalt új szabályozás során bizonyos településtípusok polgármestereinek és alpolgármestereinek az illetményét növeli, míg egyéb településtípusok esetében csökkenti. Ezt a változást a jelen törvényjavaslat - a főpolgármester kivételével – kitolja a 2014. évi általános önkormányzati választások napjáig.

 

A törvényjavaslat bővíti a közgyűlések és a képviselő-testületek jogkörét, amikor a főpolgármester-helyettesek, alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök illetményeinek megállapításakor - meghatározott keretek között - mérlegelési lehetőséget biztosít számukra.

 

A törvényjavaslat következő fontos eleme, hogy a 2014. évi általános országgyűlési és önkormányzati választások közötti időszakban biztosítsa Magyarország településeinek biztonságos működtetését. Mindamellett, hogy 2014-től a polgármesteri és országgyűlési képviselői feladatok összeférhetetlenek lesznek, az ezt megelőző átmeneti időszakban a 2010-ben, valamint az azt követő önkormányzati időközi választáson megválasztott polgármesterek, akiket 2014-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztanak, mindkét tisztségüket elláthatják a 2014. évi általános önkormányzati választásokig. Ez idő alatt azonban csak a polgármesteri illetményüket és juttatásaikat vehetik fel, az országgyűlési képviselő illetményre és juttatásra nem lesznek jogosultak.

 

A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a megyei jogú városokban több aljegyző is kinevezhető lehessen.

 

***

 

A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (Fbkt.) szabályozott biztonsági földgázkészlet célja a lakossági fogyasztók biztonságos földgázellátásának biztosítása, valamint azon felhasználók ellátásának biztosítása, akik gázfogyasztásukat más energiaforrásból képtelenek pótolni. A lakossági fogyasztók érdekeinek előtérbe helyezése indokolja azon szabályok megalkotását, amelyek biztosítják a stratégiai jelentőségű földgázkészletekkel való gazdálkodás jelenleginél szigorúbb társadalmi és állami kontrollját.

 

A földgáztárolás koncesszióköteles tevékenységgé minősítése miatt indokolt (Get.) 26. §-ának módosítása, hiszen koncesszió gyakorlása esetén a biztonsági földgáztároló engedélyes nem lehet a tulajdonosa a kizárólagos állami tulajdonban álló biztonsági földgáztárolónak.

 

Továbbá az elfogadott törvényjavaslat tartalmazza a biztonsági földgázkészletekkel való gazdálkodás új szabályainak első lépcsőjét, s ezen rendelkezések a biztonsági földgáztárolást végző társaságokra vonatkozó rendelkezéseket fogalmaznak meg.

 

Az Fbkt. szerinti biztonsági földgáztároló kizárólag a Magyar Állam tulajdonában állhat. A javaslat (a víziközművekkel kapcsolatos új szabályozás mintájára) rendezi a biztonsági földgáztárolók kizárólagos állami tulajdonba kerüléséből fakadó, jogi vitára okot adó kérdéseket.

 

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása szükségessé teszi a nemzeti vagyonról szóló törvény kiegészítését is. A kizárólagosan állami tulajdonba kerülő biztonsági földgáztároló nemzeti vagyonnak tekintendő, míg azok üzemeltetése koncesszióköteles tevékenységnek minősül.

 

Az elfogadott módosító javaslat, a Magyar Állam elővásárlási jogát szabályozza a földgáztároló, a biztonsági földgáztároló és az annak elhelyezésére szolgáló ingatlan, valamint a földgáztárolói, vagy biztonsági földgáztárolói engedélyesben lévő tulajdoni részesedés elidegenítése esetén.

 

A Törvényjavaslat hatálybalépését követően biztonsági földgáztároló létrehozása és a létrehozott, vagy megvásárolt földgáztároló működtetése az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének minősül.

 

A jogalkotó megteremti a szabad forgalomba bocsátott üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) identitásának és származásának fizikai ellenőrzési lehetőségét is. Ennek az az indoka, hogy a lefolytatott felmérések szerint, az üzemanyagtöltő állomások közel felénél tapasztalható volt valamilyen hiányosság, vagy visszaélés.

 

Az üzemanyag jelölésének, illetve ellenőrzésének eredménye egyértelműen kimutatja, milyen mértékű volt az elmúlt években az üzemanyaggal kapcsolatos esetleges visszaélés. Az elfogadott javaslat szerinti jelölő és ellenőrző tevékenység hatékonnyá tétele érdekében pontosan meghatározza, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie mind a jelölő anyagnak, mind az azt a termékbe juttató jelölő eljárásnak.

 

Az elfogadott javaslat a Kormány 10%-os földgáz és villamos energia lakossági fogyasztókat érintő árcsökkentésre vonatkozó döntésének végrehajtásához szükséges.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés