Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 45 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #53 Nyomtatás E-mail
2013. február 22.

 

A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelentés a törvényi előírásnak megfelelően a hazai kis- és középvállalkozói szektor 2009. és 2010. évi helyzetét mutatja be. Az utolsó fejezetben rövid kitekintést ad az Új Széchenyi Tervről.

 

A vizsgált időszak a gazdasági és pénzügyi válság súlyosbodásával jellemezhető. A 2008-ban kezdődő világgazdasági válság hatása 2009-ben már erőteljesen érzékelhető volt. A világgazdaság teljesítménye szempontjából a mélypontot 2009 második negyedéve jelentette. A válság elmélyülésével együtt hazánkban jelentősen visszaesett mind a külső, mind a belső kereslet, aminek eredményeképpen hazánk GDP-je visszaesett. Ebben a kedvezőtlen makrogazdasági környezetben a vállalkozók joggal várhatták volna el a válság enyhítése érdekében történő erőteljesebb kormányzati fellépést.

 

A második Polgári Kormány 2010. évi hivatalba lépésének idején a hazai KKV szektort a válság következtében visszaesett belföldi kereslet és a korábbinál 15%-kal alacsonyabb szintű banki finanszírozás jellemezte. A gazdaság talpra állítása érdekében szükség volt azonnali intézkedések meghozatalára.

A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjába az egyensúly, a foglalkoztatottság és a növekedés együttes biztosítását állította. Az intézkedések alapját egy Nemzeti Középtávú Stratégia, az Új Széchenyi Terv adja. Ezt egészítik ki a szakpolitikai stratégiák, mint pl.: a Magyar Munka Terv, és a szakpolitikai programok, mint a Széll Kálmán Terv, a Konvergencia Program, az EU2020-Nemzeti Reform Program, a Munkahelyvédelmi Akcióterv.

 

***

 

Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és egyik legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. Az energetikai alkalmazás mellett a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére.

 

Magyarországon évente átlagosan közel 1170 munkahelyen alkalmaztak radioaktív anyagot, vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést. Az elmúlt években egy esetben sem fordult elő személyek baleseti szintű sugárterhelésével járó rendkívüli esemény, illetve egy munkavállaló esetén sem fordult elő az 50 mSv/év foglalkozási dóziskorlát túllépése.

 

A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működése az atomenergiáról szóló törvény alapján biztosítja, hogy a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és elhelyezése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése megoldható legyen, és ne háruljon az elfogadhatónál nagyobb teher a jövő generációira.

 

Az Alapból finanszírozott fő feladatok 2009-ben a következők voltak:

  • az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló létesítése és a már üzembe helyezett felszíni létesítményeinek működtetése,
  • a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló korszerűsítése
  • a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának üzemeltetése, felújítása és bővítése,
  • a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének és a nukleáris létesítmények leszerelésének előkészítése.

 

***

 

Az Országgyűlés 2012. szeptember 24-én fogadta el a „fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről” szóló törvényt, amely célul tűzte ki a 18 év alattiak védelmét, és ennek jegyében állami tulajdonba vette a dohány kiskereskedelmének jogát, melyet az koncesszióba ad ki.

 

A törvénymódosítás értelmében a dohányboltban a már engedélyezett termékek mellett szeszes italt, kávét, energiaitalt, újságot, ásványvizet és üdítőitalt is lehetne forgalmazni annak érdekében, hogy a dohány kiskereskedelmi tevékenység fedezetét a termékkör bővítésével is elő lehessen segíteni. Ha a kereskedő a fenti termékeket is forgalmazni kívánja, ehhez elég a vámhatóság felé bejelentést tennie, és azt követően meg is kezdheti az árusítást.

 

Ezen kívül – a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyása érdekében – a Javaslat lehetővé teszi, hogy amennyiben a jogosult már rendelkezik a dohányboltra vonatkozó engedéllyel, dohányboltját akár már 2013. május 1-ét követően megnyithassa. Ehhez is egy külön, a vámhatósághoz benyújtott bejelentés szükséges. Fontos azonban, hogy a kereskedő a májustól július elsejéig terjedő időszakban már csak a törvényben előírt termékeket árulhatja boltjában. Könnyebbség viszont, hogy az előzetes üzemeltetéshez a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott működési engedélyre nincs szükség.

 

A törvényjavaslat egyértelműsíti azt is, hogy 2013. július 1-ét követően mozgóboltból dohányterméket csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., vagy az általa feljogosított kiskereskedő árusíthat.

Összességében tehát a törvényjavaslat segíti a dohánykereskedő kisvállalkozásokat és megkönnyíti az átmenetet.

 

***

 

A termőföldről szóló törvény (a továbbiakban: Tft.) módosítása a gazdálkodók terheit kívánja csökkenti azáltal, hogy a közös tulajdonban álló zártkerteket kiveszi a közös tulajdonban álló termőföldek használatának speciális szabályozási köréből, valamint a földhasználati nyilvántartási eljárást illeték-, és igazgatási szolgáltatási díjmentessé teszi.

 

A díjmenetesség 2013. január 1−jével áll fenn, így az azóta indított földhasználati nyilvántartási eljárásokért befizetett díjakat [bejelentésenként 6000,- Ft, illetve 12.000 Ft] a kormányhivataloknak vissza kell téríteni az ügyfelek részére. A díjmentesség biztosításának indoka, hogy a Módtv. szerinti földhasználati nyilvántartás tartalmának kiterjesztésével, azaz az egy hektár vagy ennél kisebb területű földhasználatok kötelező bejelentésével az állam ne sújtsa a gazdálkodókat külön díjfizetéssel. Ha a cél a földhasználati viszonyok teljes körű átláthatósága, és ez csak kérelemre (bejelentésre) induló eljárással teremthető meg, akkor ez a többletadminisztrációs kötelezettség az ügyfelek számára ne járjon anyagi teherrel.

 

Általános szabály, hogy a földhasználónak a használat megkezdésétől számított 30 napon belül kell a földhasználatát bejelenteni a földhivatalhoz az erre szolgáló földhasználati bejelentési adatlap formanyomtatvány kitöltésével. A Módtv. úgy módosította a Tft.-t, hogy a földhasználati bejelentési kötelezettség az 1 hektár vagy ennél kisebb földhasználatra is kiterjesztésre került, viszont nem kezelte azt a helyzetet, ha – adott esetben – már évekkel korábban megkezdődött a földterület használata, s így a földhasználati bejelentési kötelezettség kezdő időpontja kérdéses. Ezért a tervezet ezekre az esetekre – vagyis ha használat 2013. január 1−jétől visszafelé számítva 30 napnál régebben már megkezdődött – a bejelentési kötelezettség teljesítésének időpontjaként egy konkrét véghatárnapot [2013. április 30.] határoz meg.

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés