Névnap

Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van. Holnap Szabolcs és Alina napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 111 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #55 Nyomtatás E-mail
2013. március 13.

 

Az EU a szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziót összesen 2 éves időkerettel tervezte, amelyből a negyedik szakasz 2012 decemberében fejeződött be. A misszió működését az EU továbbra is szükségesnek ítélte, így a korábbi mandátumát 2015. március 31-ig meghosszabbította. Az új mandátum értelmében a misszió teljesen átalakul. Már nem csak alapkiképzést, hanem magasabb szintű mentorálási és tanácsadási feladatot is folytat majd a szomáliai Védelmi Minisztérium és a Vezérkar szintjén.

 

A Kormány határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az átmeneti időszakban 2013. január 1. és március 31. között 1 fő, 2013. április 1-jétől pedig legfeljebb 10 fő kitelepítésére kerüljön Ugandában és Szomáliában, és ott a misszió feladatrendszerébe tartozó feladatokat lásson el 2013. december 31-ig.

 

***

Mint ismeretes, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága 2013. február 12-i ülésén a jelenlegi olimpiai sportágak listájából a birkózást jelölte „kihagyhatónak”, így az került át arra a listára, amely az ötkarikás műsorba kerülésre pályázó sportágakból áll.

 

A birkózás 1896 óta majdnem minden újkori olimpia programjában szerepelt, mindössze egyetlen egyszer, az 1900-as ötkarikás játékokon nem volt műsoron, a női birkózás a 2004-es athéni játékokon debütált.

 

A magyar birkózóválogatott a 2012-es londoni olimpián három érmet szerzett: Lőrincz Tamás ezüstérmes lett, Módos Péter és Hatos Gábor pedig egyaránt bronzérmet nyert.

 

A birkózás hazai képviselői összesen 19 arany-, 16 ezüst- és 19 bronzérmet nyertek a játékokon, ezzel ez a negyedik legeredményesebb sportág Magyarországon. A sportágak többsége számára létfontosságú az ötkarikás szereplés, mivel a NOB támogatása nélkül a legtöbbjük életképtelen.

 

A Ház előtt fekvő határozati javaslat kijelenti, hogy birkózás az olimpiai mozgalom fontos része, elvitathatatlan szerepet tölt be az olimpia hagyományaiban és történelmében. A Sport- és turizmusbizottság által jegyzett javaslat méltatlannak tartja e tradicionális olimpiai sportág lekerülését a nyári olimpiai játékok programjáról és támogatja azt a törekvést, hogy a birkózás sportág lehetőséget kapjon a megújulásra és megtartsa helyét az olimpiai sportágak között.

 

***

A MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket, illetve az ebben az időszakban felmerülő döntéshozói felelősség kérdéskörét vizsgáló bizottság a parlamentnek benyújtotta a tevékenységének eredményéről szóló jelentést. A bizottság fő feladatként a MALÉV 2012. február 3-i csődjéhez vezető út feltárását tűzte ki célul. A jelentés elkészítése során számos volt politikai vezetőt és a Budapest Airport valamint a MALÉV volt vezetőit is meghallgatták. A jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a Budapest Aiport esetében egy sikeres, jól működő, hasznot termelő repülőteret árusítottak ki a szocialisták, amin a felvásárló mára már tovább is adott. A MALÉV csődjéért egyértelműen a megkérdőjelezhető privatizációs körülmények és az azt követő rossz gazdaságpolitika tehető felelőssé.

 

***

Az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel az Alaptörvény módosításának egyik fő célja az, hogy az Alkotmánybíróság által formai okokból megsemmisített rendelkezéseket megfelelően átemelje az Alaptörvény szövegébe. Ezért nagy része érdemben megegyezik az Átmeneti Rendelkezések korábbi szövegével, és e tekintetben csupán egy technikai jellegű módosítást jelent.

 

Az Átmeneti Rendelkezésekből átemelt fontosabb rendelkezések között szerepelnek:

- a kommunista diktatúrával kapcsolatos rendelkezések,

- az egyházakkal kapcsolatos előírások (Országgyűlés sarkalatos törvényben ismerheti el őket, feltételként huzamosabb idejű működés, társadalmi támogatottság írható elő),

- a nemzetiségként történő elismerés feltételeinek sarkalatos törvényre utalása,

- az Országos Bírósági Hivatal elnökének a joga arra, hogy az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki az ügyek tárgyalására.

 

Beépíti az Alaptörvénybe, hogy a családi kapcsolat alapjának a házasságot és a szülő-gyermek viszonyt tekinti. (Ez azonban nem jelenti azt, hogy más kapcsolatok nem részesülhetnek védelemben.)

 

A kampányköltségek csökkentése és a jelölő szervezetek számára az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a közszolgálati médiában egyenlő feltételekkel és ingyenesen kell biztosítani a választási hirdetések közzétételét; más választási politikai hirdetések közzétételét viszont sarkalatos törvény korlátozhatja.

 

A gyűlöletbeszéd elleni fellépés jegyében egyértelműen rögzíti, hogy az emberi méltóság védelme a véleménynyilvánítási szabadság korlátját képezheti, és megteremti az alkotmányos alapjait annak, hogy a közösségek méltóságának megsértése esetén polgári jogi eszközökkel lehessen szankcionálni a gyűlölködő megnyilvánulások bizonyos eseteit.

 

Lehetőséget ad olyan törvényi szabályozásra, amelynek értelmében csak azok a hallgatók lennének jogosultak felsőfokú tanulmányaik állami támogatására, akik vállalják, hogy tanulmányaik befejezését követően bizonyos ideig Magyarországon (illetve magyar munkáltatónál) vállalnak munkát.

 

Az állam és a helyi önkormányzatok kötelezettsége, hogy valamennyi hajléktalan személy számára törekedjenek szállást biztosítani. Ebből következően viszont arra is lehetőséget ad, hogy a közrend, közbiztonság, közegészségügy és a kulturális értékek védelmében megtiltsák a közterületek egyes részeinek életvitelszerű, rendeltetésellenes használatát.

 

A tervezet az ombudsman mellett a Kúria elnökének és a legfőbb ügyésznek is lehetőséget ad arra, hogy utólagos normakontrollt kérjenek az Alkotmánybíróságtól.

 

Az alkotmánybírósági gyakorlattal összhangban a tervezet kifejezetten rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság csak eljárási okokból vizsgálhatja felül az Alaptörvényt, illetve annak módosításait, és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében a vizsgálatot 30 nap alatt le kell zárnia.

 

Az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat és azok indokolását az Alaptörvény értelmezése során nem lehet figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az Alaptörvény szövegösszefüggései eltérnek a korábbi Alkotmányétól. Az Alkotmánybíróság nem utalhat vissza a korábbi határozataira egy egyszerű kerethivatkozással, hanem részletesen le kell vezetnie, immár az Alaptörvény alapján, a jogi érveit. Ez bizonyos értelemben bővíti az Alkotmánybíróság mozgásterét, hiszen szabadságában áll felülvizsgálni a korábbi gyakorlatát.

 

***

Az Alkotmánybíróság 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában megállapította, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 90. § ha) pontja, (amely szerint a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte), valamint 230. §-a (amely a ha) pont szerinti felmentésekre vonatkozóan tartalmaz átmeneti rendelkezéseket) alaptörvény-ellenes, ezért azt hatályba lépésének napjára visszaható hatállyal – 2012. január 1. napjával – megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság döntésének következményeként 2012. január 1. napjára visszamenőleges hatállyal a Bjt. nem tartalmaz rendelkezést a bírói felső korhatárra vonatkozóan.

 

A szabályozás alapelve, hogy a bírák és az ügyészek tekintetében egységes szabályozás érvényesül, továbbá, hogy a bírói és ügyészi felső korhatárt olyan ütemben szükséges csökkenteni, amilyen ütemben az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár nő. Az ennek megfelelő átmeneti időszak végén a felső korhatár és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár azonosan alakul: a betöltött 65. életév.

 

A Javaslat kiterjed a közjegyzők felső korhatárának rendezésére is.

 

Tekintettel arra, hogy a Kormány tagjának egyedi közhatalmi döntésével kinevezett, nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek a bírósági végrehajtók is, a Javaslat e hivatásrend tagjainak felső korhatárát is szabályozza. A szabályozás alapelvei (egységesség, fokozatosság), valamint a felső korhatár alakulása e két hivatásrend tekintetében is megegyezik a bírák és az ügyészek esetében érvényesülő elvekkel.

 

***

Az egyes közúti közlekedést érintő törvényeknek a Magyary Program Egyszerűsítési Programjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat szerint a balesetekből fakadó károk enyhítésének érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy a károsult a bekövetkezett eseménynél megfelelő, azaz a kára megtérítéséhez elegendő információhoz jusson a károkozó biztosítójáról. A javaslat szerinti szabályozás ezt úgy biztosítja, hogy a károkozó számára az adminisztratív kötelezettségek csökkentését is biztosítja egyidejűleg.

 

A jármű üzembentartóját terhelő kötelezettségekre vonatkozó törvényi rendelkezések kiegészítése útján biztosítható, hogy az időszakos vizsgálatot csak a gépjármű-felelősségbiztosítás fennállása esetén végezzék el.

 

A javaslat a közúti ellenőrzés tartalmát kiegészíti a gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével.

 

A javaslat alapján az eladó bejelentése elektronikus úton elintézhetővé válik.

 

***

Az elmúlt időszakban számos jogalkalmazói kérdés merült fel a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban.

 

Jelen törvényjavaslat tartalmazza az energetikai szektor esetében 2013-tól bevezetett egyes adók fogyasztókra történő továbbhárításának tilalmát. A törvényjavaslat szerint a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény szerinti külön jövedelemadót, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény alapján tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díjat, valamint a közművezetékek adóját a közműszolgáltatóknak önállóan kell viselniük, ezzel is csökkentve a lakosságot terhelő energetikai költségeket.

 

A jogszabálymódosítás értelmében az Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjaira vonatkozó határozatainak bírósági megsemmisítése esetén a bíróság a Hivatal határozatát a Hivatal által lefolytatandó új hatósági eljárásban megállapítandó új rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat meghatározó határozat jogerőre emelkedésétől helyezi hatályon kívül.

 

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy az új rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés