Névnap

Ma 2017. július 21., péntek, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 47 vendég böngészi
A kommunizmus áldozata: Esterházy János tér lesz Budapesten Nyomtatás E-mail
2009. október 29.
Gróf Esterházy Jánosról neveznek el egy teret Újpesten – közölte Wintermantel Zsolt, a Fidesz IV. kerületi frakcióvezetője. A németbarát szlovák csatlósállamban a zsidók elhurcolása ellen bátran kiálló magyar parlamenti képviselőt a háború után azonnal bebörtönözték, egy morvaországi tömlöcben halt meg. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

 

Wintermantel Zsolt tájékoztatása szerint a Fidesz újpesti képviselőcsoportja tavaly májusban javasolta, hogy a Nádor utca és a Vécsey utca sarkán álló teret gróf Esterházy Jánosról nevezzék el, azonban „a Derce Tamás polgármester és a szocialisták alkotta koalíciós többség” csak annyit szavazott meg, hogy elvi szándéknyilatkozatot fogadjon el a testület, de a konkrét elnevezésről nem volt hajlandó dönteni. Végül a legutóbbi ülésen a képviselő-testület elfogadta az elnevezésre vonatkozó javaslatot – közölte.

 

Az 1901-ben Nyitraújlakon született Esterházy János a trianoni békediktátum után a felvidéki magyarok politikai vezetője, a kisebbségek jogainak mindenkori védelmezője volt, aki a nácik csatlósállamaként működő Szlovákia törvényhozásában parlamenti képviselőként – a magyarok jogait szorgalmazó kiállása mellett – egyedül emelt szót a zsidók kitelepítése, elhurcolása ellen. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a 68/1942-es alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt.

 

1944-ben Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után bebörtönözték. A mélyen hívő, a kisebbségek ügyét mindenkor szolgáló, zsidókat mentő politikus hitvallása, később szállóigévé vált mondata az volt, hogy „a mi jelvényünk a kereszt, és nem a horogkereszt”.

 

 

A fasizmussal működött együtt – szólt a vád

 

Pozsony elfoglalását követően a szovjet hatóságok internálták, de 12 nap után szabadlábra helyezték. Utána a helyi ideiglenes szlovák kormány képviselőjével, Gustáv Husákkal tárgyalt, ahol szóvá tette a magyarok üldözését.

 

Gustáv Husák utasítására letartóztatták és átadták a szovjet titkosszolgálatnak. Egy évig a moszkvai Ljubljankában tartották fogva. Koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára itélték és elküldték Szibériába. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án egyetlen ülésen Pozsonyban halálra ítélte „a fasizmussal való együttműködése” miatt. A szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak.

 

Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott. Külső segítséggel alkalma lett volna megszökni, de ezt elutasította, mondván, ő nem bűnös, tehát nincs miért szöknie. Az 1955-ös általános amnesztia során a büntetését 25 évre csökkentették, de ebbe nem számították be a szovjet fogságban eltöltött időt. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott, míg 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

 

Sírhelyét csak halála után ötven évvel sikerült felfedezni: Karel Schwarzenberg herceg kutatta fel. Esterházy János földi maradványai Prágában, egy tömegsírban nyugszanak, a kommunizmus több más áldozatával együtt.

 

Lech Kaczynski lengyel államfő idén március 23-án a Polonia Restituta kitüntetéssel ismerte el Esterházy Jánosnak, a felvidéki magyarság mártír politikusának érdemeit.

 

(MTI, MNO)

 

 

 

Hozzászólások

 
0 #2 Anti 2009-11-09 19:14
Most olvasom az Újpesti Naplóban, hogy nem szavazták meg Esterházy szobrát a térre. Ok, hogy a képviselők a jövőben kikérik az emberek véleményét is.
Ez nagyon dicséretes, de akkor miért nem kérdezik meg a véleményünket a szocialista városvezetők a Berda József parkkal kapcsolatban is. Különben is van már róla utca elnevezve. A Kelemen Gyula szobrát 15 millióért miért nem kérdezték meg egy újpesti lakostól sem, hogy kérjük e? Azért szavaztunk a polgármesterre, hogy igazságos legyen, és ne asszisztáljon a baloldali új barátainak.
 
 
0 #1 kockakő 2009-10-31 19:00
Miért tartott 17 hónapig, hogy a szándékot tett kövesse? Milyen a városvezetés ott, ahol ennyi idő kell a hivatalnak, hogy egy helyrajzi számot kapjon a tér? Miért rontanak el mindent ami az Újpestiek fontos és értékes? Mikor húznak már el a szocibarát " függetlenek" ?
 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.