Névnap

Ma 2017. július 27., csütörtök, Olga és Liliána napja van. Holnap Szabolcs és Alina napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 100 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #59 Nyomtatás E-mail
2013. június 15.

 

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtásával a cél a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák rendezése volt. A törvényjavaslat elfogadásával egyértelművé válik, hogy abban az esetben, ha két olyan település kíván közös hivatalt létrehozni, amelyek közül az egyik város, a 2000 fős létszámhatár betartásától el lehet tekinteni, ez az eset tehát kivételt képez a főszabály alól.

 

A fentieken túl a javaslat kiveszi a képviselő-testület hatásköréből az államháztartáson kívüli forrás átvételét és átadását, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban sokszor nehézséget okozott az, hogy indokolatlan esetekben is a képviselő-testület döntésére volt szükség. Az önkormányzatok általában kulturális, civil, egyházi, sport, szociális tevékenységet folytató szervezeteknek nyújtanak támogatást. A javaslat szerint a jövőben e kérdéseket önkormányzati rendelet rendezné. A képviselő-testület határkörébe kerül viszont az alapítványi források átvétele és átadása az átláthatóság növelése érdekében.

 

Az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezések hatályba lépésének időpontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik nap, míg a közös hivatalra vonatkozó rendelkezések a 2014-es általános önkormányzati választások napján lépnek hatályba.

 

***

 

Egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a piaci és felügyeleti tapasztalatok figyelembevételével módosította az egyes biztosítási tárgyú törvényeket.

 

A Bit. módosításának egyik legfőbb célja a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009. évi Európai Uniós irányelv (Szlovencia 2.) fontosabb elemének, a vállalatirányítási rendszer hazai piacra történő átvételének megalapozása volt. Az előterjesztés készteti a biztosítókat egy modern vállalatirányítási környezet kialakítására, de mindemellett nem tér el a Szlovencia 2. jövőben bevezetni tervezett alapelveitől. Mivel hazánkban magyarországi székhelyű viszontbiztosító nem üzemel, így nem szükséges az irányítási rendszerrel kapcsolatos szabályok megalkotása, ezen esetekben továbbra is a jelentős nemzetközi elemet tartalmazó szabály érvényesül. A Bit. módosításának másik jelentős eleme volt a biztosítók felszámolására vonatkozó szabályok átfogó módosítása.

 

A Gfbt. módosításának célja, a MABISZ által, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében ellátott közjogi jellegű feladatokkal kapcsolatos működés részletesebb szabályozásának megteremtése, az átláthatóság és az elszámoltathatóság további növelése. További módosítás, hogy a hosszabb időn át külföldön tartózkodó gépjármű tulajdonosok biztosítását - forgalomból történő kivonás esetén - csupán 12 hónap elteltével szüntetheti meg érdekmúlásra hivatkozva a korábbi 6 hónap helyett. Változás az is, hogy a megállapodott összeg nettó kifizetésének lehetőségét ettől kezdve a biztosítók csakis kizárólag a közlekedési biztonsági szempontok figyelembevételével ajánlhatják fel.

 

***

A pénzügyi konglomerátumok olyan, több különböző (biztosítási, banki, befektetési) tevékenységet végző pénzügyi intézmények, amelyek rendszerint több országban is jelen vannak az Európai Unió területén, a méretük hatalmas lehet, így jelentős kockázatot hordoznak. A működésükben rejlő veszélyek ellenére jelenleg a pénzügyi konglomerátumok felügyeletére nincs egységes szabály, csupán a hitelintézeti-, a tőkepiaci-, valamint a biztosítási törvény tartalmaz - külön-külön - rájuk vonatkozó előírásokat.

 

A pénzügyi konglomerátumok szabályozása és prudenciális felügyelete uniós szinten azért nagyon fontos, mert e speciális csoportok hatalmas méreteket ölthetnek, sokszor több országot is átívelően, és így jelentős kockázatokat hordozhatnak magukban. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ennek megfelelően hatékony ellenőrzési eszközöket kap. Ilyen az évenkénti felülvizsgálati jog a konglomerátummá minősítés feltételeinek való megfelelést tekintve, vagy a folyamatos vizsgálat arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás pénzügyi konglomerátumhoz tartozik-e, vagy sem. Erős eszközt jelent az is, hogy a Felügyelet helyszínen és helyszínen kívül is folytathat felügyeleti ellenőrzést. Amennyiben a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó vállalkozások nem tesznek eleget a törvényben foglalt kötelezettségüknek, a PSZÁF intézkedéseket tehet.

 

A jellemzően több tagállami érintettség miatt több felügyeleti hatóság lesz a felügyelet ellátása során is érintett. Ennek azért van jelentősége, mert Magyarországon nagyrészt külföldi alapítású konglomerátumok működnek, és ha a PSZÁF szabálytalanságot vagy visszaélést érzékel tevékenységükkel kapcsolatban, erőteljes jelzéseket tud küldeni azon ország felügyeletének, ahol a konglomerátumot alapították, valamint a szükséges adatokért és információkért is hozzájuk fordulhat. Mindez azt jelenti, hogy egy hatóság lesz felelős a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátásáért, azonban az adatszolgáltatás terén és egyes döntési kérdésekben a többi érintett hatóság is szerepkörrel bír. Abban az esetben, ha a kiegészítő felügyelet alá tartozó intézmény harmadik országbeli székhellyel rendelkezik, meg kell vizsgálni, hogy eleget tesz-e a harmadik ország szabályozása az elvárásoknak, vagy az Unióban szükséges a felügyeletet ellátni. Ha nem, akkor a PSZÁF látja el az összevont pénzügyi feladatokat, ám ebben az esetben egyeztetési kötelezettsége van a harmadik ország felügyeletével.

 

***

 

Az Országgyűlés 2011 decemberében elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek (a továbbiakban: Ket.) azt a módosítását, amely teljesen átalakította az elektronikus ügyintézés addigi rendszerét. A Ket. és a hozzá kapcsolódó más jogszabályok egyes szakaszai ütemezetten léptek hatályba és fognak hatályba lépni. Ezekre az eltolt határidőkre azért volt szükség, mert uniós projektek kapcsolódnak az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: szeüsz) fejlesztéséhez, így nem érdemes korábbi határidőt megállapítani a teljesítéshez, mint a projektzárás határideje. A projektek elindultak és ezzel párhuzamosan kiderült, hol kell pontosítani a jogszabályokon, finomhangolni a rendszereket. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi módosítás csak néhány esetben jelent új szabályozást, a többi részében viszont csak a jelenlegi szabályozás pontosítása történik meg a jogalkalmazók visszajelzése alapján.

 

***

Egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban foglalt módosítások célja a Ket. hatálya alá tartozó, hatósági ügynek minősülő hatósági nyilvántartás-vezetés (nyilvántartásba való bejegyzés és az abból való törlés) elhatárolása a hatóság által megvalósított egyéb nyilvántartás-vezetési cselekményektől. A Ket. szerinti hatósági nyilvántartások közhiteles hatósági nyilvántartásokra való szűkítésével megvalósulhat az a célkitűzés, mely szerint egyértelmű helyzetet szükséges teremteni abban a tekintetben, hogy a Ket. korábbi, túl tágnak bizonyuló „hatósági nyilvántartás” kategóriájából melyek azok az ágazati jogszabályokban megjelenő nyilvántartások, amelyekkel kapcsolatban értelmezhető a Ket. szabályozási rendszere. Illetőleg melyek azok, amelyek tekintetében a jövőben nem indokolt a Ket. szabályainak alkalmazása, ilyenek például a kizárólag a hatóság saját céljára (például ellenőrzési célból vezetett) nyilvántartások.

 

A közigazgatási eljárásjog fejlesztése érdekében a Ket. módosításra kerül annak meghatározása érdekében is, hogy mely esetekben lehet biztosítani a telefonon történő érdemi ügyintézést a hatóság és az ügyfél között akkor, amikor az ügyfél kezdeményez kommunikációt a hatósággal, biztosítandó e szabályozással az ügyfélbarát közigazgatás továbbfejlesztését, a közigazgatás ügyfélbarát jellegének erősítését, továbbá az eljárások gyorsítását.

 

A törvényjavaslat a mozgóképről szóló törvény (a továbbiakban: Mktv.) a filmterjesztés fogalmának pontosítására irányul annak érdekében, hogy a filmterjesztés fogalmának a szerzői jogi törvényben meghatározott felhasználásokkal összhangban legyen.

A törvényjavaslat alapján a továbbiakban az „art” besorolású mozik, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására a kultúráért felelős miniszter által miniszteri rendeletben megalkotandó szabályok helyett – az egyszerűbb és gyorsabb eljárás biztosítása érdekében – az Mktv. -nek a közvetlen támogatások elosztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

A nemzeti ünnepeken Magyarország lobogójának ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással történő felvonásának csak az Országház előtt lehet helye. Ha a feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor ettől az ünnepélyes aktustól a törvényjavaslat alapján el kell tekintetni.

 

***

 

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe kívánja emelni a műemlékké nyilvánított Veszprém-Bakonyszentlászló vasútvonalat is magába foglaló Győr-Veszprém vasútvonalat, valamint a szintén műemléki védettséget élvező Kisirtás-Nagyírtás erdei vasútvonalat magába foglaló Nagyirtás-Nagybörzsöny vasútvonalat. A több mint 70 kilométeres pályaszakasz, a Veszprém-Győr vasútvonal részeként 117 évvel ezelőtt nyílt meg.

 

A módosító javaslat az állam kizárólagos tulajdonában lévő vagyoni körbe kívánja emelni és egységes vonalnak kívánja tekinteni a korábban két különböző részre besorolt, a 87 (1) Füzesabony-Eger nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályának besorolt és a 87 (2) Eger-Putnok egyéb vasúti pályának besorolt vasútvonalat.

 

Az erdőteleki Buttler kastély és a Tatai műemlékek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű műemlékek köréből való kikerülése nem indokolt. Az önkormányzatok által jelzett igények anélkül megvalósíthatók, hogy az érintett ingatlanok speciális védettsége megszűnne.

 

***

 

A földgázellátásról szóló törvény módosításának eredményeként újabb területen valósul meg rezsicsökkentés. 2013. július 1-től 10%-kal fog csökkeni a lakossági, 11,5 kg-os töltettömegű PB gáz fogyasztói ára.

Az elfogadott törvény főbb pontjai:

- Lakossági PB-gáz fogyasztónak minősül az a személy, aki saját háztartása fogyasztása céljára vásárol tartályban forgalmazott PB-gázt vagy vezetékes PB-gázt, és az így vásárolt PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

- PB-gáz forgalmazónak minősül az a személy, aki PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére a bányafelügyelet által kiadott, érvényes engedéllyel rendelkezik.

- PB-gáz kiskereskedőnek minősül az a személy, aki

a) a PB-gáz palackos PB-gáz értékesítőhelyen vagy üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítéséhez szükséges bejelentést megtette, illetve a PB-gáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére engedéllyel rendelkezik, vagy

b) önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a PB-gáz forgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a PB-gáz forgalmazó tulajdonában lévő palackos PB-gázt értékesít

 

A javaslat előírja a vezetékes PB-gáz szolgáltatók, a PB-gáz forgalmazók és a PB-gáz kiskereskedők számára, hogy a vezetékes PB-gáz szolgáltatás és a PB-gáz tartályban történő értékesítésének lakossági PB-gáz fogyasztó által fizetendő árát csökkentsék és ennek tényét jól látható helyen az üzletben kifüggesszék. Az előírások, illetve az árcsökkentés végrehajtásának ellenőrzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hivatott.

 

***

 

A felnőttképzési akkreditációs rendszer azért jött létre, hogy biztosítsa az intézményeknél a minőségi képzést. Az intézményi, illetve a program-akkreditációs tanúsítvány kérelmezése önkéntes azzal a megkötéssel, hogy állami és uniós forrásokból támogatott képzést kizárólag intézményi akkreditációval rendelkező intézmény szervezhet.

 

A rendszer működésének legfontosabb tapasztalata és egyben problémája, hogy sem a piaci mechanizmusok, sem a jogi szabályozás (az akkreditáció), sem a résztvevő (különösen a támogatott felnőtt), de a vizsgarendszer sem kényszeríti ki a minőségi képzést még a támogatott tanfolyamok esetében sem.

 

A felnőttképzés minősége emelésének kulcsa kizárólag a képző intézmények működésében, színvonalas oktató munkájában rejlik. E célt szolgálná a felnőttképzési akkreditáció rendszere, amely azonban egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

 

A törvényjavaslat a felnőttképzési rendszer megújításának céljai alapján született. E célok az alábbiak:

- A szabályozás egyértelműen a támogatott, a munkaerőpiac igényeinek kielégítését megvalósító képzésekre koncentráljon, maximálisan figyelembe véve a gazdaság igényeit.

- A szabályozás legyen átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető.

- Biztosítsa, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki a résztvevők, a megszerzett bizonyítvány egyenszilárdságú legyen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel.

- A támogatott képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerő-piac strukturális és tartalmi elvárásaihoz.

- Növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, a felnőttképzésben (szak)képzettséget szerzettek elhelyezkedési aránya.

 

Az elfogadott javaslat kizárólag olyan képzések szabályozására vonatkozik, amelyekben az állam kiemelt felelősséget visel. Ezek az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő, valamint a nyelvi képzések, illetve azok a tanfolyamok, amelyekhez államháztartási (önkormányzati) vagy uniós forrásból a résztvevő támogatást kap. Az államnak tehát e képzésekért, ezek minőségéért kell és lehet felelősséget vállalnia, és ezért a szabályozásnak is e képzésekre, illetve az ilyen képzéseket folytató képzőkre kell vonatkoznia. Az elfogadott javaslat hatálya alá nem tartozó képzésekre a fogyasztóvédelem általános szabályait kell alkalmazni.

 

Az új engedélyezési rendszer felváltja az eddigi bonyolult, túlzott adminisztrációt eredményező, ugyanakkor a képzés minősége emelésének célját el nem érő felnőttképzési akkreditációt. Az engedélyezési rendszerben kevesebb adminisztrációval terhelt az eljárás, az engedélyt nem kell időszakonként megújítani, mivel az határozatlan időre szól.

 

Az elfogadott javaslat a támogatott egyéb szakmai képzések és a nyelvi képzések körébe tartozó képzések esetében létrehozza a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, illetve a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartását annak érdekében, hogy a felnőttképzés tartalmilag is egységesebb, szabályozottabb, átláthatóbb legyen.

 

A felnőttképzési tevékenyégre vonatkozó engedélyt nem kaphat az a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akitől már egyszer megvonták ezt egy másik gazdasági társaságban.

 

A felnőttképzési programszakértő kötelező bevonása esetén a hatóság nem kötelezhető a kamara által megjelölt szakértő kirendelésére.

 

Az elfogadott javaslat által elkerülhetővé válik, hogy a képzés résztvevője a képzésről történő elállása esetén a képzési idő arányos teljesítését meghaladó, indokolatlanul magas összegű bánatpénzt fizessen az intézmény számára.

 

***

Napjainkban az interneten keresztül elkövethető bűncselekmények száma egyre nő. Különösen kiszolgáltatott rétegnek tekinthetők a gyermekek, akiknek védelmét a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, európai parlamenti és tanácsi irányelv is előírja az Európai Unió tagállamai számára. A bűnözés ezen új formái elleni hatékonyabb küzdelem biztosítása és a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a magyar jogrendszerben is komolyabb védelmi mechanizmusok kidolgozására volt szükség.

 

A törvényjavaslat a gördülékeny nemzetközi együttműködés érdekében olyan jogszabály-módosításokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar hatóságok eljárási vagy végrehajtási jogsegély keretében külföldi hatósághoz fordulhassanak az elektronikus adatok ideiglenes vagy végleges eltávolítása érdekében, ha a weboldalt külföldi tárhelyszolgáltató üzemelteti, illetve eleget tudjanak tenni az ilyen jellegű, külföldről érkező jogsegély kérelmeknek, amennyiben a tárhelyszolgáltató magyar.

 

2013. július 1-jétől a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása a büntetés-végrehajtási bíró feladata, a törvényjavaslat ennek megfelelően módosítja az érintett jogszabályokat.

 

Az Országgyűlés 2012. évi őszi ülésszakán napirendjére tűzte „Az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon” címmel benyújtott országos népi kezdeményezést. Ezt követően az Országgyűlés 2012. szeptember 17-én határozatot hozott, amelyben egyetértett a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállásban történő szabályozásáról szóló népi kezdeményezéssel, és a szakmai szervek, illetve civil szervezetek bevonásával sor került a tényállás szövegének meghatározására, figyelembe véve a büntetőjog hazánkban kialakult tradicionális rendszerét, valamint az alkotmányossági és nemzetközi követelményeket is.

 

Ennek a teljesítését is szolgálja az új Btk. kapcsolati erőszak bűncselekményével történő kiegészítése.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés