Névnap

Ma 2017. július 21., péntek, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 98 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #62 Nyomtatás E-mail
2013. június 23.

 

A magyar Kormány az Európai Bizottság levelére válaszul meg kívánja szüntetni a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét. Az ügyek áthelyezésére vonatkozó jogintézménynek a hatályon kívül helyezésével a bíróságok leterheltségének csökkentésére és az egyedi ügyek rövidebb időtartam alatti jogerős befejezésére más megoldásokat kell keresni. Az ügyáthelyezés lehetőségének megszüntetése a magyar adófizetőknek az elkövetkező 5 évben legalább 6 milliárd forintjába fog kerülni.

 

Az időszerű ítélkezés egyik jelentős akadályát a törvényszékek leterheltsége jelenti. A hatásköri szabályok módosításával az ügyteher egy része átcsoportosítható a kevésbé leterhelt járás- (kerületi) bíróságokra, továbbá a kiemelt jelentőségű ügyek számát csökkentve hasonlóan kedvező eredmények érhetők el.

 

A soron kívül intézendő ügyek vonatkozásában az ügyintézési sorrend meghatározása és egyes ítélőtáblák illetékességi területének módosítása hozzájárulhat a bírósági eljárások lefolytatásának időszerűségéhez és az arányos ügyteherelosztáshoz.

 

***

A közszolgálati tisztviselőkről törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatályos rendelkezései alapján jegyzővé, illetve aljegyzővé az nevezhető ki, aki rendelkezik az előírt képesítési és alkalmazási feltételekkel. A jegyzők esetében a törvény előírja a legalább két éves közigazgatási gyakorlat igazolását. Közigazgatási gyakorlatnak kizárólag az a közszolgálati, illetve államigazgatási jogviszony tekinthető, melyet a jelölt közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél töltött.

 

A Kttv. a közigazgatási gyakorlat teljesítésének igazolása alól kizárólag az 5000 főnél kevesebb lakosú községek esetében enged eltérést, amikor is az előírt gyakorlati időt a képviselő-testület csökkentheti vagy elengedheti.

 

A módosítás eredményeképpen a jegyzővé, valamint az aljegyzővé történő kinevezéshez szükséges gyakorlati időbe jelenlegieken túl a bírósági vagy ügyészségi fogalmazóként, valamint az ügyvédjelöltként eltöltött idő számít be, de azzal a kitétellel, hogy a jegyzői munkakör betöltéséhez jogi vagy közigazgatási szakvizsgával kell rendelkezni.

 

***

A Lisszaboni Szerződés, Írország általi ratifikálásakor aggályok merültek fel, ezért megoldást kellett találni, a ratifikáció került veszélybe. Ennek lépéseként az Európai Tanács határozatot fogadott el az adópolitika, az élethez való jog, az oktatás és a család tárgyában, valamint a hagyományos katonai semlegesség ír politikájával kapcsolatban. Az ír kormány 2011. július 20-án a 2009-es megállapodás értelmében, az alapszerződés módosítására irányuló javaslatot fogadott el.

 

A Jegyzőkönyv az alábbi válaszokat adja az ír nép számára aggályaival szemben:

 

a.) Az ír alkotmánynak az élethez való jogra, az oktatásra és a családra vonatkozó rendelkezéseit semmilyen módon nem érintik a Szerződés bel- és igazságügyi rendelkezései.

b.) A Szerződés semmilyen módon sem változtatja meg az Unió hatásköreinek kiterjedését és működését az adózás területén.

c.) A Szerződés nem sérti a tagállamok biztonsági és védelmi politikáját, beleértve Írország hagyományos semlegességi politikáját is.

 

2012. június 30-ai határidőig valamennyi állam aláírta a Jegyzőkönyvet és megnyílt a lehetőség a ratifikációra.

 

***

A jelenlegi szabályozás értelmében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és elnökhelyettesei jogviszonyuk megszűnése után egy évig nem létesíthetnek sem munka-, sem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, illetve rendszeres gazdasági kapcsolatot olyan gazdasági társasággal, amellyel kapcsolatban hivatali döntés született az elmúlt három évben.

 

Ez gyakorlatilag lefedi a teljes energetikai szektort. A módosítás értelmében kikerülnek a tiltás alól a többségi állami tulajdonban lévő cégek, lehetővé téve hogy a magasan kvalifikált, a területen nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek továbbra is a szektorban működhessenek.

 

***

A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvények jelenleg hatályos rendelkezései értelmében a helyi és körzeti vételkörzetű, analóg frekvencián sugárzó televízióknak 2014. december 31-én 24:00 órakor megszűnik a médiaszolgáltatási jogosultságuk. Ezen időpontot követően csak digitális módon sugározhatják műsorukat – amennyiben a hatóság által lefolytatott pályáztatási eljáráson sikeresen vesznek részt és elnyerik az adott helyi vagy körzeti vételkörzetű digitális műsorszóró hálózat üzemeltetési jogát.

 

A helyi és körzeti televíziókat jellemzően nem nagy tőkeerővel rendelkező társaságok működtetik. Létezésük mégis nagyon fontos a helyi nyilvánosság megteremtése szempontjából. A helyi és körzeti televíziók fokozatos „átsegítése” a digitális világba ezért elengedhetetlen.

 

A földfelszíni sugárzási mód biztosítása a lakosság digitális átállását követően is indokolt, például annak érdekében, hogy a műsorjelet továbbra is sugárzás révén juttathassák el a vezetékes műsorterjesztők fejállomásaihoz. A helyi és körzeti televíziós célokra kiosztott frekvenciák tekintetében nincsenek olyan uniós és más nemzetközi kötelezettségek, mint az országos műsorszórási célú frekvenciák esetében, vagyis ezekre a frekvenciákra nem feltétlenül vonatkozik a 2014. december 31-i analóg lekapcsolási céldátum.

 

Fontos kiemelni, hogy a legkésőbb 2016. december 31-ig benyújtott analóg-digitális frekvencia csere esetén a jogszabály korlátozza a cserefrekvencia besugárzott területét úgy, hogy az analóg frekvencia által besugárzott területnél 5 %-al sem kisebb, sem nagyobb nem lehet.

 

A jogszabály pontosítja az előfizetői szerződések megszüntetésének módját. Kimondja, hogy az írásban megkötött szerződéseket csak írásban, a szóban megkötött szerződéseket szóban és írásban, a ráutaló magatartással létrejött szerződéseket pedig ráutaló magatartással, szóban és írásban is meg lehet szüntetni.

 

***

A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat szabályozza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (más néven szippantott szennyvíz) közszolgáltatás díjának 10%-os csökkentését, valamint elősegíti a kéményseprő-ipari szolgáltatások területén a minimum 10%-os rezsicsökkentés megvalósítását a módosított kormányrendelettel összhangban. A fenti két szolgáltatási területtel összesen már 9 közszolgáltatás rezsijét sikerült csökkenteni az elmúlt kevesebb, mint 1 évben.

 

A törvény – ahogyan a korábbi rezsitörvények is – kiemelten foglalkozik a fogyasztói jogok védelmével és a rezsicsökkentések végrehajtásának ellenőrzésével is. Ilyen például, hogy a szolgáltató köteles írásban tájékoztatni a fogyasztót és a hatóságot is a csökkentések végrehajtásáról és köteles beszámolni a gáz, villamosenergia és távhőszolgáltatás esetében a január 1-je óta megtakarított összeg mértékéről is.

 

A kéményseprő-ipari közszolgáltatás esetében egy kettős viszonyítási dátummal kívánja elérni a garantált 10%-os rezsicsökkentést. A törvény szövege értelmében a szolgáltatás díja minimum 10%-kal kell kevesebb legyen, mint a 2013. június 30-án és a 2012. december 31-én alkalmazott díjak. Így a 2013-ra jelentősen módosult BM rendelet figyelembe vétele mellett is garantáltan meg fog valósulni a tavalyi árakhoz képest a rezsicsökkentés.

 

***

Az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kiemelt fontosságára tekintettel külön kisajátítási célként nevesíti a közjogi megbízatást betöltő személyek elhelyezéséhez szükséges létesítmények érdekében történő kisajátítási célt. Ilyen létesítmény lehet például az Országgyűlés Hivatala, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatala. A kisajátítási lehetőség kizárólag az Országgyűlés munkáját segítő hivatali szervezet elhelyezésére vonatkozik és lakóingatlanra nem terjedhet ki.

 

A törvényjavaslat a környezetvédelmi jogcím bővítésével lehetővé teszi azt, hogy a település lakossága életminőségének javítása céljából a település klimatikus és ökológiai viszonyainak megőrzése, javítása, védelme, a levegőszennyezettség és a zajterhelés csökkentése érdekében is legyen egyértelmű lehetőség a kisajátításra. Ezáltal a jellemzően nagyvárosok okozta környezetterheléstől szenvedő lakosság egészséges környezethez való jogának érvényesülése még hatékonyabb eszközökkel biztosítható.

 

A javaslat célja továbbá az Erzsébet-utalvány fogalmának pontosítása és annak hangsúlyozása, hogy az Erzsébet-utalvány forgalmazásából származó bevételek kizárólag az Erzsébet-program keretében használhatóak fel. A javaslat elismeri továbbá az alapítvány jogát ahhoz, hogy a tulajdonában álló gazdasági társaságokon és a nonprofit szervezeteken túl más piaci szereplőkkel is együttműködhessen a feladatai ellátása érdekében. A szerződéses viszonyok létrehozása az együttműködő szervezetek oldalán nem keletkeztet közfeladat-ellátási kötelezettséget.

 

Az indítvány az adózás rendjéről szóló törvényt foglalkoztatáspolitikai szempontból módosítja. Főszabályként nem kerülhet úgy kiutalásra túlfizetés, illetve adó visszaigénylés, hogy az adóhatóságnak, mint hitelezőnek ne legyen lehetősége gyakorolni a beszámítási jogot. A javaslat értelmében azonban azon felszámolás alatt álló és működő adózók tekintetében, ahol a felszámolás alatt is folyik a termelő és szolgáltató tevékenység, a működés fenntartásához szükséges likviditást elősegíti és munkahely megtartási hatással járhat, ha idő közben is hozzájuthatnak visszaigényelt adóhoz. Ha a visszaigénylés előterjesztésekor ellenőrzés van folyamatban (vagy indul), akkor a kiutalás határideje az ellenőrzési megállapítások esedékességéhez igazodik. Ezáltal az adózó felszámolás alatti működése úgy támogatható, hogy a költségvetés érdeke sem sérül.

 

***

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat elfogadása alapvető fontosságú Magyarország számára, hiszen 2014. május 1-jén lejár az a moratórium, amit az Európai Unió biztosított számunkra a termőföldpiac megnyitása előtt. A törvényjavaslat jelentőségét mutatja az is, hogy az Országgyűlés előtti vitája csaknem egy évig tartott. A Parlament 2012 év végén úgy döntött, hogy az új földtörvény tartozzon a sarkalatos törvények sorába, ezért a törvényjavaslat végső változatában csak azok a garanciális szabályok maradtak, amik ténylegesen igénylik a 2/3-os többséget, a többi szabályt egyszerű többséggel is módosítható törvények, illetve kormányrendeletek fogják tartalmazni. A törvényjavaslat eredeti szövege azért is módosult, mert a több mint kétszáz ellenzéki és kormánypárti módosító javaslat közül számos elfogadásra, és beépítésre került a normaszövegbe.

 

A földműves kritériumai közül kikerült a foglalkoztatási kötelezettség, mert túl nagy teher lett volna a jelenlegi agráriumi szereplőknek. Az eredeti koncepcióhoz képest nem változott a földet megszerezhetők személyi köre, ők továbbra is a földműves magánszemélyek. Ez azt jelenti, hogy 2014. május 1-jétől az Európai Unió 27 tagállamának bármely, a földműves fogalmának megfelelő állampolgára szerezhet földet. Ezt a csatlakozási szerződésünk írja elő, a földtulajdonszerzésnél nem lehet különbséget tenni magyar és nem magyar, de európai uniós állampolgárok között. Átvesszük viszont azokat a gyakorlatokat, amelyek külföldön is érvényben vannak, és azt segítik elő, hogy elsősorban a ténylegesen itt élő, gazdálkodó magánszemélyeknek legyen biztosítva továbbra is a gazdálkodás lehetősége.

 

Főszabályként minden termőföld-adásvétel a törvény tárgyi hatálya alatt áll, ez alól kivétel a törvényes öröklés, a kisajátítás és a kárpótlási célú árverés. A hobbicélú földvásárlást a törvény akként biztosítja, hogy 1 hektárig a vevőnek nem kell teljesítenie a földművesnél megkívánt kritériumokat. A földszerzési felső korlát magánszemélyeknél 300 ha, amit kiegészíthet 900 ha haszonbérlettel, mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1200 ha, de csak haszonbérlet, vagy egyéb használati jog alapján. A felső korlátokat át lehet lépni indokolt estekben, ilyen ha valaki állattartó telepet üzemeltet, vetőmagot állít elő, vagy ha a jogi személy a tagjától, részvényesétől vesz haszonbérbe területet. Ezen túlmenően a felső korlát alól a törvény erejénél fogva mentesül a magyar állam, a bevett egyház tartási, gondozási, ajándékozási jogcím alapján vagy végrendelkezés következtében, illetve a jelzáloghitel-intézetek.

 

Az elővásárlási jognál megfordult a logika, és alaphelyzetben minden földműves az egész ország területén szerezhet földet, de továbbra is megelőzi őket az állam, a földet használó, a helyben lakó, az állattartó stb. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó eljárási szabályok rögzítik, hogy a vásárláshoz a mezőgazdasági igazgatási szerv engedélye szükséges, amihez a földbizottság is véleményt és ajánlást fűz. A zsebszerződések elleni küzdelem eszközeként a törvényjavaslat előírja, hogy 2014. május 1-je után a földhivatalok csak olyan adásvételi szerződést fogadnak el, amit biztonsági jelzéssel ellátott papíron nyújtottak be, vagyis nem lehet majd a már megírt szerződéseket benyújtani.

 

***

A Lakás tv. szerint állami lakás esetén a bérbeadó cserelakás felajánlása nélkül érvényesen nem gyakorolhatja felmondási jogát, míg a nem állami lakások esetében a bérbeadóra ilyen korlátozás nem vonatkozik. Ha az állam egy törvényi rendelkezéssel, ellenérték nélkül más tulajdonába ad egy állami lakást, melyben egyébként határozatlan időre szóló bérleti szerződés alapján bérlő lakik, akkor a hatályos Lakás tv. alapján az új tulajdonost már nem köti a cserelakás felajánlási kötelezettség, így a bérlő kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet. Ugyancsak hátrány érheti ezen bérlőket az önkormányzat területén önkormányzati bérlakásban élők helyzetéhez képest a bérleti díjak vonatkozásában is. A törvény ezt a méltánytalan és igazságtalan jogi helyzetet kívánja orvosolni.

 

Amennyiben az állami lakás tulajdonjogát ingyenesen közhasznú szervezet vagy köztestület részére ruházták át, vagy azt törvény ingyenesen ilyen szervezet tulajdonába adta, a lakásban határozatlan idejű lakásbérleti joggal rendelkező bérlő bérleti jogviszonyára is az állami lakások bérletére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

***

A kereskedelemről szóló törvény módosításáról szóló javaslat lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy többletforráshoz jussanak, amelyet kizárólag a lakosságot zavaró tünetek megoldására fordíthatnak. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a világörökségi területen működő, éjszaka (22 óra és 6 óra között) nyitva tartó, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátóüzleteket rendeletben felügyeleti díj fizetésére kötelezhetik.

 

A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap mértékben határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni.

 

A felügyeleti díj az éjszakai nyitva tartás miatt a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásával összefüggésben felmerülő többletfeladatokhoz igazodó mértékű. A felügyeleti díjat az önkormányzat az éjszakai nyitva tartással összefüggő közbiztonsági vagy köztisztasági feladatok ellátására fordítja.

 

A törvényjavaslat a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását a jegyző által kiadott hatósági engedélyhez köti, amely engedélyezési eljárás során a rendőrség szakhatóságként működik közre. A szabályozás a szakhatósági engedély felülvizsgálata helyett magának a hatósági engedélynek — a rendőrség közreműködése mellett történő — felülvizsgálatát teszi kötelezővé, illetve lehetővé. Amennyiben a megadását követően felmerült körülmények folytán a szakhatósági állásfoglalás a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem lenne ismételten megadható, a jegyző a hatósági engedélyt megfelelően módosítja vagy visszavonja.

 

***

A közbeszerzésekről szóló tv. hatálybalépése óta több, mint egy év telt el és az azóta felgyűlt tapasztalatokat igyekszik a jogalkotó beépíteni a törvénybe. A módosítás másik célja, hogy a fejlesztési források gyorsabb és egyszerűbb felhasználását elősegítse, ugyanis a 2007-2013. évi uniós költségvetési periódusban az idei év az utolsó.

 

A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme az ún. egybeszámítási szabályok teljes átalakítása, a beszerzések részekre bontásának tilalmára vonatkozóan az uniós irányelvekben és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatának megfelelő az „egy beszerzés” funkcionális megközelítésén alapuló szemlélet teljes átvétele a magyar jogban. Az áru és szolgáltatás megrendeléseknél a műszaki és gazdasági funkcionális egység abban érhető tetten, hogy a szolgáltatások vagy áruk egy célt szolgálnak, tartalmilag hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak.

 

A közbeszerzések rugalmasabb és egyszerűbb lebonyolítása érdekében a nemzeti eljárásrendben alkalmazhatóvá válik, hogy a kis értékű beszerzések körében alkalmazott, legalább 3 ajánlattevő felhívással induló közbeszerzési eljárás tárgyalás tartása nélkül is lefolytatható legyen.

 

További fontos változás az építési beruházásoknál a szerződéses tartalékkeret 10 %-ra való emelése, ami biztosítja a felmerült változások rugalmasabb kezelését. A tartalékkeret felhasználásának előre rögzített feltételei biztosítják, hogy az építési pótmunkák során felmerült többletköltségek ne torzítsák a versenyt.

 

2013.11.01-től a Közbeszerzési Hatóság olyan elektronikus felületet fog létrehozni, ahol az ajánlatkérők ingyenesen közzéteszik a közbeszerzési eljárások dokumentációját, valamint az ajánlattevők a dokumentációt szintén ingyenesen és közvetlenül elérhetik. Jelentős változás lesz, hogy a nagy összegű beruházásoknál a kötelezően biztosítandó előleg 5 %-os mértékének maximum 10 millió Ft összegű felsőhatára 68 millió Ft-ra emelkedik, ami segíteni fogja a kis- és középvállalkozások pénzügyi helyzetét.

 

A törvényjavaslathoz zárószavazás előtti módosító indítvány is benyújtásra került, mely az alábbiakat tartalmazza:

1.) Rendezetlen munkaügyi kapcsolatok: Kormány döntés értelmében a rendezetlen munkaügyi kapcsolat nem lehet kizáró ok a közbeszerzésekből, ugyanis indokolatlan, túlzott terhet jelentene a vállalkozásokra nézve. A társadalombiztosítási járulékfizetési és adófizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó kizáró ok változatlanul fennmarad, biztosítva a közérdek érvényesítését a közbeszerzésekből történő kizárásokban.

2.) Ingyenes dokumentáció: A nagyobb verseny és egyenlőség érdekében az ajánlatkérő a jövőben nem kérhet a dokumentációért ellenértéket. Minden pályázó ezt térítésmentesen átveheti, az ellenértéket kizárólag utólag a nyertes köteles megfizetni.

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés