Névnap

Ma 2017. július 21., péntek, Dániel és Daniella napja van. Holnap Magdolna napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
július
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 29 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #63 Nyomtatás E-mail
2013. július 01.

 

A köznevelési törvény pontosítja a köznevelési intézmény fenntartójára vonatkozó rendelkezéseket a felsőoktatás tekintetében. 2014. március 15-től béremelést biztosít a középfokú pedagógus végzettségű alkalmazottaknak, 2015-től pedig a szakszolgálatoknak, a szakmai-pedagógiai szolgálatoknak, a gyermekvédelmi intézményben dolgozó pedagógusoknak. A módosítás a köznevelési törvényt kiegészíti a Nemzeti Pedagógus Kar intézményével. Kikerülnek a törvényből az iskolai pedagógusokra és a nem pedagógusokra vonatkozó létszámelőírások, egyúttal a Kormány hatáskört kap ennek szabályozására.

 

A törvény a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos eljárásokra kiterjeszti az illetékmentességet, az ösztöndíjaikra az adómentességet, és egyes okiratok esetén lehetővé teszi azok ingyenes megszerzését. Rendelkezik a rektori hatáskör átruházásáról, módosítja a rektori megbízás feltételeit, felhatalmazza a kormányt, hogy a magasabb vezetők illetménypótléka tekintetében eltérjen a Kjt.-ben foglaltaktól, és pontosítja e kör kártérítési felelősségének mértékét. Kormányrendelettel eltérést enged a MAB által kezelt közérdekből nyilvános adatnak minősülő szakmai bírálati szempontrendszerének, az általa elfogadott szakértői vélemények és állásfoglalások tartalmának, a közreműködő szakértők személyének megismerhetőségéről.

 

Módosul a felsőoktatási szakképzésben beszámítható kreditek és a félévek száma. A kreditátviteli bizottságnak módja lesz a nem formális, informális tanulással szerzett tudás, munkatapasztalat tanulmányikövetelményként történő elismerésére.

 

AZ MTA esetén a törvény pontosítja a folyósított ellátások, tiszteletdíjak felfüggesztésének szabályait a bűncselekmények miatti elítéléssel és a közügyektől való eltiltással összefüggésben. A törvény hatáskört ad az Akadémia elnökének, hogy egyszerűsített eljárásban döntsön a külföldi kutatók tudományos fokozatainak az akadémiai intézményeken belüli elismeréséről.

 

***

 

Elfogadta a parlament az egészségügyi salátatörvényt, mely egyebek mellett megteremti az ágazatban folytatódó béremelés alapját, valamint a patikaalap és az országos implantátum regiszter létrehozásának, a gyermekápolási táppénz kiterjesztésének, továbbá a még gazdasági társaságként működő fekvőbeteg ellátó intézmények állami kezelésbe vételének a biztosítékát is.

 

2013-ban tovább folytatja a szaktárca az egészségügyi dolgozók béremelését. Az összesen mintegy 30 milliárd forintos keretből jelentősebb arányban részesülnek idén azok, akik tavaly kevesebbet kaptak. A diplomás szakdolgozók bérfejlesztése így az egyéb diplomásoknak megfelelő mértékre egészül ki, az egészségügyi intézményekben dolgozó gyógyszerészek pedig az orvosokéval megegyező mértékű emelést kapnak. Emellett a szakorvosok is további béremelésben részesülnek.

 

Annak érdekében, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár–működtetés, az országgyűlés megszavazta a Patika Hitelprogramot is. A program közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelését hivatott elősegíteni.

 

Változik a gyermekápolási táppénz szabályozása is. Ennek értelmében a szülőt gyermekápolási táppénz illeti meg a gyermek kórházi ápolásának ideje alatt is, így lehetővé válik, hogy a beteg gyermek mellett a kezelés alatt végig ott legyen családja is. A korábban hatályos szabályozás szerint ebben az esetben a szülőnek szabadságot kellett kérnie munkáltatójától, ha szeretett volna ott lenni gyermeke mellett a kórházi ellátás során.

 

Az implantátumokkal együtt élő betegek további gyógykezelése, egészségi állapotának nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása, valamint a beültethető orvostechnikai eszközök megfelelőségének ellenőrzése céljából az egészségügyi ágazati vezetés bevezeti a központi implantátum regisztert és a kapcsolódó adatkezelési szabályokat. Emellett bővül az egyedi méltányosságból igénybe vehető gyógyászati segédeszközök köre.

 

A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók számára megteremtődik annak a lehetősége, hogy uniós betegeket fogadjanak. Az uniós betegek által befizetett térítési díj a szolgáltató saját bevételének fog minősülni, javítva ezzel a betegellátás színvonalát.

 

***

Egyes törvények távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő módosításáról szóló javaslat a távszerencsejáték-szervezési tevékenységet nem-liberalizált modellben szabályozza, amely alapján az állami szerencsejáték-szervező és a törvényben meghatározott állami szervezői kör „alanyi jogon”, az egyéb szervezők pedig koncessziós pályázat és koncessziós szerződés esetén jogosultak e tevékenység végzésére. A távszerencsejáték-szervezés fogalma tág értelmezési tartományt fed le: a szervező választása szerint távszerencsejáték keretében sportfogadás (agár- és lóverseny, sportmérkőzés, sporteseményre történő fogadás), kártyajáték és a kaszinójáték is szervezhető.

 

A törvényjavaslat a távszerencsejáték kifejezés alkalmazásával a játékfajta technológia-független jellegét fejezi ki, így távszerencsejáték körébe tartozik az internetes forma („online szerencsejáték”) mellett egyéb, hírközlési eszköz és rendszer útján végzett szervezés is.

 

Az elfogadott törvényjavaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a távszerencsejáték-szervezés koncessziós szerződéssel végzett változatára:

• a koncessziós díjat az éves költségvetési törvényben kell meghatározni a tárgyévi gazdasági környezet figyelembe vételével,

• a koncessziós díjfizetési kötelezettségnek tárgyév február 15-ig kell eleget tenni,

• a koncesszió időtartama a távszerencsejáték engedély érvényességi idejével összhangban legfeljebb 5 év,

• az Európai Bizottság notifikációs eljárása során tett megjegyzések átültetése értelmében, nem kötelezhető a szerencsejáték szervező másodlagos adattároló szerver elhelyezésére hazánkban, azonban az állami adóhatóság akár rendszeresen lekérhet adatokat a távoli szerverről az átláthatóság érdekében.

 

A javaslat előírja, hogy a szervező köteles elvégezni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és a játékost nyilvántartásba venni.

 

 

***

Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás), amely április 1-jén lépett hatályba. A Kormány áttekintette a változtatásokból eredő jogalkotási feladatokat, és – figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény Záró rendelkezések 4. pontja alapján az Alaptörvény végrehajtása érdekében szükséges törvényjavaslatokat a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé – benyújtja az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot (a továbbiakban: javaslat).

 

Az „ügyáthelyezésre” a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig csak a javaslat szerint sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult az eljáró bíróság kijelölésére, megerősített garanciális elemek mellett. Fontos újítása még az elfogadott javaslatnak, hogy kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát.

 

A javaslat a jogérvényesítés lehetőségének szélesebb körűre nyitása érdekében eltörli az alkotmányjogi panasz eljárásban a kötelező jogi képviseletet. Ennek során a javaslat figyelemmel volt az Alkotmánybíróság 42/2012. (XII. 20.) AB határozatára is.

 

***

Az Alkotmánybíróság a hatálybalépésükre visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény egyházfogalmának az „Országgyűlés által elismert” szövegrészét, elismerési eljárásra vonatkozó szabályait és a törvényben fel nem sorolt egyházak egyesületté való ex lege alakítását kimondó rendelkezését.

 

Az elfogadott törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításával teremti meg az Országgyűlés elutasító határozatával szembeni jogorvoslat lehetőségét.

 

A törvény alapján vallási tevékenység szervezeti kerete a vallási közösség, amelynek két típusa az Országgyűlés által elismert egyház mint bevett egyház és a vallási tevékenységet végző szervezet. Az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során önmeghatározása céljából ez utóbbi is használhatja. Az Országgyűlés általi elismerés pedig az egyház jogrendbe történő bevételét jelenti. Erre utal a bevett egyház kifejezés. A törvényjavaslat sarkalatos rendelkezéseként határozza meg az elismerés feltételeit. Ezek között az Alaptörvény negyedik módosítása alapján új feltételként jelenik meg a lakosság 0,1 százalékának megfelelő tagság (100 éves nemzetközi működés hiányában) és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasság.

 

A jövőben egyházként történő elismerést az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszternél lehet kezdeményezni. A tisztán jogi jellegű feltételek fennállását a miniszter egyházjogászokból, egyháztörténészekből, illetve egyház-szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja, és csak az ezen feltételeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés vallásügyi bizottságának. A miniszter a tisztán jogi feltételek fennállásáról közigazgatási hatósági eljárás keretében hoz döntést, amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. Az elismerési eljárásban megszűnik a népi kezdeményezés intézménye és megszűnik a Magyar Tudományos Akadémia véleményezési jogköre is.

 

Az elismerésre vonatkozó eljárás további újítása a határidők bevezetése. A miniszter vizsgálatára a törvényjavaslat 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére 90 napot biztosít. A törvényjavaslat továbbra is biztosítja az elutasított kezdeményezés egy éven túli ismételt megindításának lehetőségét.

 

***

Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot köztársasági elnök úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

 

A Javaslat célja, hogy a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerülő közigazgatási területeket meghatározza, valamint az ezzel összefüggésben szükséges módosításokat az egyes törvényeken átvezesse.

 

A Fővárosi Önkormányzat a hatályos rendelkezések alapján nem irányít közvetlenül közigazgatási területet. Mindezek alapján a Főváros egész közigazgatási területe jelenleg a kerületi önkormányzatok közvetlen irányítása alá tartozik.

 

A Margitsziget, mint egységes közigazgatási terület a Fővárosi Önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül. Minderre azért van szükség, mert ez a terület kiemelt idegenforgalmi jelentőséggel bír. A fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken. A Margitsziget a Fővárosban található azon területek egyike, amely az ország nemzetközi turisztikai megítélése szempontjából fókuszpontnak minősül. A fejlesztése ezen okokból kifolyólag gazdasági szempontból is komplex szemléletet igényel, amely felvonultatja a városfejlesztés minden eszközét, szem előtt tartja az erőforrások ésszerű felhasználását, és tükrözi a Fővárost érintő valamennyi rövid- és hosszú távú tervet. Ezzel biztosíthatóvá válik, hogy a Margitszigetet érintő fejlesztések szervesen illeszkedjenek a Budapestet érintő nagyszabású koncepciókba.

 

***

A szövetkezeti hitelintézeti rendszer újraszabályozása során modellként szolgált a jogalkotó számára a holland, az osztrák és a finn takarékszövetkezeti modell fejlődése, ill. az a szervezeti rendszer, ahova az mára eljutott. A cél, hogy az újjászervezett szövetkezeti hitelintézeti szektor képes legyen megfelelni az unió szigorodó tőke- és likviditási követelményeinek, és ki tudja használni a szorosabb integráció előnyeit.

 

Az átalakítással a takarékszövetkezeti szektor mostani piaci részesedése 2-3 szorosára növekedhet 10 éven belül. Ennek fontos lépése volt, hogy tavaly ősszel a Magyar Fejlesztési Bank tulajdont szerzett a Takarékbankban. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció szorosabb együttműködést alakít majd ki a Magyar Postával, hiszen napjainkban mintegy 1000 hazai településen csak a takarékszövetkezetek vannak jelen a pénzintézetek közül, amelyek ezeken a helyeken már most is együttműködnek a postával.

 

A takarékszövetkezeti szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes. A törvényjavaslat értelmében létrehozásra kerül a Szövetkezeti Hitelintézetek Integráció Szervezet, amelynek minden szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank Zrt.,valamint az MFB is tagja. Így megszűnnek az eddigi intézményvédelmi alapok (OTIVA, REPIVA, TAKIVA, HBA) és meglévő, elkülönülő integrációk.

 

A törvény célja, hogy a Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja legyen. E szerepéből következően valamennyi tagra kötelező szabályzatot fogad el a legfontosabb ügykörökben.

 

Az átalakítás során a Takarékbankban tőkeemelésre kerül sor. A Takarékbank részvényesei az eddigi szövetkezeti hitelintézetek és az MFB mellett a Magyar Posta, illetve az MFB és a Posta esetleges jogutódjai lesznek. A Takarékbank alaptőkéje a tőkeemelés alapján legalább 3,390 milliárd forint lesz, a Takarékbankban a Magyar Posta részvényjegyzéssel szerez tulajdont.

 

***

Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvénymódosítás az alábbi intézkedésekről rendelkezett:

 

• A távközlési adó nem magánszemélyek esetében 3 Ft/ megkezdett percre emelkedik. A hívószámonként és havonta megállapított adóplafon összege 2500 Ft-ról 5000Ft-ra emelkedik.

• Pénzügyi tranzakciós illeték mértéke készpénzkifizetés esetén 0,6 % lesz.

• Magánszemélyek kamatjövedelme után 6 %-os eho megfizetése válik kötelezővé 2013.08.01-től kezdődően.

 

A javaslat rögzíti, hogy a kamatjövedelem után fizetendő 6 %-os EHO megfizetése a kifizető kötelessége, továbbá kiterjeszti a 6 %-os EHO fizetési kötelesezettséget a TBSZ-n elhelyezett befektetésekre, amennyiben azok megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. A 2013.08.01-jét megelőző időszakban megkötött tartós befektetési szerződések lekötési hozamára akkor sem kell megfizetni a 6%-os EHO-t, ha a lekötés a három éves időszak utolsó napja előtt megszakad.

 

Az indítvány mentességet biztosít azon befektetési alapok befektetési jegyein elért hozammal összefüggésben, amelyek legalább 80 %-ban forintban denomináltak, EGT-állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt tartalmaznak.

 

A javaslat szerint a pénzforgalmi szolgáltatók tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezettek a 2013-as évben. Az illeték mértéke az elmaradását pótló egyszeri befizetés összege, a 2013. január-április hónapokra teljesített tranzakciós illetékbefizetések együttes összegének 208 százaléka.

 

***

A Magyarország 2013. évi központi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslat által létrehozásra kerül a Beruházási Alap, amelyből akkor teljesíthető majd kifizetés, ha abba be nem tervezett, az állami vagyon értékesítéséből, vagy hasznosításából származó bevétel érkezik.

 

A törvénymódosítás a fuvarozóknak kedvező árazás melletti forráshoz juttatását is elősegíti, hogy az útdíjfizetési kötelezettségüket megkönnyítse. Ezen célból az Állam készfizető kezességet vállal a KAVOSZ Zrt. által az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj fizetését szolgáló kölcsönnyújtás céljára pénzügyi intézményektől felvett kölcsöneiből eredő fizetési kötelezettsége 100%-ának teljesítéséért.

 

A törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány törölte az önkormányzati adósságkonszolidációhoz kapcsolódó banki befizetési kötelezettséget. Ugyanakkor ha a bank és az önkormányzat kezdeményezi az adósságállomány állam általi átvállalását, akkor ezt csak az átvállalt összeg 7 %-nak a befizetésével teheti meg.

 

Az indítvány másik része a Beruházási Alapra vonatkozó előírásokat módosította. Amennyiben a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek előirányzatairól van szó, akkor az államháztartásért felelős miniszternek az egyetértése, a további esetekben csak véleményezése szükséges. További fontos elem, hogy a kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó kifizetést a javaslat nem teszi egyetértés vagy véleményezés függvényévé, ami által kizárásra kerül az állam általi nem teljesítés lehetősége.

 

***

 

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat megteremti a harmadik lábát annak a hulladékgazdálkodási rendszernek, amelynek kialakításán a Kormány 3 éve dolgozik. A közszolgáltató cégeknél kötelezően előírt állami vagy önkormányzati többségi tulajdon, illetve a kötelezően kiírandó közbeszerzések mellett a közszolgáltatók minősítési rendszere garantálja a szolgáltatás biztonságát és minőségét.

 

A törvényjavaslat első része új intézményként létrehozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek minősítésének rendszerét. A javaslat alapján a már engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezeteket kérelemre az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) minősítési osztályba sorolja. Az OHÜ a kérelmezőt két szempont szerint vizsgálja: a szolgáltatás biztonsága alapján kategóriába, szakmai funkcionalitása szerint pedig fokozatba sorolja. A kettő együttes alkalmazásával történik meg az osztályba sorolás a javaslat melléklete szerint (A/I. a legrosszabb, C/III. a legjobb minősítés). A minősítési eljárás célja, hogy ösztönözze a hulladékgazdálkodás területén működő közszolgáltatókat a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére, illetve biztosítja, hogy a települési önkormányzatok a helyi igényekhez leginkább igazodó, legalkalmasabb közszolgáltatót választhassák ki. A törvényjavaslat egy olyan osztályozási rendszert alakít ki, amely arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy ne csak lerakókat építsenek, hanem kezeljék is a hulladékot: válogassák szét, hasznosítsák újra azt.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy a hulladéklerakót üzemeltetők által befizetendő hulladéklerakási járulékot a kötelezett sem a közszolgáltatóra, sem a lakosságra nem háríthatja át, továbbá a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg felhasználásáról Kormányrendeletben kell majd dönteni.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés