Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény megkötésével a gazdasági kapcsolatok élénkülése és a tőkebefektetések növekedése prognosztizálható. Magyarország és a Svájci Államszövetség között létrejövő Egyezmény elsődleges célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele. Az Egyezmény hatálya jövedelem és vagyonadóra terjed ki. Kizárja a kettős adóztatás lehetőségét olyan módon, hogy meghatározza az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében, a Szerződő Feleknek milyen körben van adózási joga. A Szerződő Felek számára lehetőség nyílik a banktitkokra is kiterjedő adóügyi információcserére.

***

A nemzetközi adócsalás és adóelkerülés szabályozására hatékony eszköznek a hatóságok közötti információcserét tartják. Az Európai Unió és az OECD is prioritásként kezeli. Az OECD szorgalmazta egy olyan rendszer kialakítását, amelyben a banktitkokra is kiterjedő információcsere jöhet létre. Magyarország Kormánya és Guernsey Kormánya között létrejövő adóügyi információcseréről szóló egyezmény elsődleges célja a megkeresésre történő adóügyi információcsere szabályozása. A Szerződő Felek segítséget nyújthatnak adóigények behajtásához, kikényszerítéséhez, adóügyekben történő vizsgálathoz, vagy büntető ügyekben történő vádemeléshez.

***

Az Egyesült Arab Emírségek Kormánya és Magyarország Kormánya között létrejövő kettős adózás elkerüléséről szóló Egyezmény elsődleges célja az adórendszer áttekinthetőbbé tétele. Az Egyezmény hatálya a jövedelemadóra terjed ki. Az Egyezmény megfelelő lehetőséget nyújt a szerződő felek számára a hatékony információcserére, illetve egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségét is kilátásba helyezi abban az esetben, ha valamely fél úgy látja, hogy az adózás nem felel meg az Egyezménynek.

***

Az Országgyűlés a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentést elfogadta.

Általános tájékoztató a Bethlen Gábor Alap működéséről:

Az Országgyűlés a Szülőföld Alap jogutódaként hozta létre, annak érdekében, hogy támogassa a határon túli magyarok egyéni és közösségi boldogulását, illetve elősegítse a nemzeti azonosságtudat erősödését és Magyarországgal való jó kapcsolat előremozdítását.

Az elkülönített állami pénzalapként működő Bethlen Gábor Alap támogatások nyújtásával segíti a Magyarország határain túl élő magyarok sorsát.

Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál a Bethlen Gábor Alap elnevezésű kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán kezeli. A Kormány határozat alapján oktatás-nevelési támogatások folyósítására biztosított költségvetési támogatás, valamint az előző évi maradvány igénybevétele alapján a támogatási célra szolgáló előirányzat 13.068,1 millió Ft-ra módosult. Egyéb kiadások elnevezéssel egy új előirányzat került megnyitásra.

A Bethlen Gábor Alap egyik támogatási területe, az Oktatás és nevelés. A Státusztörvény alapján kiírt, a 2011/2012-es tanévre szóló „Szülőföldön magyarul” pályázatban érintett régiók: Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Muravidék.

Az Alap támogatásában kiemelt fontosságú a felsőoktatásban részesülők támogatása. Ilyen program pl.: Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási ösztöndíjprogramjának támogatása.

A központi és regionális nyílt pályázati eljárásrendben nyújtott támogatások a határon túli magyar közösségek civil társadalmának, kulturális, oktatási és egyházi programjainak megtartását szolgálják. A pályázati felhívás az alábbi régiókra volt érvényes: Erdély, Felvidék, Vajdaság és Kárpátalja.

2012. évi Határtalanul! Program pályázatai:

A 2012. március 9-én megjelent három pályázati felhívásra összesen 743 db pályázat érkezett be. A pályázó tanintézmények összesen 854.256.457 forint támogatást igényeltek.

Az Alap működésének ellenőrzése: Az Alap az Áht. módosítása kapcsán nem kötelezett könyvvizsgálati ellenőrzésre. Az Állami Számvevőszék 2013. március 4. és június 14. között a 2012. évi zárszámadás ellenőrzésének keretében ellenőrizte a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységének szabályszerűségét.

***

Egy európai parlamenti képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatot a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott felhasználói engedéllyel használhatja fel. A Felügyelet ennek elegendőségéről tájékoztatja az Európai Parlament elnökét. A Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselők esetében az Európai Parlament elnöke a tanácsi minősített adatokhoz való hozzáférési engedélyt a magyar hatóság által kiállított értesítés alapján adhatja meg. A törvénytől eltérően személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nem szükséges az adat megismeréséhez.

***

Magyarország Alaptörvényének 2012. január 1-jei hatálybalépésével összhangban szükségessé vált az Alaptörvény XXV. cikkének („Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.”), valamint a panaszok és közérdekű bejelentések hatályos, töredékes szabályozásának összhangba hozatala. Az új szabályozás célja a jogbiztonságot veszélyeztető jogi helyzet tisztázásán túl a közérdekű bejelentők támogatása, valamint tényleges védelmük megteremtése.

Az új rendszer központi eleme az állampolgárok közbizalmát élvező, alapvető jogaikat védő alapvető jogok biztosa, aki vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés kezelési gyakorlatát.

Az új szabályozás egyik újdonsága, hogy – a közszféra mellett – támogatja a magánszféra antikorrupciós intézkedéseit is, lehetővé téve e szervezeteknek, hogy külön, a bejelentések kezelésére szolgáló eljárásrendet alakítsanak ki, illetve a bejelentések fogadására ügyvédekkel megbízási szerződéseket kössenek (bizalmi ügyvéd). Az ügyvédi titoktartás védi a bejelentő személyét, aki így jogilag helytálló tájékoztatást kaphat lehetőségeiről és jogairól. Bizalmi ügyvédeknek természetesen szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak és képzettségi feltételeknek kell megfelelniük, ugyanakkor munkájukkal szemben jogos társadalmi elvárás a magasabb szintű átláthatóság biztosítása.

***

A termőföld védelméről szóló törvény legfőbb célja, hogy a településfejlesztési célok megvalósításához és a különféle beruházásokhoz elsősorban ne termőföldet vegyenek igénybe, vagy ha ez elkerülhetetlen, akkor legalább a gyengébb – leginkább az átlagosnál gyengébb – minőségű termőföldeket használják. Fontos cél továbbá a termőföldek indokolatlan, vagy túlzott mértékű más célú hasznosításának megakadályozása.

A módosítás után a törvény az említett célok szabályozási kereteit megfelelően biztosítja:

- Ezentúl a földhivatal földvédelmi szempontból is felülvizsgálhatja a települési önkormányzatok építési területek kijelölésére vagy termőföldek belterületbe vonására vonatkozó terveit.

- Lehetővé vált a termőföldek ideiglenes más célú hasznosításakor a végleges más célú hasznosítás kérelmezése, melynek köszönhetően az ideiglenesen más célú hasznosításra kijelölt területeken nem kell elvégezni az eredeti állapot helyreállítását a végleges más célú hasznosítás megkezdése előtt.

- A havária események által közvetlenül és közvetve (pl.: mentés felvonulási területe) érintett termőföldek időleges más célú hasznosításának különleges esetére vonatkozó szabályokkal is kiegészült a törvény. Cél a helyreállítási – vagy ha az nem lehetséges – újrahasznosítási kötelezettség, valamint a kártérítési illetékesség szabályozása.

- A földvédelmi mintaterek kijelölése mellett lehetőség nyílik azok megszüntetésére is.

- Hatástanulmányi vizsgálatok alapján a díjak, járulékok és kiszabható büntetések rendszere is változott:

- A korábbiakhoz képest nőnek ugyan a fizetendő díjak, de ez leginkább a jobb minőségű termőföldek esetében jellemző.

- A korábbi szabályozással ellentétben már nem járulékmentes a leghátrányosabb helyzetű kistérségben létesített legfeljebb 10 ha-s ipari park létesítése. Az ipari park létesítőjének a régi kedvezmény helyett csekély összegű támogatás adható (3 év alatt max. 7500 EUR).

- A törvény módosításai 2013. november 1-től lépnek hatályba, kivéve a nitrátérzékeny területeken gazdálkodók évente kötelező nyilatkozattételét érintő változást (ebben az esetben csak 2014. szeptember 1. után lesz köztelező az elektronikus nyilatkozattétel, így a gazdák számára elegendő felkészülési idő áll rendelkezésre).

***

Egyes törvényeknek a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat átalakítja a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezésének jelenlegi rendszerét.

A szolgáltatók, intézmények, hálózatok működési engedélyezése jelenleg hagyományos módon, papíralapú határozattal történik. A működési engedélyezés rendszerének 2013. december 1-jével hatályba lépő átalakításával a papíralapú működési engedélyezést és az engedélyek adattartalmát rögzítő regiszteres nyilvántartást egy új, elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer váltja fel. Ebben a szolgáltatók, intézmények, hálózatok működésének engedélyezése nem papíralapú határozat kiadásával, hanem egy elektronikusan vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel történik.

A papíralapú engedélyek nyilvántartását szolgáló regiszter helyett egy jogkeletkeztető (konstitutív) hatályú, közhiteles hatósági nyilvántartás kerül kialakításra. Ebben a rendszerben az engedély tartalma maga a nyilvántartott adat, így biztosítható a működési engedélyek adattartalmának egységessége. Az engedélytől eltérő adatrögzítés a nyilvántartásban eleve nem lesz lehetséges. A nyilvántartásba való bejegyzésről, az adatmódosításról és a törlésről alakszerű határozatot kell hozni.

Az új rendszerre való átállás és a nyilvántartás adattartalmának feltöltése fokozatosan történik annak érdekében, hogy a működést engedélyező szerveknek és a szolgáltatást biztosító fenntartóknak megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre az elektronikus nyilvántartásba vételi rendszer teljes körű alkalmazására.

Az új szolgáltatói nyilvántartás kialakításához szükséges szoftver-fejlesztésekre és a szociális és gyámhivatalok engedélyezéssel vagy ellenőrzéssel foglalkozó munkatársainak képzésére a TÁMOP 5.4.2-12 program és az ÁROP 1.A.4. program biztosít forrást.

***

Tíz éve született meg Magyarország első bűnmegelőzési stratégiája. Az elmúlt tíz évben a Stratégia öt prioritásának végrehajtása során születtek sikerek és voltak kudarcok is. Érdemi előremozdulás jellemzően ott született, ahol intézményesült a stratégia szemlélete.

Az elért eredményeket az új stratégiában tovább kell vinni, a részsikereket pedig megfelelő korrekciókkal sikerré kell fejleszteni.

Az eddigi gyakorlattal szemben az új stratégiát a Kormány alkotja meg, és dönt róla, így nem kerül az Országgyűlés elé. Azonban ahhoz, hogy az új stratégia elfogadásra kerülhessen, a jelenlegit hatályon kívül kellett helyezni.

***

A közútkezelői feladatok átadásáról szóló törvényjavaslat elsődleges célja a közútkezelői feladatok átadásának szabályozása annak érdekében, hogy 2013. november 1-jétől a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság fennakadás nélkül láthassa el közútkezelői feladatait.

***

A Kormány kiemelt célja, hogy csökkentse a lakosságra rakodó közterheket, így elengedhetetlen a magas háztartási rezsiköltségek csökkentése. A benyújtott módosítással 2013. november 1-től újabb 11,1%-kal csökken a lakosság gáz, villamosenergia és távhő ára, melynek köszönhetően a fogyasztók már 20%-kal fizetnek kevesebbet a 2012. decemberi árakhoz képest. Ennek eredményeként egy átlag négyfős háztartás éves szinten akár 85.000 Ft-ot is megtakaríthat a gáz rezsijének csökkentésével, akár 30.000 Ft-ot a villamosenergia rezsijének csökkentésével, és közel 70.000 Ft-ot a távhő rezsijének csökkentésével. Ez azt jelenti, hogy a teljes rezsicsökkentést figyelembe véve, egy négyfős család éves szinten a fővárosban akár 140-150 ezer forintot is megtakaríthat családi házuk fenntartási költségeiből, fogyasztási szokásaiktól függően.

A törvényjavaslat másik eleme, hogy a mobilgázzá átminősített párnagáz felhasználásának lehetőségét biztosítja. Az energiapolitikáért felelős miniszter által meghatározott időpontban felajánlott gáz megvásárlására nyílik lehetőség az egyetemes szolgáltatásra jogosultak (lakossági, kis-és középvállalkozások) ellátásának biztosítása céljából.

A törvényjavaslat harmadik része a villamosenergia számlában szereplő külön pénzeszközöket kívánja módosítani. A módosítás hatására a lakossági fogyasztók mentesülnének ezen pénzeszközök megfizetése alól.

A benyújtott módosító javaslatok eredményeként a rezsicsökkentés kiterjed a földgáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatára is, kizárja a lehetőségét annak, hogy bármely szolgáltató visszaéljen a távhő rezsijének csökkentésével, valamint változik a számlakép, ami fogyasztók széleskörű tájékoztatását segíti elő. A számlában ezentúl azt is fel kell majd tüntetni, hogy a 20%-os csökkentéstől kezdve, mennyit takarított meg a fogyasztó. A számlaképre vonatkozó előírások csak 2014. január 1-től lépnek hatályba. Fontos változás még, hogy a törvény elfogadását követően már minden településen garantáltan érvényesülnie kell a hulladékszállítási díj 10%-os csökkentésének, ugyanis bizonyos településeken ez nem valósulhatott meg az árak korábbi csökkenése miatt, vagy éppen emelésének hiányában.