Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 68 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #70 Nyomtatás E-mail
2013. október 28.

Az NMHH alaptevékenységi bevételeit a frekvencia használatáért, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, a felügyeleti díj, az eljárási díjak valamint a beszedett bírságok képezik.

 

1. A Hatóság 2014. évre tervezett bevételi főösszegének előirányzata 32 432,8 Millió Ft.

 

2. A Hatóság 2014. évre tervezett kiadásai:

  • személyi juttatások és járulékok: 8015,2 Millió Ft
  • a hivatali működés műszaki, infrastrukturális és ügyviteli jellegű kiadásai, valamint a konvergens hatósági feladatrendszer megvalósításához szükséges kiadásainak szükséges fedezete: 4 802,4 Millió Ft
  • az általános forgalmi adó költségvetési befizetési kötelezettsége 5 369,0 Millió Ft;
  • 500,0 Millió Ft azokra a támogatásra szánt összegekre, melyek a működési kiadások fedezetén túl a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére szolgálnak;
  • felhalmozási kiadások 2 362,6 Millió Ft,
  • a következő évek működési tartalékának fedezete 5 746,8 Millió Ft, a takarékos gazdálkodás következményeként képződő tárgyévi működési tartalék 4 991,3 Millió Ft.

 

3. Médiatanács 2014. évre tervezett költségvetése:

A Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható tervezett összeg 173,9 Millió Ft. Ez magában foglalja az 5 tagú Médiatanács személyi juttatásait, a járulékokat, a szakmai működésüket segítő szakértői keretek, valamint a társhatósági működésre tervezett támogató összegek fedezetét.

 

4. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2014. évi költségvetése:

Bevételek:

  • Közszolgálati hozzájárulás: a 2013. évi előirányzat 2,8%-os inflációval indexált összege.
  • Médiaszolgáltatási díj: a kereskedelmi médiaszolgáltatók által befizetett médiaszolgáltatási díjat tartalmazza.
  • Pályázati díjak: a frekvencia pályázati díjak és a támogatási pályázati díjak MTVA-t illető bevételi hányadát tartalmazzák.
  • Médiaszolgáltatási szerződésszegési kötbér, bírság, késedelmi kamat: a médiaszolgáltatók által befizetett összegeket tartalmazzák, amelyeket a médiatörvény, illetve a médiaszolgáltatási szerződés megsértése miatt szab ki a Médiatanács.
  • Egyéb céltámogatás: a Közmunkaprogram kapcsán a Munkaügyi Központtól kapott támogatás.

 

Kiadások:

  • Az MTVA tevékenységének kiadásai tartalmazzák az MTVA működésének, a műsorgyártásnak és a vagyongazdálkodásnak valamennyi személyi, járulék, dologi és felhalmozási kiadását.
  • Közszolgálati hozzájárulás egy részét az MTVA továbbutalja a Médiatanács, a Médiatanács hivatali szerve, valamint a Közszolgálati Közalapítvány részére.
  • Céltámogatásokat nyújt a közszolgálati célú műsorszámok gyártására, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és kortárs zeneművek bemutatására.
  • Közszolgálati médiaszolgáltatók, MTI Zrt. finanszírozására egységesen 500,0- 500,0 Millió Ft fedezetet nyújt.
  • Közszolgálati Kulturális Non-profit Kft. működéséhez hozzájárulást nyújt.
  • A Digitalizációs Műhely Kft. működéséhez hozzájárulást nyújt.
  • „Must carry” jogdíjat fizet.

 

A költségvetésen kívüli tételek tartalmazzák a felvett hitelek törlesztő részletét, valamint a beszedett óvadékokat. A székház vásárlásához felvett beruházási hitel tőketörlesztésére két év türelmi idő van, így annak 2014-ben nincs tőketörlesztése. Az ehhez kapcsolódóan felvett rulírozó hitelből a tárgyévben 4 712,3 Millió Ft kerül törlesztésre.

 

***

 

A Köztársasági elnök a korábbi törvényjavaslat adatkezelésre vonatkozó részeivel kapcsolatban emelt kifogást, így a korábban már elfogadott, de ki nem hirdetett javaslat adatkezelési szabályai kiegészültek, így azok már pontosan meghatározzák a hegyközségeknél és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsánál kezelt adatok körét és az adatkezelés szabályait, amellett, hogy továbbra is teljesülnek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatala által határozatba foglalt adatkezelési elvárások.

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnök- és alelnökválasztásra vonatkozó szabályai a korábban már elfogadott, de ki nem hirdetett javaslat szerint alakulnak, biztosítva a hegyközségek demokratikus működését és az igazságos döntéshozatalt: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökét és alelnökét már nem csak a szőlészeti, ill. borászati szekcióból lehet megválasztani.

 

A Nemzeti Hegyközségek Tanácsa főtitkári hivatalának betöltésekor lehetővé vált a miniszteri szakmai kontroll, mely a közigazgatási feladatok magas színvonalon való ellátását biztosítja.

 

***

 

Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés célja, hogy az uniós forrásokból finanszírozott programok végrehajtásához szükséges további törvényi feltételek megteremtésre kerüljenek. Célja továbbá, hogy az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények rendelkezései közötti összhang létrejöjjön, illetve egyes rendelkezések pontosításával megkönnyítse a törvények alkalmazását.

 

Az előterjesztés az alábbi törvények módosítását tartalmazza:

 

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása:

  • Javaslatot tesz a foglalkoztatási mutató bevezetésére.
  • Az Flt. helyett a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete fogja a szolgáltatások körét és a nyújtásának feltételeit részletesen meghatározni.
  • A cselekvőképtelen személyek nyilvántartásba vételével kapcsolatban kiegészül a törvény.
  • Törvénymódosítással szükséges megteremteni az Európai Szociális Alapból finanszírozott programokhoz szükséges külön, egyéni szintű adatbázis létrehozásának törvényi feltételeit.

 

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása:

 

A módosítás meghatározza a szakszervezeti reprezentativitás (a közalkalmazotti jogviszonyban álló tagok száma alapján) megállapításának időpontját és gyakoriságát, a korábban e tárgyban hatályos törvény szerinti szabályozás alapján követett gyakorlattal összhangban.

 

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása:

  • az alkalmazás nehézségeire figyelemmel kizárja, hogy az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását kérelmezze.

 

4. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása:

  • A támogatásban továbbra is a gazdálkodó szervezet részesül, csupán a bértartozás munkavállaló részére történő kifizetésének pénzügyi lebonyolítása módosul.
  • A támogatás jogosulatlan felvétele esetén a támogatást továbbra is a gazdálkodó szervezetnek kell visszafizetnie.
  • Ahhoz, hogy a bértartozást az állami foglalkoztatási szerv a munkavállaló részére közvetlenül fizesse ki, már a kérelem benyújtásával egyidőben a gazdálkodó szervezetnek, illetve a felszámolónak az állami foglalkoztatási szerv rendelkezésére kell bocsátania valamennyi ehhez szükséges adatot.
  • A támogatás visszafizetésére csak pénzben van lehetőség, engedményezés útján nem lehet teljesíteni.
  • A törvény kiegészül a Bérgarancia biztos intézményével.

 

5. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása:

  • A Javaslat kizárja, hogy az ügyfél önmaga indítványozza vele szemben hatósági ellenőrzés lefolytatását.
  • A Javaslat a Met. olyan pontosítását tartalmazza, amelyek a szankciós irányelvvel való még teljesebb megfelelést szolgálják.

 

Az elfogadott módosító javaslat a 2013-2014. évi téli átmeneti közfoglalkoztatási program megvalósítása érdekében szükséges:

 

A közfoglalkoztatottak egy időben történő nagy létszámú foglalkoztatásának megvalósítása, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási előirányzata racionális felhasználása érdekében szükség van arra, hogy az előirányzat terhére szélesebb lehetőség legyen a szervezéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos költségek, így pl. az informatikai háttér finanszírozására, amely biztosítja a pénzeszközök felhasználásának hatékony ellenőrzését is.

 

A nemzetiséghez tartozás kérdésében nyilatkozatra senki nem kötelezhető.

 

***

 

AZ ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által aláírt vámegyezmény módosításra került. Az eredeti egyezmény szerint, a TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozás elősegíti a szállítások lebonyolítását, feltételeik javítását, valamint a fuvarozások összhangba hozatalát.

 

Amennyiben közúti járművel a TIR-eljárás kezdete és befejezése között a fuvarozás egy szakasza közúton történik, a fuvarozott áruk mentesülnek a behozatali és kiviteli vámoktól, illetve más terhek kifizetésétől.

 

A TIR-igazolvány egyszerre vámokmány és pénzügyi garancia is; Magyarországon a kibocsátó egyesület igazolványonként legfeljebb 60.000 euróig vállal garanciát a magyar vámhatóság felé. Ez a felelősségbiztosítás nemzetközi szinten működik, hiszen Magyarország az itt felhasznált igazolványok után is garanciát vállal. Ugyanez igaz a külföldön használt magyar TIR-igazolványokra.

 

Az Európai Közösség az Egyezményhez egységesen csatlakozott.

 

***

 

2014. március 15-én hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény. A hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló elfogadott törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amik egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó.

 

***

 

A társasági jogi alapon való piaci szerződések újraéledése magával hozta a társasági formák közötti átjárhatóság, az átalakulás kérdését is.

 

Arról, hogy egyes jogi személy típusok milyen más jogi személlyé alakulhatnak át, illetve milyen jogi személyekkel vagy milyen jogi személyekké való szétválásuk lehetséges, az adott típusra vonatkozó szabályoknak kell rendelkezniük. Az általános szabályok akkor kerülnek alkalmazásra, ha valamely jogi személy átalakulást, egyesülést vagy szétválást határoz el.

 

A jövőben az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, illetve a Ptk. 3:33. §-a alapján gazdasági társaság esetén formájának megváltoztatását jelenti, vagyis az ún. formaváltást. Az egyesülés, szétválás önállóan megjelenő szervezeti változások.

 

Amíg gazdasági társaságok, szövetkezetek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának cégeljárási szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény tartalmazza, addig az alapítványok, egyesületek esetében ezen szabályok a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok részét fogják képezni.

 

Az átalakulásról főszabályként továbbra is két ülésen dönt a döntéshozó szerv. Az elfogadott törvényjavaslat meghatározza a nyilvántartásba vételt követő feladatokat is, valamint a jogutódlással összefüggő felelősségi szabályokat is.

 

***

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény hatálybalépésével szükségessé válik a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata és egy új nyilvántartás megteremtése. Az elfogadott javaslat kimondja, hogy a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok országos nyilvántartása működtetésére és ennek érdekében adatok kezelésére kijelölt szerv az Országos Bírósági Hivatal elnöke, tekintettel arra, hogy jelenleg is a Hivatal elnöke működteti a gondnokoltak nyilvántartását. A Ptk. által bevezetett rendelkezések következtében a cselekvőképesség részleges korlátozása esetében minden esetben ügyköröket kell majd az eljáró bíróságnak meghatároznia. A gondnokoltak nyilvántartása deklaratív hatályú.

 

***

 

A 2014. március 15-ével hatályba lépő Ptk. alapvető változásokat eredményez a polgári jog számos területén, így a dologi jogban is. A szomszédjogok tárgykörét a régi Ptk. a magyar történeti hagyományt megtartva részletesen és kazuisztikusan szabályozta. E szabályozás a Ptk. kodifikációjának megindulása óta szakmai viták tárgyát képezte. A 2009-es, hatályba nem lépett törvénykönyv szövege megtartotta a korábbi törvényi megoldásokat, sőt, azokat bővítette a bírói gyakorlat beépítésével. A Ptk. azt a megoldást választotta, hogy a szomszédjogok körében csak a magasabb szintet képviselő előírásokat tartotta meg. A mellőzött rendelkezések azonban az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteit szabályozzák, az állampolgárok mindennapjait érintik, ezért megfelelő felülvizsgálat alapján történő korszerűsítéssel indokolt a megtartásuk a jogrendszerben. A kérdéseket jogforrási szempontból csak törvényi szinten lehet szabályozni.

 

***

 

A zsebszerződések semmisségét, és annak elsődleges jogkövetkezményeit a termőföldről szóló törvény már kimondja, ez a törvény a semmisség érvényesítésének speciális vonásait részletezi.

 

Az egyik fontos rendelkezés a 2. §-ban található, amely az érvénytelenség megállapításának normál esetben alapvető joghatását, az eredeti állapot visszaállításának főszabályát töri át, lehetőséget biztosítva arra, hogy a zsebszerződések speciális esetében ezt a főszabályt ne kelljen követni. A föld tulajdonjogának megszerzéséért nyújtott szolgáltatás így nem visszakövetelhető és a 12. § szerint a föld tulajdonjoga sem minden esetben kerül vissza az eredeti tulajdonoshoz, ugyanis az ügyész jogügylet semmisségének megállapítása iránt indított perben indítványozza, hogy a bíróság a földterület tulajdonjogát az Államra ruházza át.

 

További fontos szabályozási pont, hogy a semmisnek nyilvánított szerződés, ügyészi javaslatra, határozott idejű haszonbérleti szerződésként hatályban tartható. Ennek köszönhetően az adott esetben már hosszú ideje fennálló tulajdonosi viszonyok hirtelen megváltozása nem okoz további problémákat.

 

Minden ilyen jellegű bírósági ügyet „Kiemelt jelentőségű per”-ként kell lefolytatni a Pp. XXVI. fejezetének megfelelően, néhány, e törvényben megjelölt eltéréssel, melyek a per felgyorsítását szolgálják.

 

Annak érdekében, hogy a törvény által érintetteknek lehetősége legyen a kilátásba helyezett eljárások és szankciók elkerülésére, a jogszabály kihirdetése után 30 nappal lép csak hatályba, ez után pedig az érintetteknek még további 30 nap (tehát a kihirdetéstől számítva összesen 60 nap) áll rendelkezésére ahhoz, hogy felszámolják a jogszerűtlen állapotokat.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés