Névnap

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 86 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #71 Nyomtatás E-mail
2013. november 05.

 

A települési önkormányzatok fenntartásában lévő fogyatékos, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek szakosított szociális ellátását nyújtó intézmények, valamint a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézmények 2013. január 1-jével állami fenntartásba kerültek. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége e célcsoportok és ellátások esetén a kötelezettség államhoz való áttelepítésével megszűnt – az intézmények egységes irányítású és fenntartható működésének biztosítása érdekében. Az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatok ellátására a Kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki.

 

A jogalkotói szándék megvalósítása során egyes települési önkormányzati fenntartók ún. vegyes profilú integrált intézményeinek átvétele akadályba ütközött, mivel ugyanazon telephelyen, egy épületben láttak el önkormányzati és az állam ellátási kötelezettségébe kerülő feladatot is, ezért ezen intézmények nem kerültek a Törvény mellékletében nevesítésre és átvételre.

 

Egy most elfogadott javaslat megteremteni azon intézkedések jogszabályi kereteit, melyek alapján a 2013. január 1-jével állami fenntartásba nem került, jelenleg ellátási szerződéssel vagy feladatellátási megállapodással finanszírozott integrált intézmények fenntartói a jelenleg még integrált intézmények profiltisztítását végre tudják hajtani, és az állami feladatellátást szolgáló intézményrészek állami átvétele teljes körűen megvalósulhat.

 

***

 

A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló, benyújtott határozati javaslatot az indokolta, hogy az MSZP-nek két módosítója volt ebben a témában, amit a Jobbik és a KDNP is másként módosított volna. Az MSZP-s javaslat a diákok határon túli utaztatásához (Auschwitz) biztosított volna támogatást. A költségvetésben erre nincsen fedezet, ezért volt szükség a kormánypárti, harmadik módosítóra.

 

A határozat új 2. ponttal egészül ki: „2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a magyarországi látogatást szervező köznevelési intézmény a látogatást illetően részleges költségtérítésre legyen jogosult.”

 

A korábban már elfogadott OGY határozatok ezzel a kiegészítéssel válnak harmonikussá.

 

Az Oktatási bizottság által javasolt megoldással tehát megvalósul a szocializmus és a holokauszt áldozatai ügyének egységes kezelése, ami megfelel a Fidesz politikai álláspontjának.

 

***

 

A fogyasztóvédelmi törvény módosításának főbb pontjai:

 

  • A jövőben tilos lesz fogyasztói csoportokat/vásárlói klubokat alapítani. A meglévő csoportokhoz/klubokhoz pedig csakis kizárólag kivételes esetben, egy kilépő tag helyére lehet újként csatlakozni. Az elfogadott törvényjavaslat rögzíti továbbá azt is, hogy tilos lesz a fogyasztókat nyilvános felhívás útján gyűjteni (újsághirdetés, szórólap stb.).
  • A közszolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatai esetében az eddigi „ésszerű várakozási idő” meghatározást pontosítja a törvényjavaslat. Ennek értelmében a szolgáltatónak 5 percen belül biztosítania kell az ügyintéző bejelentkezését, így elkerülhető az esetenként több órás felesleges várakozás.
  • A Fogyasztóvédelmi bizottság módosító javaslatának köszönhetően a jövőben minden nagyvállalat köteles lesz fogyasztóvédelmi referenst alkalmazni, akinek elsődleges feladata a fogyasztói panaszok kezelése, kapcsolattartás a hatósággal, békéltető testülettel, valamint egyéb fogyasztóvédelmi szervekkel és a vállalaton belüli fogyasztóvédelmi rendszer hatékony érvényesítése lesz.
  • Szintén a Fogyasztóvédelmi bizottság módosító javaslatának köszönhetően a jövőben minden fogyasztóvédelmi felügyelőség saját üzemeltetése alatt létre fog hozni egy úgynevezett „Fogyasztóvédelmi Rezsi Pontot”, amely segít az állampolgároknak jogsértés esetén, hogy kihez forduljanak, milyen eljárást indítsanak és milyen fogyasztói jogok illetik meg őket. Fogyasztóvédelmi Rezsi Pont hazánknak mind a 19 megyéjében és a fővárosban is megtalálható lesz.
  • A Fogyasztóvédelmi bizottság azon módosító javaslata is támogatást nyert, amely az eddigi 100 milliós bírságplafont megemeli 500 millió forintra. A hatóság eddigi tapasztalatai szerint több multinacionális vállalat is könnyedén kifizette az alacsonyabb bírságokat, így annak nem volt kellően elrettentő hatása.
  • A törvénymódosítás értelmében amennyiben kiszolgáltatott fogyasztókat érintő átverés, vagy megtévesztés valósul meg, úgy a fogyasztóvédelmi hatóságnak figyelmeztetés helyett az első alkalommal kötelessége lesz bírságot kiszabni. Ezen esetek jellemzően termékbemutatókon fordulhatnak elő, ahová tömegesen szállítják az idős és hiszékeny, vagy adott esetben a fogyatékkal élő fogyasztókat.
  • A törvényjavaslat foglalkozik az úgynevezett „plázastop” módosításával is. Számos kereskedelmi egység úgy kerülte ki a törvényt, hogy nem új létesítményként jelent meg a piacon, hanem egy meglévő áruházat vásárolt fel és alakított át, így a szabályoknak megfelelően tudott működni. Innentől viszont a 300m2 feletti meglévő épületbe beköltöző üzletekre is érvényes lesz a plázastop. Új elem továbbá, hogy a napi fogyasztási cikkeket árusító üzleteknek az árusítótér nagyságához igazodó parkolóhelyet is biztosítaniuk kell.

 

***

 

Napjainkban a 15 éveseknél idősebbek 2,64%-a szenved játékfüggőségben, ez a szám 2010-ben 1,2% volt, azaz két év alatt több mint kétszeresére nőtt a veszélyeztetettek száma. A 15 év feletti lakosságban mindössze 30%-ra tehető azok aránya, akik nem játszanak szerencsejátékot.

 

Fontos, hogy az ismeretlen és gyakran kétes hátterű jelentkezőkkel szemben – egy új eljárás biztosításával – az állam értékelni tudja egy korábbi szereplő megbízhatóságát, valamint az addig tanúsított jogkövető magatartását. Az új eljárás feltétele azonban az, hogy a koncessziós díjnak a mindenkori minimum koncessziós díj kétszeresének kell lennie.

 

A fenti célra tekintettel a javaslat meghatározza a „megbízható szerencsejáték-szervező'' fogalmát, és a nemzeti vagyonról szóló törvény, a koncessziós törvény, valamint a szerencsejáték-törvény módosítása útján megteremti azon lehetőséget, hogy az ágazati miniszter pályázati eljárás mellőzésével is köthessen koncessziós szerződést.

 

***

 

Az árfolyamgát konstrukció lehetővé teszi, hogy az ügyfél az árfolyamgát alkalmazásának időszaka alatt a jelenlegi árfolyamnál lényegesen kedvezőbb, rögzített árfolyamon (svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY) teljesítse törlesztési kötelezettségét. A kamattörlesztés rögzített árfolyam feletti részét a bank és az állam átvállalja, az ügyfélnek csak a tőkerészt kell később visszafizetnie.

 

A törvényjavaslat eltörli azt a feltételt, hogy a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladhatja meg a 90 napot. Eltörlésre kerül továbbá az a feltétel, hogy a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított összege nem haladhatja meg a 20 millió forintot, illetve hogy a hiteladós nem állhat fizetéskönnyítő program hatálya alatt.

 

A jövőben megkötendő gyűjtőszámlahitelek esetében kizárólag akkor lép be az állam készfizető kezesként, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan 95%-át. A javaslat célja annak ösztönzése, hogy a pénzügyi intézmények engedjék el a nehéz helyzetbe került devizahitelesek tartozásának egy részét.

 

Jelenleg több mint 150.000 olyan személy van, akinek 90 napot meghaladó késedelme van. Eddig ők nem élhettek az árfolyamgát adta lehetőséggel.

 

A törvényjavaslat 2014. április 30-áig kitolja a kilakoltatási moratórium időszakát. Ezt minden olyan folyamatban lévő végrehajtási eljárásban alkalmazni kell, amelyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.

 

***

 

Október 21-én robbant ki a bizonyítékhamisítási botrány. A bizonyítékhamisítás alkalmas a demokratikus intézmények lejáratására és a választások tisztaságának megkérdőjelezésére. A demokratikus intézmények védelme azt indokolja, hogy a Büntető Törvénykönyvben külön tényállás és szigorúbb büntetési tételek szankcionálják a bizonyítékhamisítás hasonló esetét.

 

A törvényjavaslat büntethetővé teszi a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítését, hozzáférhetővé tételét és nyilvánosságra hozatalát. A törvénymódosítást követően a bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, jogi személy vagy társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszesség. A jövőben minősített esetként súlyosabban lesz büntetendő a nyilvánosság előtti elkövetés és a jelentős érdeksérelem okozásának ténye.

 

Az elfogadott törvényjavaslat nem bünteti a gondatlan elkövetést, amelyet az eredeti javaslat még tartalmazott.

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés