Névnap

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 65 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #72 Nyomtatás E-mail
2013. november 28.

 

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat célja a szabályozás módosítása a versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes érvényesítése, az európai uniós jogfejlődés követése, valamint elsősorban a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése érdekében.

 

1. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése:

A törvényjavaslat – az uniós összefonódás-ellenőrzési rendszerhez hasonlóan – egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A tilalom nem akadályozza ugyanakkor az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként jogügyletek megtételét.

 

2. A személyes adatokhoz és az egyes törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályok koncepcionális újrarendezése:

a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a továbbiakban összefoglalóan a Tpvt.-ben szerepelnek az iratbetekintéssel, így az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat a jogrendszer egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a Ket. előírásaitól, ahol az a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel szükséges.

 

3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (Grt.) megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárása szabályainak Tpvt.-be való beépítése

 

4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályok:

A törvényjavaslat a Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében egységes besorolási rendszer és kiszámítható előmeneteli rend megteremtését célozza, amely egyrészt biztosítja a közszolgálati típusú, közszolgálati jogviszonyban eltöltött időn alapuló automatikus előmenetelt, ugyanakkor figyelembe veszi a vizsgálók speciális munkáját és terhelését, és megfelelően díjazza a munkával járó felelősséget, a kiváló teljesítményt.

 

5. Egyes eljárási szabályok a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai, illetve az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló módosítása, kiigazítása.

 

Nem indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tisztségviselői akkor is elessenek a pótlólagos juttatástól, ha nekik nem felróható okból kerül sor a felmentésükre.

 

Nem indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal munkaerő-piaci járulékot fizessen az özvegynek, illetve örökösnek járó juttatás után, így ez a járulékfajta az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal azonos elbírálást élvezhet.

 

Az eljárásindításról az adott eljárásban ügyféli jogállással nem rendelkező bejelentőt csupán tájékoztatni célszerű. Hasonlóan az áttételről szóló végzést nem kell közölni az érintettekkel, csupán tájékoztatni szükséges annak tartalmáról.

 

Nem lefoglalás útján veszi birtokba a hatóság az adott bizonyítási eszközt (az eredeti példány helyben marad), hanem arról másolatot készít, és ezt veszi birtokba.

 

Az egyezségi kísérlet sikertelensége esetén az egyezségi nyilatkozat, visszajuttatandó az ügyfél részére.

 

Az engedékenységi nyilatkozat kiegészül azzal, hogy harmadik személy tekintetében nem azonosítható olyan súlyú érdek, amely alapján számára az engedékenységi nyilatkozatba való betekintést biztosítani kellene.

 

***

 

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló javaslat a szaporítóanyag előállítás rendszerének – és ehhez kapcsolódóan a fajta-elismerés rendszerének – ésszerűbb működését, az erőforrások hatékonyabb felhasználását, illetve a versenyképességet javítja, valamint Magyarország géntechnológiával módosított szervezetekre (a továbbiakban: GMO) vonatkozó stratégiájának hatékonyabb ellátását biztosítja.

 

Az állami elismerés fogalmának és kereteinek pontosításán túl a javaslat bevezette a GMO-val szennyezett szaporítóanyag fogalmát. Az így definiált vetőmagok és szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala esetén szükséges szankciók háttere így biztosított.

A javaslat a vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolságokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályoknál részletesebb szabályozást vezetett be, így biztosítva egy szigorúbb hatósági ellenőrzési rendszer hátterét.

 

A törvényjavaslat nem határozott meg új feladatokat a növénytermesztési hatóság számára, de több helyen pontosította a hatályos szabályokat a hatékonyabb működés érdekében.

 

A javaslat a 2012. évi CCX. törvénnyel megállapított, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kötelezővé tette a közhiteles nyilvántartás vezetést a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással kapcsolatban.

 

A törvényjavaslat törzsültetvények és faiskolák létesítésére vonatkozó pontosító rendelkezéseket, továbbá a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására, valamint a vetőmag, dughagyma és fokhagyma csomagolóanyagára vonatkozó uniós irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat is tartalmaz amellett, hogy az utóbbi időben szükségessé vált jogszabályi és uniós irányelvi környezetbe való illeszkedést is biztosítja.

 

***

 

A 2014. évi adótörvények legfontosabb célja, hogy mérsékelje a kiskeresetű családok adóterheit. Köszönhetően a fennálló pénzügyi egyensúlynak Magyarország mára elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a hazai adórendszerben nincs szükség további nagyléptékű intézkedésekre. A jövőre bevezetendő adóváltoztatások sokkal inkább a hosszú távú, stabil, kiszámítható intézkedések irányába mutatnak. Az adórendszer érdemi átalakítása befejeződött, és az adóterhelés súlypontja fokozatosan áthelyeződött a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra. A benyújtott törvényjavaslat az alábbi területeken jelent változást:

 

- Az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető az eddigi családi adókedvezmény. Ezáltal a kiskeresetűek is teljes mértékben igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. Így további 260 ezer család megélhetése lesz könnyebb. Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forint megtakarítást jelent.

- Népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre is.

- Új adónem a 19 %-os mértékű egyszeri, hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük

- A Kormány meghosszabbítja a mezőgazdaságban bevált, az adócsalás elleni küzdelem érdekében bevezetett fordított adózás rendszerét egészen 2018.12.31-ig.

- A visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség feltétele lesz, hogy a vagyonszerző a birtokbaadástól számított 5 éven belül saját maga művelje a földet.

- További kedvezmény az első lakást vásárlók számára, hogy életkortól függetlenül automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehetnek majd igénybe.

- A törvény pontosítja a kisadózók fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a heti 36 órás foglalkoztatást, illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.

- A társadalombiztosítással nem rendelkezők számára az egészségügyi szolgáltatási járulék 2014.01.01-től az infláció mértékével emelkedik.

- Egy elfogadott módosítás úgy mérsékli a közműadót, hogy a hírközlési vezetékek esetében 200 km vezetékhosszig megszünteti az adófizetési kötelezettséget, és csak 500 km fölött írja elő a teljes adó megfizetését.

- Mentesíti a halottszállító autó tulajdonosát a regisztrációs adó megfizetése alól.

- A feketegazdaság visszaszorítása érdekében az élő és félsertés esetében bevezetésre kerül az 5 %-os áfa kulcs.

 

 

 

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat célja a szabályozás módosítása a versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes érvényesítése, az európai uniós jogfejlődés követése, valamint elsősorban a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése érdekében.

1. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése:

A törvényjavaslat – az uniós összefonódás-ellenőrzési rendszerhez hasonlóan – egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A tilalom nem akadályozza ugyanakkor az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként jogügyletek megtételét.

2. A személyes adatokhoz és az egyes törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályok koncepcionális újrarendezése:

a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a továbbiakban összefoglalóan a Tpvt.-ben szerepelnek az iratbetekintéssel, így az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat a jogrendszer egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a Ket. előírásaitól, ahol az a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel szükséges.

3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (Grt.) megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárása szabályainak Tpvt.-be való beépítése

4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályok:

A törvényjavaslat a Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében egységes besorolási rendszer és kiszámítható előmeneteli rend megteremtését célozza, amely egyrészt biztosítja a közszolgálati típusú, közszolgálati jogviszonyban eltöltött időn alapuló automatikus előmenetelt, ugyanakkor figyelembe veszi a vizsgálók speciális munkáját és terhelését, és megfelelően díjazza a munkával járó felelősséget, a kiváló teljesítményt.

5. Egyes eljárási szabályok a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai, illetve az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló módosítása, kiigazítása.

Nem indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tisztségviselői akkor is elessenek a pótlólagos juttatástól, ha nekik nem felróható okból kerül sor a felmentésükre.

Nem indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal munkaerő-piaci járulékot fizessen az özvegynek, illetve örökösnek járó juttatás után, így ez a járulékfajta az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal azonos elbírálást élvezhet.

Az eljárásindításról az adott eljárásban ügyféli jogállással nem rendelkező bejelentőt csupán tájékoztatni célszerű. Hasonlóan az áttételről szóló végzést nem kell közölni az érintettekkel, csupán tájékoztatni szükséges annak tartalmáról.

Nem lefoglalás útján veszi birtokba a hatóság az adott bizonyítási eszközt (az eredeti példány helyben marad), hanem arról másolatot készít, és ezt veszi birtokba.

Az egyezségi kísérlet sikertelensége esetén az egyezségi nyilatkozat, visszajuttatandó az ügyfél részére.

Az engedékenységi nyilatkozat kiegészül azzal, hogy harmadik személy tekintetében nem azonosítható olyan súlyú érdek, amely alapján számára az engedékenységi nyilatkozatba való betekintést biztosítani kellene.

____________________________________________________________________________________________________

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló javaslat a szaporítóanyag előállítás rendszerének – és ehhez kapcsolódóan a fajta-elismerés rendszerének – ésszerűbb működését, az erőforrások hatékonyabb felhasználását, illetve a versenyképességet javítja, valamint Magyarország géntechnológiával módosított szervezetekre (a továbbiakban: GMO) vonatkozó stratégiájának hatékonyabb ellátását biztosítja.

Az állami elismerés fogalmának és kereteinek pontosításán túl a javaslat bevezette a GMO-val szennyezett szaporítóanyag fogalmát. Az így definiált vetőmagok és szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala esetén szükséges szankciók háttere így biztosított.

A javaslat a vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolságokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályoknál részletesebb szabályozást vezetett be, így biztosítva egy szigorúbb hatósági ellenőrzési rendszer hátterét.

A törvényjavaslat nem határozott meg új feladatokat a növénytermesztési hatóság számára, de több helyen pontosította a hatályos szabályokat a hatékonyabb működés érdekében.

A javaslat a 2012. évi CCX. törvénnyel megállapított, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kötelezővé tette a közhiteles nyilvántartás vezetést a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással kapcsolatban.

A törvényjavaslat törzsültetvények és faiskolák létesítésére vonatkozó pontosító rendelkezéseket, továbbá a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására, valamint a vetőmag, dughagyma és fokhagyma csomagolóanyagára vonatkozó uniós irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat is tartalmaz amellett, hogy az utóbbi időben szükségessé vált jogszabályi és uniós irányelvi környezetbe való illeszkedést is biztosítja.

____________________________________________________________________________________________________

A 2014. évi adótörvények legfontosabb célja, hogy mérsékelje a kiskeresetű családok adóterheit. Köszönhetően a fennálló pénzügyi egyensúlynak Magyarország mára elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a hazai adórendszerben nincs szükség további nagyléptékű intézkedésekre. A jövőre bevezetendő adóváltoztatások sokkal inkább a hosszú távú, stabil, kiszámítható intézkedések irányába mutatnak. Az adórendszer érdemi átalakítása befejeződött, és az adóterhelés súlypontja fokozatosan áthelyeződött a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra. A benyújtott törvényjavaslat az alábbi területeken jelent változást:

- Az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető az eddigi családi adókedvezmény. Ezáltal a kiskeresetűek is teljes mértékben igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. Így további 260 ezer család megélhetése lesz könnyebb. Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forint megtakarítást jelent.

- Népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre is.

- Új adónem a 19 %-os mértékű egyszeri, hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük

- A Kormány meghosszabbítja a mezőgazdaságban bevált, az adócsalás elleni küzdelem érdekében bevezetett fordított adózás rendszerét egészen 2018.12.31-ig.

- A visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség feltétele lesz, hogy a vagyonszerző a birtokbaadástól számított 5 éven belül saját maga művelje a földet.

- További kedvezmény az első lakást vásárlók számára, hogy életkortól függetlenül automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehetnek majd igénybe.

- A törvény pontosítja a kisadózók fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a heti 36 órás foglalkoztatást, illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.

- A társadalombiztosítással nem rendelkezők számára az egészségügyi szolgáltatási járulék 2014.01.01-től az infláció mértékével emelkedik.

- Egy elfogadott módosítás úgy mérsékli a közműadót, hogy a hírközlési vezetékek esetében 200 km vezetékhosszig megszünteti az adófizetési kötelezettséget, és csak 500 km fölött írja elő a teljes adó megfizetését.

- Mentesíti a halottszállító autó tulajdonosát a regisztrációs adó megfizetése alól.

- A feketegazdaság visszaszorítása érdekében az élő és félsertés esetében bevezetésre kerül az 5 %-os áfa kulcs.

____________________________________________________________________________________________________

 

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat célja a szabályozás módosítása a versenyjogi követelmények maradéktalan és zökkenőmentes érvényesítése, az európai uniós jogfejlődés követése, valamint elsősorban a gyakorlatban felmerült igények, problémák kezelése érdekében.

 

1. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése:

A törvényjavaslat – az uniós összefonódás-ellenőrzési rendszerhez hasonlóan – egyértelművé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A tilalom nem akadályozza ugyanakkor az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtételét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként jogügyletek megtételét.

 

2. A személyes adatokhoz és az egyes törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályok koncepcionális újrarendezése:

a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a továbbiakban összefoglalóan a Tpvt.-ben szerepelnek az iratbetekintéssel, így az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat a jogrendszer egységességének elvére tekintettel kizárólag ott tér el a Ket. előírásaitól, ahol az a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel szükséges.

 

3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (Grt.) megtévesztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárása szabályainak Tpvt.-be való beépítése

 

4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállására, szervezetére és foglalkoztatási jogviszonyaira vonatkozó szabályok:

A törvényjavaslat a Gazdasági Versenyhivatalban foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében egységes besorolási rendszer és kiszámítható előmeneteli rend megteremtését célozza, amely egyrészt biztosítja a közszolgálati típusú, közszolgálati jogviszonyban eltöltött időn alapuló automatikus előmenetelt, ugyanakkor figyelembe veszi a vizsgálók speciális munkáját és terhelését, és megfelelően díjazza a munkával járó felelősséget, a kiváló teljesítményt.

 

5. Egyes eljárási szabályok a Gazdasági Versenyhivatal jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai, illetve az európai uniós és nemzetközi versenyjogi fejlemények nyomán szükségessé váló módosítása, kiigazítása.

 

Nem indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tisztségviselői akkor is elessenek a pótlólagos juttatástól, ha nekik nem felróható okból kerül sor a felmentésükre.

 

Nem indokolt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal munkaerő-piaci járulékot fizessen az özvegynek, illetve örökösnek járó juttatás után, így ez a járulékfajta az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal azonos elbírálást élvezhet.

 

Az eljárásindításról az adott eljárásban ügyféli jogállással nem rendelkező bejelentőt csupán tájékoztatni célszerű. Hasonlóan az áttételről szóló végzést nem kell közölni az érintettekkel, csupán tájékoztatni szükséges annak tartalmáról.

 

Nem lefoglalás útján veszi birtokba a hatóság az adott bizonyítási eszközt (az eredeti példány helyben marad), hanem arról másolatot készít, és ezt veszi birtokba.

 

Az egyezségi kísérlet sikertelensége esetén az egyezségi nyilatkozat, visszajuttatandó az ügyfél részére.

 

Az engedékenységi nyilatkozat kiegészül azzal, hogy harmadik személy tekintetében nem azonosítható olyan súlyú érdek, amely alapján számára az engedékenységi nyilatkozatba való betekintést biztosítani kellene.

____________________________________________________________________________________________________

 

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló javaslat a szaporítóanyag előállítás rendszerének – és ehhez kapcsolódóan a fajta-elismerés rendszerének – ésszerűbb működését, az erőforrások hatékonyabb felhasználását, illetve a versenyképességet javítja, valamint Magyarország géntechnológiával módosított szervezetekre (a továbbiakban: GMO) vonatkozó stratégiájának hatékonyabb ellátását biztosítja.

 

Az állami elismerés fogalmának és kereteinek pontosításán túl a javaslat bevezette a GMO-val szennyezett szaporítóanyag fogalmát. Az így definiált vetőmagok és szaporítóanyagok előállítása és forgalomba hozatala esetén szükséges szankciók háttere így biztosított.

A javaslat a vetőmag előállításhoz szükséges védőtávolságokkal kapcsolatban a hatályos jogszabályoknál részletesebb szabályozást vezetett be, így biztosítva egy szigorúbb hatósági ellenőrzési rendszer hátterét.

 

A törvényjavaslat nem határozott meg új feladatokat a növénytermesztési hatóság számára, de több helyen pontosította a hatályos szabályokat a hatékonyabb működés érdekében.

 

A javaslat a 2012. évi CCX. törvénnyel megállapított, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kötelezővé tette a közhiteles nyilvántartás vezetést a szaporítóanyag előállítással és forgalmazással kapcsolatban.

 

A törvényjavaslat törzsültetvények és faiskolák létesítésére vonatkozó pontosító rendelkezéseket, továbbá a tájfajtákra, a zöldség és gyümölcsfajták forgalmazására, valamint a vetőmag, dughagyma és fokhagyma csomagolóanyagára vonatkozó uniós irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat is tartalmaz amellett, hogy az utóbbi időben szükségessé vált jogszabályi és uniós irányelvi környezetbe való illeszkedést is biztosítja.

____________________________________________________________________________________________________

 

A 2014. évi adótörvények legfontosabb célja, hogy mérsékelje a kiskeresetű családok adóterheit. Köszönhetően a fennálló pénzügyi egyensúlynak Magyarország mára elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy a hazai adórendszerben nincs szükség további nagyléptékű intézkedésekre. A jövőre bevezetendő adóváltoztatások sokkal inkább a hosszú távú, stabil, kiszámítható intézkedések irányába mutatnak. Az adórendszer érdemi átalakítása befejeződött, és az adóterhelés súlypontja fokozatosan áthelyeződött a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra. A benyújtott törvényjavaslat az alábbi területeken jelent változást:

 

- Az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető az eddigi családi adókedvezmény. Ezáltal a kiskeresetűek is teljes mértékben igénybe tudják venni a családi adókedvezményt. Így további 260 ezer család megélhetése lesz könnyebb. Három gyermek esetében, bruttó 100 ezer forintos kereset esetén havi nettó 17 ezer forinttal több marad a családi kasszában, 200 ezer forintos bruttó jövedelem mellett havi 34 ezer forint. Két magyar átlagjövedelem esetén, vagyis bruttó 400-450 ezer forintos összjövedelem mellett 35 ezer forint megtakarítást jelent.

- Népegészségügyi termékadó kiterjed néhány új termékre, például a szörpökre is.

- Új adónem a 19 %-os mértékű egyszeri, hitelintézeti hozzájárulás, amit a bankoknak a kockázati céltartalék csökkenése után kell fizetniük

- A Kormány meghosszabbítja a mezőgazdaságban bevált, az adócsalás elleni küzdelem érdekében bevezetett fordított adózás rendszerét egészen 2018.12.31-ig.

- A visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség feltétele lesz, hogy a vagyonszerző a birtokbaadástól számított 5 éven belül saját maga művelje a földet.

- További kedvezmény az első lakást vásárlók számára, hogy életkortól függetlenül automatikus, 12 havi pótlékmentes illeték-részletfizetést vehetnek majd igénybe.

- A törvény pontosítja a kisadózók fogalmát, egyértelművé válik, hogy nem minősülhet főállású kisadózónak az, aki egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében éri el a heti 36 órás foglalkoztatást, illetve az sem, aki más társas vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított.

- A társadalombiztosítással nem rendelkezők számára az egészségügyi szolgáltatási járulék 2014.01.01-től az infláció mértékével emelkedik.

- Egy elfogadott módosítás úgy mérsékli a közműadót, hogy a hírközlési vezetékek esetében 200 km vezetékhosszig megszünteti az adófizetési kötelezettséget, és csak 500 km fölött írja elő a teljes adó megfizetését.

- Mentesíti a halottszállító autó tulajdonosát a regisztrációs adó megfizetése alól.

- A feketegazdaság visszaszorítása érdekében az élő és félsertés esetében bevezetésre kerül az 5 %-os áfa kulcs.

 

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés