Névnap

Ma 2017. augusztus 24., csütörtök, Bertalan napja van. Holnap Lajos és Patrícia napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
augusztus
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 50 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #73 Nyomtatás E-mail
2013. november 28.

 

Az államháztartásról szóló törvény alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg nyújtja be az Országgyűlésnek. E szerint:

 

1. 2014-től a helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása átkerül a IX. helyi önkormányzatok támogatásai c. fejezetőből a XX. EMMI fejezetébe.

2. A vis maior támogatás utófinanszírozásúvá válik

3. A módosítás kizárja, hogy kormányzati kiadásokat értékpapírokkal lehessen kiegyenlíteni, mert ez lehetőséget adhat a visszaélésre.

4. A költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésének határideje május 15-ről július 31-re módosul, valamint az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetésre nyitva álló határidő július 31-ről augusztus 31-re változik.

5. Azok, akik keresőtevékenységet nem tudnak folytatni, mert súlyosan beteg hozzátartozójukat ápolják, alanyi jogon jogosultak ápolási díjra. A cél, hogy az ellátás mértéke és a hozzátartozó ápolási igénye között nagyobb arányosság álljon fenn.

6. A Nyugdíjbiztosítási Alapra vonatkozó szabályok módosulnak, így a jobb tervezhetőség érdekében a kiadási és bevételi jogcímeket az egyes ágazati jogszabályokban is elő kell írni.

7. A szociális hozzájárulási adó megfizetése nem keletkeztet társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot, azt az egyéni nyugdíjjárulék alapozza meg. Az állami nyugdíjrendszer jellemzője, mikor az Alap bevételei nem elégségesek, akkor a központ költségvetés biztosít további forrásokat a nyugdíjkiadások finanszírozásához.

8. A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladék mennyisége és fajtája alapján hulladéklerakási díjat fizet. A javaslat az így befolyt bevétel központosítását szorgalmazza. Ez azért szükséges, mert a bevétel több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja. Alapvetően az átláthatóság miatt indokolt a központosítás.

 

A törvényjavaslathoz benyújtásra került 4 db zárószavazás előtti módosító, amelyek az alábbi területeket érintik: felsőoktatási törvény, kampányköltségek elszámolása-ellenőrzése, illetve szabályozza a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok között a helyi adókkal kapcsolatban felmerülő pótlékok, bírságok beszedését.

 

***

 

A Médiatanácsnak a 2012. évi pályáztatási tevékenységének egyik alapvető feladata volt a 2013. évben végleg lejáró médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására irányuló pályázati eljárások előkészítése is.

 

Az Mttv. az átmeneti rendelkezések között előírta, hogy a Médiatanács a korábbi műsorszolgáltatási szerződéseket hatósági szerződéssé alakítsa át. 2012-ben 79 kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási szerződést alakított át hatósági szerződéssé a Médiatanács.

 

A korábbi szabályozáshoz képest lényegesen szélesebb műsorkvóta-kötelezettségeket írt elő a médiaszolgáltatók számára, valamint a kvóta teljesítésére köteles médiaszolgáltatások körét is kiterjesztette, amelynek következtében a helyi vételkörzetű kereskedelmi audiovizuális és a helyi vételkörzetű kereskedelmi rádiós médiaszolgáltatásokon kívül valamennyi médiaszolgáltatás – ideértve a közösségi médiaszolgáltatásokat is – műsorkvóta teljesítésére köteles.

 

A Médiatörvény rendelkezik arról, hogy a kiskorúakra súlyosan káros (azaz a 18 éven felülieknek szóló, vagy az ezen is felüli, ún. VI. kategóriás) médiatartalmak csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket a műsorterjesztők valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák.

 

A sajtószabadság, mint alkotmányos alapjog érvényesülésének egyik korlátját jelenti, hogy a médiatartalom-szolgáltatóknak tevékenységük során tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és az emberi jogokat.

 

Az Mttv. vonatkozó rendelkezése értelmében a reklámok (televíziós vásárlások, műsorelőzetesek, valamint az ezek közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívások) átlagos hangereje és a környező műsorszámok átlagos hangereje között nem lehet eltérés. A Médiatanács 2011 őszétől kezdte meg a rendszeres hatósági ellenőrzést.

 

Az elmúlt évekhez hasonlóan az NMHH tartalomfelügyelettel kapcsolatos külkapcsolataiban meghatározó volt az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal, a Szabályozó Hatóságok Európai Platformjával és a Közép-európai Szabályozói Fórummal való együttműködés.

 

A Médiatanács és az MTVA a rendelkezésre álló forrásaiból támogatja a közszolgálati célú televíziós filmek és rádiós műsorszámok készítését, a helyi rádiók és televíziók működését, műszaki fejlesztéseit, valamint hír-, sport- és magazinműsorait. 2012-ben 12 pályázati felhívást hirdetett meg összesen 2,35 milliárd forint keretösszegben.

 

***

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló részletesen ismerteti az elektronikus hírközlési piac helyzetét 2012-ben. A 2012-es évben valamelyest bővült a helyhez kötött telefonszolgáltatások piaca, a vezetékes vonalak száma év végén 28 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, és ezzel megközelítette a hárommilliót. Továbbra is a mobiltelefon a legnépszerűbb szolgáltatás a lakosság körében, mobiltelefon előfizetés több mint 3,5 millió háztartásban található és az okostelefonnal rendelkező előfizetők száma is folyamatosan nő. Az internetszolgáltatások piaca – elsősorban a mobilinternetes előfizetések számának növekedése miatt – tovább bővült. A televíziós előfizetések száma az egy évvel korábbi trendhez hasonlóan, 2012-ben is lassan növekedett. A legelterjedtebb előfizetéses vételi mód a kábeltelevíziós technológia, a legdinamikusabb fejlődés pedig az IP-televízió esetében tapasztalható. A szolgáltatáscsomagok (azonos szolgáltatótól „egy szolgáltatásként”, azaz összecsomagolva igénybe vett különböző hírközlési szolgáltatások) fokozatosan terjednek, a vezetékes internetszolgáltatást 80%-ban, a tévészolgáltatásokat 50%-ban, a vezetékes telefonszolgáltatást közel 70%-ban csomagban veszik igénybe az előfizetők.

 

A Hatóság a tudatos és biztonságos internethasználat elősegítése érdekében üzemelteti az Internet Hotline szolgálatot, amelyen keresztül a gyermekkorú felhasználók számára különösen veszélyes on-line tartalmak bejelentését fogadja. A Hotline közel 1200 bejelentést dolgozott fel 2012-ben, amelyek alapján közel 500 esetben került sor sikeresen a jogsértő tartalmak eltávolítására.

 

A Hatóság 2012-ben megkezdte az aktív felkészülést a sikeres digitális átállás megvalósítása érdekében.

 

A felügyeleti tevékenység részét képezi az előfizetőktől, felhasználóktól érkező panaszok, kérelmek kivizsgálása is. Ezeknek az eljárásoknak a célja egyfelől annak vizsgálata, hogy a szolgáltatók egy-egy konkrét esetben jogszerűen jártak-e el, másfelől viszont hatékonyan hívják fel a figyelmet a piac működési zavaraira is.

 

Az NMHH 2012-re vonatkozó felügyeleti terve alapján három nagy témakörben vizsgálta az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok betartását. (Digitális átállás, internet minőség, előfizetői szerződések)

 

A digitális átállás sikerességének elősegítésére a Hatóság 2012-ben is folytatta a digitális földfelszíni műsorterjesztés vételére alkalmas set-top boxok és vevődekóderek megfelelőségének ellenőrzését. 2012-ben már egyértelműen lemérhető volt, hogy a legtöbb ellenőrzött berendezés megfelelt mind a tájékoztatási, mind a műszaki követelményeknek.

 

A Hatóság 2012-ben is kiemelt figyelmet fordított a szélessávú internet hozzáférési szolgáltatások minőségére, mivel ezekkel kapcsolatban gyakoriak voltak az előfizetői panaszok. A Hatóság negyedévente feldolgozza, összesíti és honlapján közzéteszi valamennyi, a hazai szolgáltatók által kínált vezetékes és mobilinternet díjcsomag névleges és a szolgáltató által garantált le- és feltöltési sebességére vonatkozó adatokat. Így minden jelenlegi és potenciális előfizető számára láthatóvá válik, hogy a hangzatos reklámok mögött a szolgáltatók milyen számon kérhető sebesség értékeket vállalnak valójában.

 

Az előfizetők védelme szempontjából kiemelt jelentősége van az előfizetői szerződésnek, mivel ez tartalmazza a szolgáltatás legfontosabb jellemzőit, az érte fizetendő díjakat, valamint a szolgáltató által vállalt minőségi célértékeket. További fontos ellenőrzési területet jelentett az előfizetői szerződések módosítása. A Hatóság 2012-ben kiemelten ellenőrizte, hogy az előfizetőket legkomolyabban érintő szerződésmódosítások, az egyoldalú díjemelések során a szolgáltatók a jogszabályokkal összhangban jártak-e el, és súlyos szankciót alkalmazott azokban az esetekben, amikor az áremelésekre szabálytalanul került sor.

 

Az EU-jogharmonizáció keretében az egynapos számhordozási előírások hazai átültetésére NMHH rendelet készült, amely 2012. szeptember 30-án lépett hatályba Az új eljárás szerint a számhordozást az előfizetők gyorsabban és egyszerűbben tudják igénybe venni, ezzel egyszerűbbé válik a szolgáltató váltás.

 

***

 

A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint a Kormány „kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A törvényi kötelezettségnek eleget téve a Kormány a 2011. február – 2013. február közötti időszakra vonatkozóan, jelentés formájában számol be az Országgyűlésnek.

 

A Jelentés általános helyzetleírással kezdődik, ezen belül a 2011-es népszámlálási adatok ismertetésével. A jelentés megállapítja, hogy a népszámlálás adatai közelítenek a realitáshoz. Ezt a kijelentést leginkább a német és roma nemzetiségűek száma jelzi. A becsült adatok szerint ma Magyarországon nagyjából 600 ezer roma él, ugyanakkor 2001-ben mindössze 190 ezer ember vallotta magát romának (cigánynak), miközben 2011-re a számuk 309 ezerre nőtt. A népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának közel 6%-a jelezte, hogy valamely nemzetiséghez tartozik.

 

A Jelentés I. része összegzi a nemzetiségi önkormányzatok működésének tapasztalatait, a nemzetiségeket érintő jogalkotás helyzetét. Bemutatja a nemzetiségek anyagi támogatásának rendszerét. Értékeli a nemzetiségi nevelés, oktatás helyzetét, valamint a nemzetiségi közművelődés, hagyományőrzés, nemzetiségi kultúra állapotát. A Jelentés összefoglalja a nemzetiségi anyanyelvű média működését, a kisebbségvédelem nemzetközi kapcsolatrendszerét.

 

A jelentés II. része a 13 nemzetiség jelenlegi helyzetét írja le általánosságban, míg a III. rész a további nemzetiségpolitikai feladatokat határozza meg.

 

***

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény általános szabályozásától eltérően az ingatlan-nyilvántartás közhitelességéhez speciális jogvédelmi hatály fűződik, melyet a módosítás nyomán az ingatlan-nyilvántartási törvény részletesen szabályoz, úgy, hogy közben elkerüli a földhivatali adatok közhitelességének Ptk.-val párhuzamos szabályozását.

 

Az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően egy módosítás lehetővé teszi, hogy ingatlantulajdonosi kérésre az épületek önálló ingatlanként kerüljenek bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

 

A módosult ingatlan-nyilvántartásban feljegyezhető jogilag jelentős tények köre: ezentúl feljegyezhető a földhasználati jog gyakorlása szerződéses szabályozásának ténye. Elhagyásra került a zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, valamint hatályon kívül kerültek a törölt zálogjog ranghelyének fenntartására és a törölt zálogjog ranghelyével történő rendelkezésre utaló szabályozások.

 

A jogügyletek földhivatali bejegyzésével kapcsolatban a módosítás lehetővé teszi, hogy bírósági döntés, valamint ügyészi felhívás, vagy maguk a szerződő felek kérelme nyomán törlésre kerülhessen a bejegyzés. Ez a módosítás az új földforgalmi törvény 2014 májusában hatályba lépő rendelkezései szempontjából is fontos harmonizáció.

 

***

 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosítása megteremti a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakításának lehetőségét. Előírja az otthont nyújtó és utógondozói ellátás területi gyermekvédelmi szakszolgálatról történő leválasztását és ezzel kapcsolatban szabályozza a területi gyermekvédelmi szakszolgálat megváltozott feladatainak ellátását. A módosítás létrehozza az egységes örökbefogadási nyilvántartást. A Javaslat emellett a gyermeki jogok érvényesítését szolgáló rendelkezéseket vezet be a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt Egyezménynek történő megfelelés érdekében.

 

***

 

A szociális igazgatásról szóló törvény módosítása:

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ezek szerint az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását határozattal megszünteti, ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől számítva 2 hónap eltelt.

 

A menedékjogról szóló törvény módosításai következtében 2014. január 1-jétől egyes ismételt menedékkérők is kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy bár az újabb eljárásuk időtartamáig Magyarország területén maradhatnak, a menekültügyi hatóságnak nem lesz velük szemben elhelyezési és ellátási kötelezettsége, így elszállásolásuk megoldatlan lesz.

 

Meg kell teremteni annak jogszabályi lehetőségét, hogy a hajléktalanok részére nyújtható állami szociális gondoskodás bizonyos formáit, ha csökkentett tartalommal is (éjjeli menedékhely és hajléktalanszállókon szállás és tisztálkodás) térítésmentesen igénybe vehessék.

 

A szabálysértési törvény módosítása:

A járási hivatalok általános hatáskört kaptak a szabálysértési ügyekben történő eljárásra. A járások azonban meghatározott munkarendben, munkaidőben látják el feladataikat.

 

Előfordulhat, hogy egy a járási hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértés elkövetőjét tettenérés során a helyszínen intézkedő hatósági személy azonnali eljárás lefolytatására előállítana a járási hivatalhoz, azonban a hivatal munkaideje már lejárt, ügyelet pedig nem biztosított. Illetékességi szabályok módosítására van szükség. Ezzel meg lehet teremteni egyben az ügyeleti munkarend kialakításának lehetőségét is, továbbá eljárási központok kialakítása is lehetővé válik.

 

A gyakorlatban előfordul, hogy a kiszabott közérdekű munka teljesítése nem kezdhető meg, mert nincs az elkövető számára alkalmas kijelölhető munkahely. Ebben az esetben az állami foglalkoztatási szerv ismételt megjelenésre kötelezi az elkövetőt. Ha ennek nem tesz eleget, akkor a szabálysértési hatóság a közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását kezdeményezheti, mivel a meg nem jelenés lényegében a közérdekű munka alóli kibúvással egyenértékű.

 

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása:

Ez a szabálysértési törvénybe újonnan bevezetett szabálysértéshez kötődik, amely szerint aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, szabálysértést követ el.

 

 

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés