Névnap

Ma 2018. február 18., vasárnap, Bernadett napja van. Holnap Zsuzsanna napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
február
H K Sz Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 33 vendég böngészi
„Mi az erősek és a bátrak nemzete vagyunk” | +videó Nyomtatás E-mail
2014. március 17.

 

Azért küzdöttünk, azért dolgoztunk 2010 óta minden áldott nap, hogy ide megérkezhessünk – szögezte le Orbán Viktor.

 

„Mint a szabadság hírnökei, üdvözöljük Magyarhon szabadságának napját” – idézte Kossuth Lajos szavait a miniszterelnök. Orbán Viktor a Múzeumkertben tartott március 15-i megemlékezésen a Lengyelországból érkezett vendégeinket a lengyel himnusz első sorával üdvözölte.

 

Ünnepi beszédében felidézte, hogy a márciusi ifjak a 12 pont és a Nemzeti dal nyomtatása után – „ó boldog békeidők”-, hazamentek ebédelni, majd délután a zuhogó esőben „itt verődtek össze ismét a derék pesti polgárok”. „És mi most ünnepeljük ezt 165. alkalommal” – fűzte hozzá.

 

Olybá tűnik, hogy a magyarok 1848-ban beleszerettek március 15-ébe, és azóta sem akarnak kiszerelmesedni belőle – hangsúlyozta Orbán Viktor.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

„Minden évben el szoktuk mondani, hogy ez a március 15-e más, mint a korábbiak. Most is, és milyen igazunk van, hiszen csak három hét, és itt van április 6-a, a sorsdöntő választás napja” – fogalmazott.

 

A történészek is bogarásszák, hogy a szabadság hagymáit kik és mikor ültették el a magyar nép televényében – mutatott rá a kormányfő. Ennek kapcsán felidézte, hogy 1972-ben, a kommunista elnyomás kellős közepén egy pesti lány nemzetiszín szalagot font a hajába, úgy ment ki a Március tizenötödike térre a Petőfi szoborhoz, ibolyával a kezében. Senki sem tudja, ki volt az a lány – jegyezte meg, hozzátéve: „elénekelték a Himnuszt és a Kossuth-nótát, és ezzel elkezdődött a szovjet zsarnokság elleni mozgolódás”.

 

1848. március 14-én aligha láthatta bárki, mi történik majd 15-én – jelentette ki Orbán Viktor. Egyúttal kiemelte, hogy akár előrelátható valami, akár nem, a történtekből egy dolgot biztosan megértünk: „a magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában”.

 

1848-49 sem volt más, mint a bennünk, magyarokban rejlő képességek, tartalékok káprázatos megmutatkozása – szögezte le.

 

Ahogy a természet törvénye, hogy tavasszal rügy fakadjon, úgy a magyar történelemnek is törvénye, hogy szabadságvágya időről időre felszínre törjön – húzta alá a kormányfő.

 

Ünneplő tömeg

 

Orbán Viktor szerint bár az idő már eljárt a klasszikus forradalmak felett, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből. „Rákóczi, Kossuth és 56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia” – jegyezte meg.

 

Mint mondta, a magyar hős különös fajta. Mifelénk, aki másokat legyőz, nem hős, inkább csak győztes, esetleg bajnok. Hozzátette: mifelénk a hős címét annak tartogatják, aki a sorsot győzi le, aki képes átírni azt.

 

„A sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg birodalom ellen nincs mit tenni, s ha az akkoriak belenyugszanak, be is teljesedett volna rajtunk a végzet, és a német tenger elnyelte volna a magyarokat” – fogalmazott a miniszterelnök.

 

Szavai szerint 1990-ben az volt megírva, hogy a szovjet csapatok Magyarországról sohasem fognak kivonulni, és mi is szép lassan elsüllyedünk a szocializmus léket kapott ladikján. 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sohasem állunk fel Európa szégyenpadjáról, és sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyánkat - vélekedett.

 

Ezzel szemben rámutatott, hogy „a magyarok sohasem hitték el, hogy a végzet utolér bennünket, akármit teszünk is”. „Inkább azt hitték, akkor ér bennünket a végzet utol, ha nem teszünk semmit” – fűzte hozzá.

 

Egyúttal leszögezte, saját történelmünk arra tanít, hogy sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk.

 

Orbán Viktor hangsúlyozta, évről évre egyre többek lelkében gyúlt ki a 48-as tűz, és lett belőle hol 56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig kétharmados földrengető választási győzelem. Nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta? - tette fel a kérdést.

 

A miniszterelnök aláhúzta, 1848-ban felállt egy nemzet, mely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának. Lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, és újakat, szabadság-törvényeket alkottak, hogy módjukban álljon jobb életet teremteni minden magyarnak- fűzte hozzá.

 

Megértették, hogy a szabadságjogok összessége nem azonos a szabadsággal, a szabadsághoz munka is kell, tisztes keresmény, a család megélhetése és a biztos fedél is.

 

A 48-asoknak első dolguk volt, hogy levegyék a hordozhatatlan terheket - fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor megjegyezte, a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt számukra az első és legfontosabb feladat. A hősök életpéldájukkal, diadalaikkal és szenvedéstörténeteikkel megmutatják, hogy kik voltunk, kik vagyunk, és azt is, kikké lehetünk.

 

Csak ők képesek rá, hogy egy kivételes, összesűrűsödött pillanatban megtestesítsék a nemzet szellemét. Hőseink adják ünnepeinket - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor aláhúzta, ha ma megállunk és széttekintünk, láthatjuk, egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk.

 

Ha belépünk, szabad és erős országgá válunk. Olyan országgá, amely komoly célokat tűz maga elé, és van ereje, hogy megvalósítsa azokat. Olyan országgá, amely a saját lábán áll, rendezi adósságait, s csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan országgá, amely képes megállítani a magyarság fogyását, s újra gyarapodásnak indítja azt. Olyan országgá, amely nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, amely nem engedi, hogy elvegyék tőle, amiért megdolgozott. Olyan országgá, amely mindenkinek ad munkát, és amely minden polgárának lehetőséget ad a boldogulásra. Olyan országgá, ahol az élet ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, értelmes és boldoggá tesz - fogalmazott.

 

A miniszterelnök hangsúlyozta, nem ajándékba kaptuk ezt a lehetőséget, sokat és keményen dolgoztunk érte. Azért küzdöttünk, azért dolgoztunk 2010 óta minden áldott nap, hogy ide megérkezhessünk, s nem volt hiábavaló - fűzte hozzá. Mindent elvégeztünk, amit kellett és amit lehetett. Néha úgy éreztem, még többet is - jegyezte meg Orbán Viktor.

 

A kormányfő aláhúzta, az elmúlt években bebizonyítottuk a világnak, hogy mi az erősek és a bátrak nemzete vagyunk. Mindenki láthatta, ha egységesek vagyunk, "a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez" - fűzte hozzá.

 

Kiálltunk magunkért és megvívtuk harcainkat. Olyan ellenfelekkel, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek: pénzvilág, birodalmi fővárosok, természeti csapások. Néha lehetetlennek tűnt, de aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem éri el soha – mondta Orbán Viktor, aki szerint „megmutattuk, hogy megvédjük a magyar családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól.”

 

”Megmutattuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezerszám tudunk újakat teremteni. Megmutattuk, hogyan lehet felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját. Megmutattuk, hogy maradéktalanul meg lehet váltani falvainkat és városainkat. Családok százezreit mentettük meg attól, hogy fedél és otthon nélkül maradjanak – sorolta a miniszterelnök. Hozzátette: „egymás után törtük le a törhetetlennek gondolt lakatokat, szakítottunk szét téphetetlennek hitt láncokat, s késztettük tiszteletre azokat, akik korábban semmibe se vettek bennünket.”

 

Egyesítjük a világban szétszórt nemzetünket. Húsz év vajúdás után végre van saját nemzeti alkotmányunk, amely úgy végződik, ahogy a 12 pont kezdődik: „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki úgy vélte, „ma itt van előttünk az újabb lehetőség.” A világ gyorsan változik. Ami ma még lehetőség, holnap már csak ábránd. Magunktól sem szégyen tanulni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

 

A miniszterelnök elmondása szerint „az elmúlt négy évben azért teljesítettünk jobban, mert egységesek voltunk.” Mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában. Megértettük, hogy két dolgot nem bocsát meg a történelem: a gyengeséget és a gyávaságot. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek és a gyáváknak nem osztanak lapot. A gyenge és gyáva nemzeteknek nincs jövőjük – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő megfogalmazása szerint „külön-külön, felaprítva, szétforgácsolva az emberek könnyen elgyengülnek, és inukba száll a bátorságuk, de az egység a tétováknak is bátorságot, a gyengéknek is erőt ad”.

 

Az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak – mutatott rá a miniszterelnök, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy „minden nemzet a saját érdekét hajtja, a saját életét éli, a saját jövőjét építi. ”Tartsuk észben: rajtunk, magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen. Azt is tudjuk, hogy a folytatáshoz erő kell, az erőhöz pedig egység. Ma az egység neve pedig: április 6. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta beszédét Orbán Viktor.

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.