Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 78 vendég böngészi
Megújult a Pesti Vigadó | +videó Nyomtatás E-mail
2014. március 28.

 

Budapest kulturális fellegvára és egyik legimpozánsabb turistalátványossága eredeti formavilágát megtartva, állami és uniós támogatásból épült újjá.

 

A körülbelül 5,2 milliárd forintból megvalósuló projektet az Európai Unió mintegy 270 millió forinttal támogatta, a helyreállítás költségeinek több mint 80 százalékát a jelenlegi kabinet biztosította, 2010-et követően. Ezt megelőzően a baloldali kormányok a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) kezébe adták az épület vagyonkezelését, és a felújítás lebonyolítását. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2014 márciusától tulajdonosa az épületnek, melynek teljes berendezéséről a szervezet már saját forrásaiból gondoskodott.

 

Az átalakítás révén az eredeti négyről hétszintesre bővült az immár összesen 12 ezer négyzetméter szintterületű épület, amely mintegy 3500 négyzetméternyi kiállítótérrel rendelkezik. A tető és a közbenső födémszerkezetek átalakításával új terek keletkeztek: az ötödik és hatodik emeleten többfunkciós termeket alakítottak ki. a hatodik emeleten egy új panorámaterasz enged pazar kilátást a Dunára és a budai oldalra.

 

A földszinten, a Duna felőli nagy előcsarnokból nyílik az úgynevezett zsibongó, ahonnan az akadémikusok műveinek könyvtára és adattára is elérhető. Utóbbi, megnyitását követően a hét meghatározott napjain a közönség számára is látogatható lesz. Ehhez csatlakozik a földszinten és az alagsorban lévő Vigadó Galéria.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

Az épület északi szárnyának negyedik emeletén egy 165 fős színházterem kapott helyet, mely új kialakításában alkalmas filmvetítésre és kongresszusok rendezésére. Ugyanezen szint déli szárnyában van az MMA tanácsterme, és a protokoll vendégek fogadására szolgáló elnöki tanácsterem is. A földszinti étterem és a hozzá tartozó konyha május végére készül el.

 

A második emeleti Díszterem, a páholyokat is beleértve, 600 fő befogadására alkalmas, igény szerint koncertteremként, konferenciateremként, vagy akár színházteremként is funkcionál.

 

A Pesti Vigadó önmagában, építészeti illetve képzőművészeti szempontból is egy műremek. Turisztikai látványosságként is megállja a helyét, de az, hogy az Országgyűlés, a kormány korábbi döntését megerősítve, az épületet a Magyar Művészeti Akadémia székházául jelölte ki, és a szervezet tulajdonába adta, azt is mutatja, hogy a Vigadónak elsődlegesen művészeti és kulturális célokat kell szolgálnia – nyilatkozta a Fidesz.hu-nak Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Műveszéti Akadémia főtitkára.

 

Tájékoztatása szerint, a köztestület saját programjainak jelentős részét a házon belül valósítja meg, a Vigadó emellett „összművészeti értelemben ad otthont művészeti alkotásoknak, produkcióknak.”

 

A Pesti Vigadó március 23-tól a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében komolyzenei koncertekkel várja a látogatókat. Az ötödik-hatodik emeleti galéria Makovecz Imre építész, az MMA néhai alapítójának és örökös tiszteleti elnökének életművéből tár fel részleteket, ezt követően Somogyi Győző festő- és grafikusművész életmű-kiállításának ad otthont. A magyar kortárs képzőművészet egyik legfontosabb bemutatóhelyéül szolgáló Vigadó Galéria március 29-től Schrammel Imre kerámiaművész kiállításával nyílik meg, majd Molnár Edit fotóművész és Finta József építész munkáit vonultatja fel.

 

A Pesti Vigadó rekonstrukciója jól illeszkedik az országszerte, de legfőképpen a fővárosban zajló műemlék-felújítási programba, melynek keretében már megszépült az Erkel Színház és a Zeneakadémia. L. Simon László kormánybiztos úr irányításával hamarosan elkészül a Duna túlsó partján lévő Várbazár is, amellyel egy időben a fertődi Eszterházy-kastély is megújul - mondta portálunknak Takács Viktor, a Pesti Vigadó felújításának irányítási és koordinációs feladataiért felelős miniszteri biztos, aki úgy vélte „a Pesti Vigadó ritkaságszámba menő műemlék, olyan romantikus középület, amiből kevés van az országban.”

 

A miniszteri biztos elmondása szerint a Vigadó egy remekül használható, eredendően többfunkciós épület. A hetvenes évekbeli átalakítás - az állagmegóvást nem számítva - inkább ártott, mint használt az épületnek, amely ténylegesen, 2011-et követően, a tíz éven át tartó felújítás második ütemében újulhatott meg. Az alapvetően új koncepció szerint készíttetett tervek alapján kibontották azokat a födémeket, amelyeket az 1970-es években építettek be, helyreállították az összes dísztérsort a földszinten, a díszterem pedig megkapta azokat a kiegészítő termeket, amelyek a háború előtt még megvoltak. Ugyanezen elvek alapján a miniszteri biztos kezdeményezte a földszinti, úgynevezett kocsiáthajtóba épített födémek elbontását, és a Dunával párhuzamos pompás tér helyreállítását is.

 

Az építészeti, belsőépítészeti és restaurátori munkálatokat nehezítette, hogy az épület eredeti tervei nem maradtak fenn, ezért elsősorban fekete-fehér archív fényképekre hagyatkoztak a szakemberek. A színeket falkutatások segítségével és művészettörténészek bevonásával határozták meg. A beruházó és a tervezők folyamatosan konzultáltak az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal szakembereivel, így alakult ki a végleges forma- és színvilág.

 

Az építészeti munkálatok 2011-től Fehérváry Rudolf és Máté Zoltán tervei alapján valósultak meg. A belsőépítészeti tervezés Gothárd Erzsébet nevéhez fűződik, a restaurátori munkálatok Seres András irányításával zajlottak. A generálkivitelezést 2003-tól a Reneszánsz Kőfaragó Zrt., majd 2011-től a Laki Épületszobrász Zrt. végezte.

 

A műemlék épület, amely az év 365 napján nyitva tart, festői, Duna-parti elhelyezkedésének köszönhetően a konferenciaturizmus és a különböző protokolláris rendezvények ideális helyszínéül is szolgálhat a jövőben.

 

A Pesti Vigadó története

 

Pollack Mihály tervei alapján készült a mai Vigadó elődje, a klasszicista stílusban épült „Redoute”, amely 1833-ban nyitotta meg a kapuit. Az épület 1849-ben az osztrák várvédők ágyútüzének áldozatául esett.1858-ban Feszl Frigyes kezdett foglalkozni az új Vigadó, a „Vigarda” tervezésével. A keleti elemekkel vegyített romantikus palotát 1865 januárjában avatták fel. Belsejét Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik, a szobrok többségét Alexy Károly készítette. 1944-ben a Vigadó súlyos bombatalálatot kapott, a háborús sérülések mellett az 1970-es években az akkori korízlésnek megfelelően végzett átépítés is jelentős károkat okozott termeiben. 1980-ban adták át az újjáépült Pesti Vigadót, amely egészen 2004-es bezárásáig üzemelt. Tíz éven át tartó rekonstrukciója két ütemben zajlott, de igazi lendületet csak 2011-től vett. A második Orbán-kormány és az Európai Unió támogatásának köszönhetően a Vigadó 2014. március 17-től ismét eredeti szépségében fogadja a látogatókat.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés