Névnap

Ma 2017. december 18., hétfő, Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 33 vendég böngészi
Középpontban a családi gazdaságok és a fiatal gazdák Nyomtatás E-mail
2014. június 25.

 

A spekuláns tőkét a földpiacról ki kell szorítani, a családi gazdálkodóknak és a fiatal gazdáknak pedig minél több lehetőséget kell biztosítani – vázolta a kormányzati terveket Bitay Márton a Fidesz.hu-nak adott interjújában. A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára beszélt portálunknak a korábbi és a jelenlegi pályázati rendszerről, és kitért Kishantos ügyére is.

 

- Mekkora területről beszélünk az állami földpályázatok kapcsán?

- Magyarországon körülbelül 6 millió hektár mezőgazdasági besorolású termőföld van. Ennek a 10 százaléka, nagyságrendileg mintegy 600 ezer hektár van állami tulajdonban. A Földet a Gazdáknak programot 270 ezer hektáron hirdettük meg, és 221 ezer hektáron tudtuk lezárni. Voltak olyan helyek ahol visszavontuk a kiírást, vagy nem volt érvényes pályázó. Tehát az állami pályáztatás az összes magyarországi termőföld 3,5-4 százalékát érinti.

 

- A 2002-2010 közötti baloldali kormányok idején hogyan nézett ki az állami földpályázat rendszere? Egyáltalán milyen földprogramokat indítottak?

- Könnyen tudok válaszolni a kérdésre: 2010 előtt semmilyen földprogram nem volt. Volt egy egyedi eljárásrend, amiben különböző mechanizmusokon keresztül nyertek különféle emberek és vállalkozások földet. Elsősorban jogi személyek gazdálkodtak a használatra kiadott földeken. 2010 tavaszán, a kormányváltást megelőzően, az utolsó pillanatban közel 40 ezer hektárt adtak bérbe úgy, hogy egyszerűen meghosszabbították a területet használók szerződését. Volt olyan földhasználó, aki egymaga 14 500 hektárt „nyert”, pontosabban meghosszabbították a szerződését. Pályáznia sem kellett: kapott.

 

Volt azért néha pályázat is, ott viszont a spekulánsoknak és a nagybirtoknak kedvező piaci szemlélet uralkodott. Először is a bérleti jogért le kellett tenni egy elég vaskos összeget, majd a bérleti díjért elindult a licit. Így aztán a Budapestről érkező ügyvédeket és egyéb befektetői köröket képviselő személyek könnyen a helyi gazdák fölé tudtak ígérni. Ráadásul a helyiek közül nem sokan licitáltak, mert nagyon kevesen voltak azok, akik le tudtak tenni 4-5 vagy esetleg 10 millió forintot a bérleti jogért.

 

- Mi változott 2010 után?

- A korábbi rendszert kihajítottuk, úgy, ahogy volt. Világos pályázati rendszert teremtettünk, és egységes bérleti díjakat határoztunk meg 1250 forint/aranykorona értékben. Megszüntettük a „személyre szabott” jelképes bérleti díjak káoszát. Az is fő szándék volt, hogy kizárjuk a messziről jött embereket; jelenleg csak 20 kilométeres körön belül lehet pályázni, hogy a helyi gazdák kapják a földeket. Az volt a célunk, hogy olyan pályázati feltételeket alakítsunk ki, ami az állami földet használók számát megsokszorozza. Szerintem az elején nem sokan gondolták, hogy sikerül megtízszerezni a számukat, de így történt. Míg 2010-ben az állami földek zömét 600-an használták, most csak ezen a 221 ezer hektáron több mint 6000 nyertest hirdettünk. A Földet a Gazdáknak programmal sikerült megfordítani a korábbi arányt, manapság ugyanis a nyertesek 82 százaléka természetes, nem pedig jogi személy.

 

- Mégis sok pályázó elégedetlen, a médiában ennek folyamatosan hangot is adnak.

- Ahol föld van, ott vita is van. Egy birtoktestre 3-4-szeres túljelentkezés van átlagosan, de volt olyan is, ahol több mint tízszeres túljelentkezés volt 20 hektárra. Na, ilyen esetben szülessen olyan döntés, ami a nem nyerteseknek is tökéletesen megfelel! Az íróasztalomon két egyforma magasságú stóc áll panaszos levelekből. Az egyik, ahol magukat fideszesnek mondó gazdák „gratulálnak”, hogy már megint a kommunisták nyerték a földeket, a másik stócban pedig azok a levelek vannak, ahol a magukat MSZP-snek beállító levélírók „gratulálnak”, hogy mindent a fideszesek nyertek. Nyilván akik nem nyertek, azok majdnem mindegyike úgy gondolja, hogy igazságtalan döntés született.

 

- Kishantos ügye régóta szerepel a híradásokban. Honnan indult ez a történet, és miért vált ilyen hangsúlyossá?

- Ez egy politikai játszma. A magukat baloldali, zöld vagy liberális értékrendűnek valló pártok megpróbáltak ráakaszkodni erre az ügyre, és politikai tőkét kovácsolni belőle. Az előzmények pedig nagyon egyszerűek. Adott egy kft., amely 462 hektár állami földet művelt 20 évig, majd lejárt a szerződése. Nem vettünk el senkitől semmit, egyszerűen lejárt tavaly ősszel a szerződésük, és mivel a kormány nem egy kft.-t akar 462 hektárral támogatni, hanem több földművest kisebb területekkel, ezért ezt a területet 10 részre bontottuk. Hét természetes személy, egy családi betéti társaság és egy mezőgazdasági szakiskola két birtoktesttel lett a befutó a pályázaton. Az utóbbi biogazdálkodást oktat.

 

Nagyon sok érdekesség van egyébként a kishantosi történetben. Tavaly szeptemberben a Nemzeti Földalap értesített minden érintettet, hogy akinek lejár a kontraktusa, az ne kezdjen meg új gazdálkodási évet, mert a földet újra pályáztatják. Ennek ellenére a kishantosi kft. zöldtrágyázta a területet. Tavaszra kiderül, hogy ez kiváló őszi búzavetés volt, holott ősszel még azt nyilatkozták, hogy zöldtrágya volt. Azt mondják, hogy 140 millió forintos kár érte őket, holott ekkora bevétele sohasem volt Kishantosnak a fellelhető adatbázisok alapján. Állítják magukról - a nevükben is benne van -, hogy közhasznúak, majd kiderül, hogy három éve semmilyen közhasznúsági nyilatkozatot nem tettek. Egy korábbi nyilatkozatuk szerint pedig sem bevételük, sem kiadásuk nem származott közhasznú tevékenységből. Kishantos egy bioközpont, ugyanakkor egy kvázi-pártközpont is, mintha az Élőlánc Magyarországért párt vezetőjének lenne az önfényező, kormányellenes propagandacentruma. Úgy tűnik, Kishantoson semmi sem az, mint aminek elsőre látszik.

 

- Milyen jogi eredményre számít az ügyben?

- Első fokon szinte majdnem minden esetben az államnak ad igazat a bíróság. Meggyőződésem, hogy a legvégső ítéletben is így lesz, hiszen lejárt a kishantosi kft. szerződése. A bírósági döntéseket mindenkinek illik tiszteletben tartania. Semmi keresnivalójuk egy olyan területen, amire nincs bérleti jogosultságuk. Az új bérlőknek van bérleti jogosultságuk, nekik van földhasználati jogosultságuk, és ezt be is jegyezték a nyilvántartásokba.

 

- Kormánypárti agrárpolitikusok az előző ciklusban többször beszéltek a fiatal gazdálkodók helyzetbe hozásáról, támogatásáról, és a mezőgazdaság jövője szempontjából fontosnak nevezték, hogy minél többen legyenek. Milyen eredményeket sikerült elérni?

- Kiemelten támogattuk a fiatal gazdákat, nemcsak földdel, hanem pénzügyi forrásokkal is. Több tízmilliárd forintnyi támogatás jutott nekik; átlagosan egy fiatal gazda 10 millió forint támogatást kapott a 2010-2014-es ciklusban. A Földet a Gazdáknak program keretében pedig közel 40 ezer hektár területen nyertek fiatal gazdák. 40 ezer hektár - csak hogy el tudjuk képzelni – ez kétharmada a Balaton területének.

 

A fiatal gazdáké a jövő, ha pedig azt szeretnénk, hogy vidéken a megélhetés, az életkörülmények jobbak legyenek, hogy ne költözzenek el faluról az emberek, ahhoz munkalehetőséget kell biztosítani számukra. Ezen a téren az utóbbi négy évben a kormány igyekezett az élen járni, és így tesz a jövőben is.

 

- Melyek a jövőre vonatkozó tervek? Mi várható az állami földterületek ügyében?

- További földekre írunk ki pályázatot. Újra meg fogjuk hirdetni azokat a területeket, melyek megmaradtak a 270 ezer hektárból, ez nagyjából 40-50 ezer hektár lehet. Megpályáztatjuk azokat a földterületeket is, melyek a későbbiekben járnak le, 2017 év végéig, esetleg 2018-ban. Ültetvényeket, halastavakat fogunk meghirdetni a közeljövőben.

 

Úgy gondolom, végig kell nézni az állami földportfoliót is, hogy mi az, amit nemzeti tulajdonban szükséges tartani, és mi az, amit a helyi gazdálkodóknak oda lehet adni. A jövőben hozzánk fognak tartozni az állami erdészetek is. Nyilván azt is végig kell gondolni, hogy az állami tulajdonú erdőterületeken milyen lehetőségek nyílhatnak az önkormányzatok és a helyi emberek számára.

 

Egy biztos: minél több állami földet szeretnénk a családi gazdálkodóknak és a fiatal gazdáknak haszonbérbe adni. Nagyon sok feladat áll még előttünk. Célunk, hogy a spekuláns tőkét a földpiacról kiszorítsuk, a családi gazdálkodóknak és a fiatal gazdáknak pedig minél több lehetőséget biztosítsunk.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés