Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 53 vendég böngészi
Fókuszban a gazdaságfejlesztés | +videó Nyomtatás E-mail
2014. október 29.

 

A kormány a 2014-2020 közötti időszakban elsősorban a munkahelyteremtő beruházásokat és a hazai kkv-k versenyképességének növelését kívánja támogatni - nyilatkozta a Fidesz.hu-nak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

- Mekkora összegű uniós és hazai pályázati forrás áll rendelkezésre a 2014-2020 közötti időszakban?

- Magyarország összesen 12 ezer milliárd forintot használhat fel az Európai Uniónak és a hazai költségvetésnek köszönhetően. Ennek 85 százaléka uniós támogatásként, 15 százaléka pedig a hazai költségvetés hozzájárulásaként érhető el mind az önkormányzatok, a civil szervezetek, illetve a hazai gazdaság különböző szereplői számára.

 

- Korábban sokszor beszéltek arról, hogy azt tartanák ideálisnak, ha a magyar kis- és középvállalkozások adnák „az ország törzsét, ők tartanák meg egyfajta gazdasági gerincként az országot.”

- Kiemelt partnerekként tekintünk a kkv-kra, hiszen a kis- és középvállalkozások biztosítják jelenleg Magyarországon a foglalkoztatás 75 százalékát.

 

Fontos meghatározni, melyek azok a szektorok, ahol a beruházásokat kívánjuk ösztönözni, és melyek azok, amelyek áttételesen juthatnak hozzá forrásokhoz.

 

A fókuszban természetesen a munkahelyteremtő beruházások állnak.

 

Az ipari termelés tekintetében olyan technológiai fejlesztést szeretnénk elősegíteni, amelynek célja az, hogy minél több hazai kkv kapcsolódjon össze Magyarországon működő multinacionális cégekkel, melyeken keresztül egyre több magyar terméket lehet a világpiacon is értékesíteni.

 

- Hogyan kívánják segíteni a kkv-szektor versenyképességének fejlesztését?

- Főleg olyan beruházásokat kívánunk támogatni, amelyek technológiai fejlesztést eredményeznek, melynek révén egyre több magyarországi gazdasági szereplő jelenhet meg a külpiacokon. Másik fő célunk a foglalkoztatás bővülésének elősegítése. 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, 3.600.000 ember dolgozott Magyarországon és 1.800.000 fő fizetett adót. A kormány eddigi munkájának köszönhetően ma 4 millióan dolgoznak és 4 millióan fizetnek adót. Célunk, hogy 2020-ig 5 millió adófizető állampolgár legyen hazánkban. Ez azért szükséges, mert ezzel az aránnyal a magyar gazdasági növekedés saját, belső erőforrásaira támaszkodva is fenntartható lesz, még abban az esetben is, ha esetleg nem lesz olyan kedvező uniós fejlesztéspolitika 2020 után, mint jelenleg.

 

- Orbán Viktor miniszterelnök is számos alkalommal hangsúlyozta, hogy többszörösére kell növelni az exportképes magyar középvállalatok számát. Mi lenne az ideális arány?

- A magyar gazdaság növekedéséhez arra van szükség, hogy minél több olyan piacot találjunk – legyen az keleti, vagy nyugati – ahol a magyar termékeket értékesíteni lehet. Az előző hétéves időszak egyik legnagyobb tehertétele az volt, hogy 2007-ben az akkori baloldali kormány olyan szerződést írt alá az Európai Bizottsággal, amelyben vállalták, hogy a forrásainknak csupán a 16 százalékát nyújtjuk a gazdasági élet képviselőinek, és ezen pénzek 84 százalékából közterületi beruházásokat finanszírozunk, amelyek ugyan fontosak, azonban nem teremtenek olyan értékeket, amelyek további forrásokat eredményeznének akár a gazdaságfejlesztési, akár a foglalkoztatási célkitűzésekhez. Az Orbán-kormány változtatott ezen a felfogáson, és azt mondta, hogy a teljes forrásmennyiség 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani.

 

- Mely területekre csoportosítják a forrásokat?

- A gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ország különböző régióit felzárkóztassuk egymáshoz, csökkentsük azokat a például infrastruktúra hiányából fakadó hátrányokat, amelyek egy-egy területet jellemeznek. Óriási eredménynek tartjuk, hogy a következő hétéves ciklusra emelkedtek az egy főre jutó fejlesztési források. 2007-2013 között egy magyar állampolgárra 660 ezer forint fejlesztési forrás jutott, az új időszakban viszont már 712 ezer forint. Támogatjuk az infrastruktúrafejlesztési projekteket is, különösen ott, ahol ez évtizedek óta nem történt meg, emellett segítjük az élelmiszer-feldolgozóipar beruházásait is.

 

- Az elmúlt napokban kilenc pályázat jelent meg, melyekre 120 milliárd forint fejlesztési forrás jut. Mire fordítható a támogatás?

- A kilenc pályázat közül öt alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgál. Segítségükkel a hazai vállalkozások olyan új gépeket vásárolhatnak, amelyekkel magasabb minőségben, nagyobb példányszámban tudnak különböző termékeket előállítani. Ezáltal csökkenthető az a hátrány, ami a külföldi vetélytársakhoz képest megjelenik, akár az ipari, vagy a termelő-szolgáltató szektorról beszélünk.

 

Jelentős támogatásra pályázhatnak olyan vállalkozások, amelyek exportpiacra szeretnének jutni, és amelyek hátránya jelen pillanatban abban mérhető, hogy a kapcsolati rendszerük, az infrastrukturális hátterük vagy a pályázat lebonyolítását segítő tanácsadói tevékenység hiányzik.

 

A kormányzat már az első pályázati körben jelentős forrásokat fordít arra, hogy a fiatalok munkanélküliségével szemben érdemi lépéseket tegyen.

 

Egy több mint 30 milliárd forintos keretösszegben támogatjuk azokat a munkaadókat, akik szakképesítéssel, vagy felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, 25 évnél fiatalabb munkavállalókat foglalkoztatnak. Ezekből a pályázatokból azon hátrányos helyzetű települések szennyvíz és ivóvíz beruházásait is finanszírozzuk, amelyek 2007-2013 között nem pályáztak, vagy nem nyertek támogatást ilyen célra. Látható, hogy ezek a pályázatok egyszerre szolgálják a felzárkóztatást, és aktívan járulnak hozzá a munkahelyteremtési és gazdaságfejlesztési célkitűzésekhez.

 

- Milyen megfontolásból csökkentették az operatív programok számát?

- Az előző ciklusban tizenhét ilyen program volt, ami nagyon sok adminisztratív akadályt görgetett Magyarország elé, hiszen ha azt láttuk, hogy az egyik operatív programban jól halad a források felhasználása, máshol pedig kevésbé, akkor a kormánynak brüsszeli engedély nélkül nem volt lehetősége arra, hogy az egyik helyről a másikra pénzt csoportosítson át. A mostani tíz operatív program egy koncentráltabb forrásfelhasználást tesz lehetővé, amely középpontjában a gazdaságfejlesztés áll, függetlenül attól, hogy éppen energetikai beruházásról, útépítésről, vagy vállalkozások közvetlen támogatásáról beszélünk. A fókusz mindenhol az, hogy az adott beruházással a helyi gazdaságélénkítést hogyan lehet támogatni.

 

- Az új konstrukciók több mint felét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) adja. Melyek a stratégia sarokpontjai?

- A kormány számára a GINOP az egyik legfontosabb a tíz operatív program közül. Ez az, ami kifejezetten a vállalkozói beruházásokat, pályázatokat foglalja magában hét beavatkozási területen, az energiahatékonysági beruházásoktól kezdve az új gépek vásárlásáig. Magyarországon egyedülálló módon szeretnénk egy olyan kooperációt kialakítani, ahol hazai kisvállalkozások a nagyvállalkozásokat teszik érdekeltté abban, hogy velük együttműködve folytassanak innovációs tevékenységet.

 

- Miben változnak a pályázati feltételek, illetve a pályázati eljárás?

- A kormányt két szempont vezérelte, amikor átalakította a teljes pályázati rendszert. Egyrészt egy sokkal koncentráltabb és könnyebben működő rendszert szerettünk volna létrehozni, ami a gazdasági szereplőkkel együttműködő, szolgáltató állam képét sugallja. Másfelől egy átlátható és igazságos rendszer megalkotása volt a célunk, amelyben a pályázók megérthetik egy-egy döntés hátterét, és tanulhatnak saját hibáikból.

 

Az új időszakban a pályázatokat alapvetően csak elektronikus úton lehet benyújtani, ebből fakadóan az adminisztratív hibákból adódó elutasított pályázatok száma rendkívül alacsony mértékre csökkenthető. A szolgáltató államigazgatás része, hogy támogatást nyújtunk az előfinanszírozásban. Az igazságos pályáztatáshoz hozzátartozik, hogy senki sem kerülhet előnyösebb helyzetbe csak azért, mert valamilyen információhoz hamarabb fér hozzá, mint egy másik pályázó, ezért egy teljesen új eljárási rendben írtuk ki ezeket az új pályázatokat.

 

Mindez arról szól, hogy mikor megjelenik egy pályázat a kormányzati honlapokon, akkor 30 napig senkinek sincs lehetősége beadni a pályázatát. Húsz nap elteltét követően mindenki egyszerre, elektronikusan tudja feltölteni a saját adatait, a harmincadik napot követően pedig valamennyi résztvevőnek egy időben van lehetősége elküldeni a pályázatát, így ténylegesen senki sincs versenyelőnyben, sem hátrányban.

 

- Lázár János szerint, „az állam és a pályázók közé beépült, a valós fejlesztésektől pénzt elvonó, de érdemi segítséget nem nyújtó közvetítők és szolgáltatások időszakának vége.” Pontosan mit értett ezalatt?

- 2007-2013 között Magyarország 8200 milliárd forintos fejlesztési forrásmennyiséget használhatott fel.

 

Ennek az összegnek átlagban a 13-15 százalékát, bizonyos esetekben viszont akár a 40 százalékát azok a tolmácsszolgáltatások vitték el, amelyek az állami forrásokat kiíró minisztériumok és a forrásokat felhasználó pályázók közé ékelődtek. Ezáltal egy olyan bürokrácia elvű, nehézkesen működő rendszer jött létre, melyben ha valaki uniós forrásokat szeretett volna lehívni, feltétlenül igénybe kellett vennie olyan szolgáltatásokat, amelyek nem konkrétan a beruházáshoz, hanem az ezt körülvevő adminisztrációhoz kötődtek.

 

Mi azt mondtuk, hogy a pályázatoknak olyanoknak kell lenniük, hogy a vállalkozóknak ne kelljen külső segítséget igénybe venniük.

 

- Célként fogalmazták meg, hogy a magyar gazdaságnak 2020-ig önfenntartóvá kell válnia. Milyen lépéseket terveznek ennek megvalósítása érdekében?

- A magyar gazdaság önfenntartása alapvetően azt jelenti, hogy a 12 milliárd forintos fejlesztési forrás segítségével annyira fel kell tőkésíteni a magyarországi vállalkozásokat, hogy akár exportból, akár belpiaci értékesítésből olyan jövedelmet tudjanak termelni, amiből a hazai fejlesztéspolitika, belső erőforrásokra alapozva 2020-at követően is folytatható.

 

- Hogyan kívánják javítani Magyarország energiabiztonságát?

- Magyarország kiemelt célkitűzése, hogy energiafüggőségét jelentősen csökkentse. Az energiahatékonysági beruházásokkal elősegítjük, hogy a hazai gyárak, vállalatok, üzemek minél korszerűbb gyártási technológiával működjenek, egyre kevesebb energiát használjanak fel egy termék előállításához. Ide sorolható a közintézmények és a lakáscélú ingatlanok beruházásai is, melyekkel a saját energiaszükségletüket csökkenhetik. Jelentős forrásokkal fogjuk támogatni a megújuló energiaforrások felhasználását. Jelenleg 7 százaléka a Magyarországon megtermelt energiaforrásoknak az, ami megújuló energiából származik. Szeretnénk elérni, hogy 2020-ra 15 százalékra, azaz több mint kétszeresére emelkedjen ez az arány.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés