Névnap

Ma 2017. december 18., hétfő, Auguszta napja van. Holnap Viola napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 41 vendég böngészi
A kkv-k is egyre inkább a növekedés nyertesei Nyomtatás E-mail
2015. február 16.

 

Magyarország visszanyerte azt a gazdasági képességét, amellyel a válság előtt, 2008 harmadik negyedévében rendelkezett – mondta a tavalyi 3,5 százalékos gazdasági növekedésről Varga Mihály.

 

A politikus a köztévé A lényeg című műsorában emlékeztetett rá, hogy 2010-ben Magyarország a csőd által leginkább fenyegetett tíz ország között volt, közvetlenül a legnegatívabban megítélt Görögország után. Ehhez képest 2014 végén a magyar gazdaság növekedett a legjobban az Európai Unióban, ahogy már a tavalyi második negyedévben is történt. Varga Mihály hozzátette, az éves 3,5 százalékos növekedés nem csak az elemzőket, hanem a kormányt is meglepte, azt gondolták, a bővülés 3,2-3,3 százalékos lesz.

 

A jó adat okai között említette, hogy az ország nagyobb ütemben tudta lehívni és felhasználni az uniós forrásokat – összesen 1850 milliárd forintot. Az export is a várakozások fölött teljesített, míg a kivitel értéke máskor 80-85 milliárd euró körül alakul, tavaly az elő tizenegy hónapban már 102 milliárd volt. Ebből 85 milliárd volt az áru- és 17 milliárd a szolgáltatásexport.

 

A kormány azon dolgozik, hogy ez a kedvező helyzet fennmaradjon, ugyanis a bővülés a foglalkoztatottak számának emelkedésével járt, tavaly 170 ezerrel többen dogoztak Magyarországon, mint előtte – a versenyszférában és a közfoglalkoztatásnak köszönhetően is. Hangsúlyozta, a létszámnövekedés kétharmada most már a versenyszférában valósul meg, ami azt jelenti, hogy hazai kis- és középvállalkozások (kkv) is egyre inkább a növekedés nyertesei tudnak lenni, a foglalkoztatottak kétharmada ugyanis náluk dolgozik. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a multik jó exportteljesítménye, illetve növekedése a kkv szektort is húzza maga után.

 

A GDP erősödését szolgálta az is, hogy az elmúlt egy évben a reáljövedelmek növekedésén keresztül a megtakarítások növekedése mellett a fogyasztás is emelkedett, amire szintén a hazai vállalkozások tudnak elsősorban rácsatlakozni, hiszen döntő többségük nem exportál, hanem a belső piacból, főleg szolgáltatásból él. A politikus hozzátette, hogy növekedett a hitelpiac is.

 

A bankokkal történt megállapodásról Varga Mihály azt mondta, ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez. Ebben az esetben is az a gazdaságpolitikai krédó, hogy a kormánynak azt kell tenni, ami jó a magyar gazdaságnak. Ezért vállalták az EBRD-vel kötött megállapodásban többek között azt, hogy a jelenleg állami tulajdonban lévő bankokon túl nem vásárolnak újabbakat, és azokat is értékesíteni fogják a következő három évben magánbefektetőknek. A kormány vállalta a bankadó csökkentését, valamint azt is, hogy a nem teljesítő hitelek feldolgozásába bevonják az EBRD forrásait is.

 

Varga Mihály szerint a kormány nem azért tette mindezt, mert megváltozott volna a filozófiája a bankok megítélését illetően, egész egyszerűen arról van szó: a gazdaság megkívánja, hogy a bankok töltsék be azt a szerepüket, amire létrejöttek, vagyis hitelezzenek. A kormány arra számít, hogy ez a tevékenység erősödni fog. Az első fecske az Erste Bank, amely vállalta, hogy a következő három évben 550 millió eurót fog hitelezni három nagyon fontos területen. A pénzintézet segíteni fogja a közszférában dolgozók kölcsönhöz jutását, főleg lakásvásárláshoz – erre 250 milliós hitelkeret áll rendelkezésre az Ersténél. A bank finanszíroz egy energiahatékonysági programot is, 100 millió euróval, a harmadik terület pedig a mezőgazdasági vállalkozók segítése, 200 millió euró értékben.

 

A kormány azon van, hogy a többi nagy bank is hasonló aktivitással vegye ki a részét – a csökkenő bankadónak is köszönhetően – a hitelezésből, és ez segítse a gazdasági beruházásokat – mondta.

 

Varga Mihály azt is kijelentette, hogy a bankadó nem tűnik el, a közteherviselés azt igényli, hogy megmaradjon. A mértéke jelentősen csökkenni fog, ám még így is Magyarországon lesz a legmagasabb a bankadó. Ezt nem kell szégyellni, majd, ha megérik rá az idő, akkor lehet beszélni a további csökkentéséről. Most a bankokon a sor, nekik kell változtatniuk a hitelezési aktivitásukon.

 

A reklámadóról a tárcavezető azt mondta, a költségvetésbe beírt szám szerint 6,6 milliárd forintnak kell ebből befolynia 2015-ben. Mint mondta, ő ebből indul ki, és neki teljesen mindegy, hogy az adó mértéke 5, 20 vagy 1 százalék. Bár a reklámadó összetételén lehet változtatni, de maradnia kell, mert ennek a pénznek be kell folynia – hangsúlyozta.

 

Az operatív programok kapcsán a miniszter azt mondta, úgy tűnik, az Európai Bizottság tízből öt jóváhagyását informálisan már megüzente. Ez azt jelenti, hogy az ország körülbelül 20 milliárd euró értékben tud operatív programokat felhasználni a következő időszakban.

 

A defláció kapcsán azt mondta, az árak csökkenése alapvetően a gazdaságnak is jó hír, nem tart attól, hogy a vállalkozások tömegesen visszafognák a beruházásaikat.

 

Alacsonyak a kamatok, a vállalkozások tudnak hitelt felvenni, és ha a fogyasztás egy kis támogatást kap a többlet megtakarítások elköltésével, akkor ez egyáltalán nem baj, ráadásul az árak csökkenésének Magyarország az olcsóbb olaj miatt is haszonélvezője – tette hozzá.

 

Arról is beszélt, hogy egy tartós árcsökkenés valóban érzékenyen érintheti az állam adóbevételeit, de például a benzinnél még nem tapasztalják ezt a hatást. A jövedéki adó mértéke ugyanis fix összeg a benzin árában, így ha alacsonyabb az ár, és többet tankolnak az emberek, akkor több jövedéki adó folyik be – áfából persze, nem.

 

Az idei évre a kormány kisebb gazdasági növekedést vár, miután jelentősen nőtt a kockázatok száma, például több nagy magyar cég mérlegét is negatívan érinti az ukrajnai konfliktus, köztük a Molét, az OTP-ét és a Richterét is. Ezen kívül Nyugat-Európában, Magyarország legjelentősebb exportpiacai még mindig stagnálnak, valamint az év második felében a defláció is növelheti a költségvetés bevételei tekintetében a kockázatokat.

 

Varga Mihály szerint összességében azonban, épp a kedvező tavalyi negyedik negyedéves adat miatt, lehet, hogy pozitív kockázat van az idei évre prognosztizált 2,5 százalékos növekedési számban, vagyis az év második felében ennél kedvezőbb adat is kialakulhat.

 

(hirado.hu - Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés