Névnap

Ma 2017. november 25., szombat, Katalin napja van. Holnap Virág napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 91 vendég böngészi
Trianon-emléknap: emlékülés a parlamentben Nyomtatás E-mail
2010. június 04.
Emlékülést tart ma az Országgyűlés a 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján; a megemlékezésen beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök. Az emlékülésen az MSZP-frakció nem vesz részt.

 

Az ülés, amelyet délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában tartanak, harangzúgással, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, majd a Himnusszal kezdődik.

 

Ezután Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke köszönti az megjelenteket, majd Sólyom László köztársasági elnök emlékező beszéde következik, végül Német László nagybecskereki megyéspüspök szólal fel.

 

Felolvassák a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, amelyet a parlament hétfőn fogadott el.

 

Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárul.

 

Az MSZP jelezte, hogy távol marad az eseménytől, mert nem ért egyet azzal, hogy a frakciók nem kapnak szót, és külön tart trianoni megemlékezést pénteken a Liszt Ferenc téri Ady Endre szobornál.

 

Az emlékülés után, este hat órakor a Szent István-bazilikában ökumenikus mise lesz, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál.

 

Schmitt Pál május 18-án jelentette be, hogy a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából, június 4-re parlamenti emlékülés megtartását kezdeményezi.

 

A trianoni szerződés aláírásának körülményeiről Ablonczy Balázs történész az MTI-nek elmondta: 1920. június 4-én fél ötkor írta alá a Nagy-Trianon palotában a békeszerződést magyar részről két kevésbé ismert politikus, a Simonyi-Semadam-kormány két képviselője, Drasche-Lázár Alfréd külügyminisztériumi főtitkár, illetve Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter. Mindazok, akik a politikai pályán kívánták maradni, nem vállalták a szerződés aláírását, hiszen jól tudták, hogy azt az ország közvéleménye egységesen elutasítja. A győztes hatalmak részéről a békekonferencia elnöke - aki akkor Georges Clemenceau francia miniszterelnök volt - írta alá a dokumentumot.

 

A 14 részből, 364 cikkből és több függelékből álló trianoni békeszerződés alapján Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada az új határokon túlra került, felük összefüggő tömbben a határ mentén.

 

 

(MTI)

 

 

Kapcsolódó cikkek

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.