Névnap

Ma 2018. február 18., vasárnap, Bernadett napja van. Holnap Zsuzsanna napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
február
H K Sz Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 83 vendég böngészi
Európa nem képes ellenőrizni külső határait | +videó Nyomtatás E-mail
2015. szeptember 08.

 

A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt az okot orvosolná; a fő ok pedig az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait – jelentette ki Orbán Viktor a misszióvezetői értekezleten.

 

Orbán Viktor a nagykövetek szokásos éves eligazításán felidézte, a legutóbbi nagyköveti értekezleten arról beszéltek, hogy Magyarországnak önálló külpolitikával kell rendelkeznie. Ez azóta sem változott – jegyezte meg. A miniszterelnök arra kérte a nagyköveteket, hogyha külföldön minél jobban támadják őket, annál erőteljesebben fogalmazzák meg az álláspontjukat.

 

A kormányfő szerint képmutató világban élünk, és Magyarországnak ebből több évszázados lemaradása van. A francia külügyminiszter megtámad bennünket a kerítésünk miatt, a miniszterelnöke pedig felavat egy kerítést – jegyezte meg.

 

Példaként említette az osztrákokat is, akik azt mondják, hogy tőlünk többen mennek oda, pedig tőlük sokkal többen mennek Németországba. Arra kérte a nagyköveteket, hogy ne abból induljanak ki, hogy mit mondanak a partnerek, és mi van az általuk iratott külpolitikai tartalmú cikkekben, hanem mindig a magyar érdeket válasszák kiindulópontnak.

 

Orbán Viktor kitért arra is, hogy a jelenlegi migrációs folyamatok nem előzmény nélküliek. Felhívta a figyelmet ezzel összefüggésben a líbiai vagy a szíriai beavatkozásokra.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

A kormányfő szerint Európa kivételével azonban minden nemzetközi szereplő felkészült a helyzetre, sem az Egyesült Államok, sem Ausztrália, sem Izrael, sem az Öböl-menti államok nem fogadnak be senkit.

 

A kormányfő aláhúzta, nincs európai terv a válsághelyzet kezelésére. Hangsúlyozta, a kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt az okot orvosolná. A fő ok pedig az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait – tette hozzá. Emlékeztetett, a kvótarendszer először 40 ezer emberről szól, majd 120 ezer lett belőle, de már 500 ezerről is beszélnek. Ha az európai vezetők nem változtatnak a politikájukon, akkor további milliók, sőt tízmilliók fognak érkezni, és akkor őket mind szétosztjuk? – tette fel a kérdést. A magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, az időzítéssel van problémánk – tette hozzá.

 

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ott kell kezelni a problémákat, ahol kialakultak, mert illúzió, amit sok európai politikus gondol, hogy a kontinensre érkező migránsokat visszaküldhetjük. Aki egyszer bejött, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázattal, több emberi szenvedéssel, konfliktussal jár, és több pénzbe kerül – fűzte hozzá. A kormányfő szerint inkább pénzzel kell támogatni azokat az országokat - elsősorban Törökországot - , ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat.

 

A miniszterelnök a nemzeti konzultáció kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a mérések egyértelműen mutatják az emberek álláspontját, sikerült egyetértési pontokat létrehozni, ami a nyugat-európai államokban nincs meg. Ott élesen elválik az emberek többségének és a politikai elitnek az akarata – jegyezte meg.

 

Hozzátette, az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit által folytatott politika között, amely komoly probléma egy demokráciában. A kormányfő szerint ezt a különbséget egy darabig el lehet fedni, például irányított újságírással, véleményekkel, de ez sokáig nem mehet tovább, előbb-utóbb meg kell hallani az emberek szavát.

 

Orbán Viktor biztos abban, hogy előbb-utóbb Európában a mostanitól eltérő, más alapokon nyugvó bevándorláspolitika lesz, mert egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Aláhúzta, hazánkban a nemzeti konzultációval egyetértési pontok jöttek létre a kormány és az emberek között.

 

A válaszolók 85-90 százaléka világosan megmondta, hogy mit akar és mit nem, ez demokratikus módon stabilizálja a kormány működését, így bevándorláspolitikában sziklaszilárd a kabinet álláspontja – fűzte hozzá.

 

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy előbb-utóbb eljutunk egy olyan vitához, mely arról szól majd, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani azt, hogy nem kívánja a saját etnikai, kulturális összetételét hirtelen módon, külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni. A kormányfő szerint ebben a vitában szuverenitáspárti álláspontot kell képviselnünk, miszerint minden nemzetnek, közösségnek, államnak joga van a saját fejlődéséről saját magának döntenie. Minden őshonos nép joga, hogy meghatározza, kivel kíván együtt élni - fűzte hozzá. Ha a magyarok úgy döntenek, hogy úgy jó, ahogy van, akkor senkinek sincs joga azt mondani, hogy változzatok meg – szögezte le.

 

A kormányfő hangsúlyozta azt is, világossá kell tenni, hogy Magyarország nem képvisel "antiiszlám" álláspontot, és nem szeretné, ha a mostani helyzet miatt megromlana viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó országokkal. Rámutatott: értéknek tekintjük a magyarországi muszlim közösséget.

 

Orbán Viktor kifejtette, nem ország az, amelynek nincsenek határai vagy nem tudja megvédeni azokat. Hangsúlyozta, vállaltuk a külső határok megvédését, ez jogi kötelezettség, mivel csatlakoztunk a schengeni megállapodáshoz. Magyarországnak, Görögországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, akinek külső határai vannak, kötelezettsége megvédeni nemzeti erővel, nemzeti alapon ezeket a határokat – húzta alá. Hangsúlyozta, a schengeni kódex azt is előírja, hogy a külső határt az EU-hoz nem tartozó országok polgárai csak kijelölt határátkelő pontokon, a hivatali órákban léphetik át. Leszögezte, ez a jogi realitás, a szociológiai realitás azonban ettől gyökeresen eltér.

 

Nem lehet egyszerre hatályban tartani és a tagállamokkal szemben kikényszeríteni bizonyos közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és ezzel egy időben azt mondani: „persze, de a valóságban úgysem tudjuk őket érvényesíteni” – jelentette ki. Mint mondta, ez lebontja a schengeni rendszert, és elveszítjük a szabad mozgás lehetőségét. Aztán felőrli a bizalmat, mert nem fogják elhinni a tagállamok egymásnak, hogy nem tudják megvédeni a határt, hanem azt fogják feltételezni, hogy nem is akarják – fűzte hozzá, példaként Görögországot megemlítve. Orbán Viktor szerint ez egy képmutató jogrendszerhez vezet, ami zsákutca. Ha vannak, közös megállapodáson nyugvó európai jogszabályaink, azokat be kell tartani – jegyezte meg.

 

Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy miután aláírtuk a schengeni megállapodást, azt be fogjuk tartani – emelte ki, majd hozzátette: erre most nem vagyunk képesek. Elmondta, ennek jegyében döntöttek az ideiglenes műszaki határzár felállításáról. Egyszerre kellett építeni egy tartós megoldást jelentő, magas, jó műszaki adottságú határzárat, és egy gyors határzárat elé - hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott, mindannyiunk elemi érdeke, hogy Magyarország ne úgy viselkedjen, mint Görögország, hanem akarja és meg tudja védeni a külső határát.

 

Nincs garancia, hogy ez elegendő lesz; egy dolog biztos: amit emberileg meg lehet tenni, azt meg kell tenni – emelte ki a miniszterelnök, aki azt is leszögezte, ezt alkalmassági kérdésnek tekinti a kormány tagjai, valamint az illetékes szervek számára. Hangsúlyozta, bármennyi embert, bármennyi pénzt rendelkezésre bocsátanak a cél érdekében.

 

A kormányfő kifejtette, a politikában, a közjogban a felelősség természete eredményhez kötött. Ha valaki mindig csak azt mondja, hogy mi a dublini egyezményt betartjuk, és most már ideje, hogy kvóták szerint szétosszuk az Európába érkezett bevándorlókat, az jogilag korrekten fogalmaz, szándéka szerint pozitívan, mégis borzalmas dolgot tesz – jelentette ki. Hozzátette: ezek a mondatok, a szándéktól függetlenül, meghívást jelentenek, „és nekünk ezért az eredményért kell felelősséggel tartozni”.

 

„Azt kérem azoktól, akik Magyarországon keresztül akarnak menni Európába, hogy ne gyertek. Ezt erkölcsi okokból mondom, mert nem tudunk, mi, magyarok felelősséget vállalni azért, ami veletek az úton történni fog” – intézte szavait a bevándorlókhoz. Arra kérte őket ne kockáztassák a saját és a gyermekeik életét egy illúzió érdekében. Rámutatott, Magyarország a bevándorlásra vonatkozó szabályok szerint fog eljárni, nem engedi be vagy visszaküldi ezeket az embereket.

 

Ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van – hívta fel a figyelmet.

 

Orbán Viktor szerint ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők a német életet nézték ki maguknak. Ezért nem viszonyulunk hozzájuk menekültként, hanem bevándorlóként – jegyezte meg.

 

Mi tudjuk, hogy hány embernek tudunk munkát, ellátást, a magyarokéval azonos civilizációs szintet biztosítani; csak annyinak adhatunk, amennyivel nem romboljuk le a sajátunkat – emelte ki.

 

A kormányfő a katolikus egyház álláspontja kapcsán hangsúlyozta, nagyon helyesen, bölcsen érzékeltetik a világgal, hogy mindenkinek magának meg az egyháznak kell felelősséget vállalni, és nem pedig az állami költségvetéseknek, mert különben tönkretesszük a keresztény jóléti államokat.

 

Orbán Viktor kitért a kvótarendszerre is. Biztos, hogy a kvótarendszer megoldja a zöldhatáron ezrével naponta beáramlók problémáját? A kvóta minek az aránya? Nem az a kvótaszámítás alapja-e, hogy először megvédjük a határokat, hogy pontosan tudjuk, hány emberről beszélünk, és utána beszélünk arról, hogy milyen arányban ki és hogyan? – sorolta. A miniszterelnök egyúttal azt a kérdést is feltette, hogy mindez hogyan működhet egy szabad áramlásos rendszerben az unión belül.

 

Hangsúlyozta, közös megoldásra van szükség, a német probléma egyúttal európai probléma is, mivel ők is az EU tagjai. Együttműködőnek, barátságosnak, rugalmasnak, de a saját álláspontunkból észérvek nélkül egy jottányit sem engedőnek kell lennünk – jelentette ki.

 

Elmondta, a hazánkba érkező bevándorlóknak a schengeni szabályok értelmében regisztrálniuk kell, utána szállást, biztonságot, élelmet, vizet és orvosi ellátást kapnak az erre kijelölt helyeken. „De az nem lehetséges, hogy néhány száz ember úgy dönt, hogy ő nem regisztrál, leül az út szélén, és azt mondja: mostantól itt kérek enni, mostantól itt adjatok enni, ide jöjjön az orvos! És egyébként skandálom a német kancellár meg Németország nevét, mert oda akarok menni, és azonnal szállítsatok el oda! – érzékeltette a helyzetet.

 

Hozzáfűzte: senkinek sincs joga ezt követelni tőlünk, legyen akármilyen szorult helyzetben is. Ha egy magyar illegálisan átlépi a határt, megbüntetjük – mondta. A kormányfő úgy fogalmazott, a magyar álláspont egyszerre emberséges és következetes.

 

Tájékoztatott arról is, hogy a magyar parlament megszavazta azokat az új szabályokat, amelyek komoly dologgá teszik Magyarország külső szabályainak megvédését. Elmondta, szeptember 15-től az illegális határátlépésért börtönbüntetés vagy kitiltás jár, az embercsempészés pedig bűncselekménynek minősül.

 

Mivel a hadsereg bevetését az ellenzék megtagadta, teljes erőnket nem tudjuk szeptember 15-től érvényesíteni – mondta. Leszögezte, Magyarország betartja a szabályokat, ez így helyes erkölcsi és alkotmányos szempontból.

 

A magyar kormány nem fog meghátrálni, egyszerre szerez érvényt a nemzetközi szabályoknak, a magyar törvényeknek és az alapvető erkölcsi, emberi értékeknek is, ezért lépésről-lépésre eredményeket fogunk elérni – jelentette ki.

 

Hozzátette, reméli, hogy hamarosan elérjük azt az állapotot, amikor „Magyarország határai légmentesen zárnak”. Felhívta a figyelmet, ez nem azt jelenti, hogy a magyar határon nem lehet átmenni az arra kijelölt helyeken. Elismételte, a németek és osztrákok biztosak lehetnek abban, hogy Magyarország érvényt szerez a schengeni megállapodásnak, be fogjuk tartani a megállapodásokat, és a terheket nem hárítjuk át.

 

Hozzátette, képmutatást tapasztal, ami „olyan verseny, amibe be kell neveznünk”. Jelezte, habár a problémából többszörösen kivesszük részünket, mint más külső határral rendelkező országok, az ehhez nyújtott pénzügyi segítség jelentősen kisebb. „Nem kell ezért szitkozódnunk, ilyen az élet, ha magyar” – tette hozzá. Egy fillért sem fogunk kérni, helyes lenne, ha az erre szánt alapokból adnának, de kérni nem fogunk – összegzett.

 

Aláhúzta, az ezeréves magyar államnak képesnek kell lennie saját erőből megvédeni a külső határait, és a jogrendnek ott érvényt szereznie. Ha kapunk segítséget, elfogadjuk, de sosem fogunk a képesség hiányára hivatkozni akkor, amikor a kötelességeinket kellene teljesíteni – mondta.

 

Arra a felvetésre, hogy lehetett-e alapozni a nemzeti konzultáció által érkezett válaszokra menekültkérdésben, Orbán Viktor úgy válaszolt, a demokráciában világos szabályok vonatkoznak erre. Kifejtette, aki egy feltett kérdésre nem válaszol, az bejelenti, hogy a döntéshozókra bízza a döntést. Hozzátette, ellenkező esetben választási eredményeket sem lehetne legitimnek elfogadni, vannak olyan országok, ahol az emberek fele sem megy el szavazni.

 

Egyetlen erkölcsileg helyes álláspont és alkotmányosan kimunkált mód létezik: mindenkinek fel kell ajánlani a lehetőséget, hogy részt vegyen egy döntésben.

 

Aki nem vesz részt, az elfogadja a nélküle létrejövő többségi álláspontot – mutatott rá, kiemelve, ettől a későbbi ítéletalkotás jogáról sokan még nem mondanak le.

 

Jelezte, a kormány biztonságban érezheti magát, mert mindenkit megkérdezett. Az idő eldönti, hogy milyen döntés született, a választópolgár pedig azt, hogy később a kormányra teszi-e le a voksát – mondta.

 

A kvótarendszerrel kapcsolatban kifejtette, ha valaki ilyen rendszert akar kialakítani, felkínálhatja azt a lehetőséget, hogy a szétosztásnál nemzeti megfontolásokat és szempontokat vegyenek figyelembe.

 

Hozzátette, a szlovákok ezzel próbálkoznak, bejelentették, hogy részt vesznek benne, de csak keresztényeket fogadnának be.

 

A miniszterelnök megjegyezte, egy rendes keresztény világban a jócselekedetnek nem csinálnak reklámot, mert az a tettet is aláássa. Emlékeztetett az egyiptomi válságra, amikor Magyarország több mint ezer letelepedési engedélyt adott és több esetben állampolgárságot is, üldözött kopt keresztényeknek.

 

Komolyan tárgyalnunk kell arról, hogy ha megérkezik egy nagy menekülttömeg - ami most nem áll fent, hiszen jobb élet reményében bevándorlók jönnek – , a 28 tagállamnak meg kell beszélnie, hogyan viszonyuljon ahhoz, hogy a konvenciók betartása jelentős, gyors, külső beavatkozáson múló etnikai-kulturális változást fog hozni a társadalmakban – mutatott rá.

 

Egy másik nagyköveti kérdésre határozottan kijelentette, a kormányt nem érdekli a szélsőjobb álláspontja. Megjegyezte, Budapest belvárosában minden fennakadás nélkül zsidó kulturális fesztivált lehet rendezni az utcán, miközben Franciaországban óriási biztonsági intézkedések nélkül ilyet nem lehet megtenni. Szavai szerint ez az az összeférhetetlenség, ami „gyalázatos”, ugyanis abban a pillanatban, ha nem tetszik egy magyar racionális érv, akkor vannak országok, „akik benyúlnak a zsebükbe, és előveszik a fasiszta kártyát”, mi pedig elkezdünk védekezni. Leszögezte, ez a hozzáállás mérhetetlenül gyalázatos dolog hazánkkal szemben, felvetve, érdemes megkérdezni, mennyire felelős mindezért Magyarország.

 

Nem adtunk-e történelmileg arra okot, hogy a németek, a német sajtó kioktasson minket - azt emlegetve, hogy Magyarországon régi ösztönök élednek újjá -, miközben ott menekülttáborokat gyújtanak fel? – kérdezte. Rámutatott, Magyarországnak eszébe sem jut ilyen esetekben Németország történelmi múltját elővenni, mert az igaztalan vád lenne.

 

Orbán Viktor saját felvetésére úgy válaszolt, nem arról van szó, hogy történelmi bűneink előre meghatározzák kritizálóink számára, hogy ilyen oldalról közelítsenek, sokkal inkább a magyar ösztönökkel van baj.

 

Kijelentette, amíg a lengyel, cseh és szlovák kormány képes visszautasítani, hogy morálisan kioktassák őket, addig olyan ösztönrendszer alakult ki Magyarországon, ami ezzel összevetve szerény. Hozzátette, ezen csak folyamatos önvizsgálattal lehet változtatni.

 

Az, hogy másképp mérjük fel a mozgásterünket, „a bőrünk alatt van” – mondta. Jelezte, a magyar alkotmánynak az a mondata, hogy a fiataloktól várjuk, hogy újra naggyá tegyék hazánkat, ezért nem indokolatlan. Arra kérte a nagyköveteket, hogy folyamatosan mérjék fel a lehetőségeket, hiszen a „fal sokszor távolabb van, mint ahogy gondoltuk, hogy beleütközünk” – fogalmazott.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés