Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 79 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #2 Nyomtatás E-mail
2010. június 23.

Az Országgyűlés legutóbbi ülésén módosította  ,,a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt. A tavaszi országgyűlési választás lebonyolításának problémái ráirányították a figyelmet arra, hogy a választási eljárásról szóló  törvény egyes szabályainak módosítása elodázhatatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek soron következő választásának időpontjáig nem állt elegendő idő rendelkezésre a törvény teljes, átfogó, minden részletszabályra kiterjedő átdolgozására, jelen módosítás kizárólag azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek a soron következő önkormányzati választások zavartalan lebonyolítása érdekében feltétlenül szükségesek. A választások kitűzésével kapcsolatosan indokolt a különböző időpontokat egymáshoz közelíteni, törekedni az egységesítésre. Fontos szempont, hogy a kampány ne nyúljon indokolatlanul hosszúra. A rövidebb kampány kisebb költséget is igényel a résztvevőktől.

A Parlament elfogadta, hogy az Országos Választási Bizottságot minden általános választás alkalmával meg kell újítani, az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti általános választások kitűzését követően új Országos Választási Bizottságot kell választani. Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásakor.

Módosításra került a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991 . évi XLIX . törvény (Csődtörvény), ugyanis a bíróságok nem tudnak megfelelni 2010. július 1. napjától kezdődően az elektronizált ügyintézési kötelezettségeknek. Ezért az elektronikus ügyintézési kötelezettség határidejének fél évvel való meghosszabbítása volt szükséges.

Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 2010. szeptember 1-jei hatályba lépő rendelkezései szerint a céginformáció szolgáltatás során a cégbíróság és a céginformációs szolgálat az információ kiadását megelőzően a természetes személyek cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyét összeveti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szerepelő adatokkal. A fentiek megvalósulását akadályozza, hogy a cégbíróságok és a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság számítógépes nyilvántartása - forráshiány és a szükséges fejlesztések hiánya miatt - az előirányzott határidőben nem tud összekapcsolódni, így a fent említett jogszabályi rendelkezést nem lehet alkalmazni.


Erre tekintettel vált szükségessé a hatályba lépés dátumának módosítása.

A helyi iparűzési adó állami adóhatóság általi beszedésének 2010. január 1-től hatályos szabályozása súlyosan sérti a helyi önkormányzatiság több olyan alapjogát is, amelyek a helyi szintű hatalomgyakorlás, mint a demokrácia egyik alapintézményének lényegi ismérvét, azaz az önkormányzatok autonómiáját igyekeznek garantálni. A jogállam működése folyamatában kiemelkedő jelentősége van a demokratikusan megválasztott és megfelel ő önállósággal rendelkező helyi önkormányzatok létezésének. A valódi önállóság, autonómia megvalósításához nélkülözhetetlen a szükséges gazdasági feltételek biztosítása is, melynek elsődleges gazdasági alapját a saját bevételek, közöttük a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók alkotják. Ezen belül az iparűzési adó vált a legjelentősebb saját bevételi forrássá.


Az előző kormány által végigvitt törvényi szabályozás az önkormányzatok iparűzési adóbevételeivel való gazdálkodás jogát, az arra 2009 végéig létező ráhatást, befolyásolást olyan mértékben csökkentette, amely az alapvető jog szükségtelen korlátozásához vezetett. Az állami adóhatóság jelenleg is olyan sokrétű és nagymennyiségű feladatot lát már el, hogy amennyiben a helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatósági feladatok is odakerülnek, semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy kellő kapacitás hiányában a tervezett bevételek befolynak. A bevételcsökkenés veszélyét felerősíti az a tény is, hogy az állami adóhatóság egyáltalán nem érdekelt a tervezett helyi adóvételek lehető legteljesebb mértékben történő beszedésében, hiszen az az önkormányzatok saját bevételét képezi, abból az állam nem részesedik. A költségvetési törvény módosításával pedig egy, az előző kormány részéről elrejtett időzített bombát is hatástalanított az országgyűlés, hiszen a költségvetési törvény az állami adóhatóság részére ,,a bevételek időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére" kamatmentes költségvetési hitel igénybevételét teszi lehetővé az iparűzési adóból eredő kötelezettségek teljesítésére, azaz a költségvetési hiány előre kalkulálhatatlan növelésére adott volna lehetőséget.

A Parlament elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot is. A törvény - a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján - számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét, új életpályát vázolva fel a kormánytisztviselők számára.


A szabályrendszer kidolgozásakor azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni hazánk jelenlegi rendkívül nehéz gazdasági helyzetét, melynek következtében az új szabályozás kiemelten irányul egyfelől a foglalkoztatás - így különösen a jogviszony megszüntetés - feltételeinek rugalmasabbá és takarékosabbá tételére, másfelől a felkészült munkaerő megnyeréséhez szükséges eszközök biztosítására.


A Magyar Köztársaság Elnöke 2010. június 14-én visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt. A zárószavazás előtti módosító javaslat eleget tesz a köztársasági elnök levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét, a kormánytisztviselői jogviszonyt szabályozó törvény keretei közé vonja a szakmai vezetőket: a közigazgatási államtitkárt és a helyettes államtitkárt.


A törvény szövegének pontosítása mellett a zárószavazás előtti módosító javaslat hiánytalanul tartalmazza azoknak a törvényeknek a módosítását, amelyek átvezetik a jogrendszerben az állami vezetők megnevezésére és jogállására érintő változásokat.

 

 

Wintermantel Zsolt
Országgyűlési képviselő
Dr. Hollósi Antal
Országgyűlési képviselő
Nagy István
Országgyűlési képviselő
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés