Névnap

Ma 2017. június 28., szerda, Levente és Irén napja van. Holnap Péter és Pál napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
június
H K Sz Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 57 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #3 Nyomtatás E-mail
2010. június 23.

Az Országgyűlés módosította a Közoktatásról Szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, mely így biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan maradjon.


Módosításra került a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény is, melynek eredményeképpen beillesztésre került a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni erőszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető bűnismétlők büntetésének jelentős szigorítása, amely a legsúlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet.


Ezzel párhuzamosan az elfogadott törvénymódosítás visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, az úgynevezett ,,középmértékes büntetést".

 

A Javaslat két ponton módosítja a Büntető Törvénykönyv Különös Részét, egyrészt a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét kívánja megteremteni azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemeli a kiszabható büntetési tételek mértékét, másrészt a totalitárius rendszerek bűneinek, és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében a jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni rendeli.

Az Országgyűlés elfogadta ,,az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről" című határozati javaslatot, mely alapján az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.


A megfelelő erkölcsi és anyagi kártérítés érdekében a következő határozatot fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége:

Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár mindazon személyek megalapozott kártérítési igényét kielégítse, akiknek

- a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben;
- a 2006. szeptember 17. napja és 2006. október 25. napja között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.


Az Országgyűlés a határozati javaslatban kérte fel a Kormányt, hogy teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele - a jelenleg hatályos ,,írni-olvasni tudás" képessége helyett - legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése legyen. Ez az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezését jelenti, mellyel a kormány ösztönözni kívánja az általános iskolai végzettség megszerzését.


A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalataira tekintettel szükségesnek mutatkozott a helyi önkormányzati választások szabályozásának átgondolása, melynek során a szabályozás rendszerének alapjaiban való átdolgozására került sor. A törvény az önkormányzati testületek számát érintetlenül hagyva - a testületek létszámát kb 40%-al csökkenti, miközben a jelenlegi aránytalan rendszert, a mindenkori lakosság szám alapján arányosítja.


Az új szabályozás megőrzi az önkormányzati rendszerben az úgynevezett kompenzációs listás eljárást, azzal a módosítással, hogy a korábbi kompenzációs lista torzítását megpróbálja kiküszöbölni.


A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot. A fővárosi közgyűlés tagjainak számát a főváros lakosságszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy minden 50 000 lakos után egy képviselő választható.

 

 

Wintermantel Zsolt
Országgyűlési képviselő
Dr. Hollósi Antal
Országgyűlési képviselő
Nagy István
Országgyűlési képviselő
 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés