Névnap

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 53 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #4 Nyomtatás E-mail
2010. június 29.

Az Országgyűlés módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányát, ugyanis az nem tartalmazott eddig a helyi önkormányzat működése során meghatározó szerepet játszó személyek közé tartozó, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére megválasztott alpolgármester jogállására vonatkozó rendelkezést. Az alpolgármesteri tisztség jelentőségére tekintettel indokolt volt a tisztség Alkotmányban való rögzítése. Az alpolgármester személye alkalmas arra, hogy a képviselő-testületek szakmai munkáját elősegítse, így indokolatlan azon megszorító szabályozás, mely szerint az alpolgármestert kizárólag a saját tagjai közül választhatja a képviselőtestület, azzal a kikötéssel, hogy a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak az az alpolgármester helyettesítheti, aki a helyi képviselőtestület tagja.

A Parlament döntött az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról.
Az Alkotmány napjainkban is az 1949. évi népköztársasági alaptörvény módosításaként, preambuluma szerint is ideiglenes jelleggel - az új Alkotmány elfogadásáig - 1989 . október 23-án hatályba lépett (és azóta többször módosított) szöveggel határozza meg a Magyar Köztársaság jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat.  
Időszerű a hatályos Alkotmány - az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján történő - teljes körű felülvizsgálata és az új Alkotmány megalkotása, amely maradéktalanul megfelel a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak.


Az előkészítést végző Bizottság 45 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők, a tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint.

Elfogadásra került a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat is.


A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó vállalkozói és alvállalkozói szerződésekre vonatkozó kifizetési szabályt nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett. E mentesítés a jelenleg hatályos előírások szerint 2010.  
július 1-ig maradna hatályban. Az elhúzódó gazdasági világválság által hátrányosan érintett vállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében a mentesítés 2010. december 31-ig meghosszabbodik.

A családok támogatásáról szóló törvénynek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat is elfogadta az Országgyűlés.


Az első Orbán-kormány családpolitikájában szétválasztotta a családi pótlékot az iskoláztatási támogatástól, utóbbit iskolalátogatáshoz kötötte, amely alapján az akkoriban notórius iskolakerülő gyermekek jelentős része eleget tett tankötelezettségének. A Medgyessy-kormány egyik első lépése volt az iskoláztatási támogatás megszüntetése 2002 júniusában és a családi pótlék egységes fogalmi visszaállítása, amelynek eredményeként a családi pótlék egyes társadalmi rétegek napi megélhetési forrásává vált. A szülők nem tettek eleget gyermekeik iskoláztatási kötelezettségének. A legutóbbi módosítás bevezette a családi pótlék részben természetbeni juttatás formájában történő biztosítását a családnak (maximum 50 %), abban az esetben, ha nem tesz eleget tanulmányi kötelezettségének, azaz nem jár iskolába. Ezzel egyidejűleg megtörtént a gyermek védelembe vétele. A tapasztalatok alapján nem volt hatékony eszköz a családi pótlék részben természetbeni juttatása, mert nem volt a szülők számára megfelelő kényszerítő eszköz.


A társadalom és az állam részéről is megfogalmazódó elvárás, hogy a szülők eleget tegyenek gyermeknevelési kötelezettségeinek, és a gyermekekre tekintettel juttatott támogatásokat az ő érdekükben használják fel. Éppen ezért az elfogadott törvényben a családtámogatási ellátások ismételten szétválasztásra kerültek nevelési ellátásra, illetve iskoláztatási támogatásra. A törvény az 1999. január 1-én hatályos szabályoknál szigorúbb feltételekhez köti az iskoláztatási támogatás folyósítását akkor, ha a szülő nem tesz eleget a társadalmi elvárásoknak és nem járatja iskolába gyermekét.  A közoktatási törvényben meghatározott 10 igazolatlan tanóra után a lakóhely szerint illetékes jegyző írásban figyelmezteti a szülőt, és ebben a végzésben felhívja a figyelmét arra, hogy ha az igazolatlan hiányzás az 50 tanórát eléri, akkor az iskoláztatási támogatást, mint pénzbeli ellátást teljes egészében (100 %) természetbeni juttatásként a kirendelt eseti gondnok fogja felhasználni a gyermek érdekében és számlák ellenében. A jegyző határozatában arról is rendelkezik, hogy a természetbeni juttatásként biztosított iskoláztatási támogatást 6 hónapig csak ilyen formában lehet a gyermekre felhasználni, függetlenül attól, hogy a határozat kézhezvételétől számított bármely időpontban a gyermek visszatér az iskolapadba.



Wintermantel Zsolt
Országgyűlési képviselő
Dr. Hollósi Antal
Országgyűlési képviselő
Nagy István
Országgyűlési képviselő


 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés