Névnap

Ma 2017. augusztus 22., kedd, Menyhért és Mirjam napja van. Holnap Bence napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
augusztus
H K Sz Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 87 vendég böngészi
Az ember elidegeníthetetlen joga ott élni, ahol született | videó Nyomtatás E-mail
2016. január 20.

 

Ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát, és miféle kontinenst hagyunk örökül gyerekeinkre – hívta fel a figyelmet beszédében Orbán Viktor a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen.

 

A miniszterelnök úgy folytatta, csak egy szuverén ország erős kormánya képes megvédeni különböző nemzetiségű állampolgárait a külső erőktől, és a külső erőket kiszolgáló belső csatlósoktól.

 

Orbán Viktor a Nepomuki Szent János plébániatemplomban kifejtette, amikor Magyarország elvesztette függetlenségét az 1940-es években, akkor elüldözte és végletesen kiszolgáltatott helyzetbe juttatta saját polgárait, „azokat az embereket, akiknek védelmére és értékeinek őrzésére hivatott lett volna”. Örök tanulság, hogy a legkisebb esélyét sem adhatjuk egy olyan világ eljövetelének, amelyben hasonló rendeletek és listák születhetnek – jelentette ki.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

Emlékeztetett, az időszak Magyarország egybefüggő szenvedéstörténetét vázolja: megszállások, elhurcoltatás és elüldöztetés, egymást követő vagonok és gyászvagonok. Az okok eltérhettek, de a konklúzió változatlan: amikor Magyarországot megszállták – akár Nyugatról, akár Keletről -, mérhetetlen szenvedés lett a következménye – hangsúlyozta.

 

Elmondta, 1946 január 9-én hagyta el az első vonatszerelvény hazánkat, hogy az elüldözött német honfitársakat Németországba szállítsa. Csak január 19-én 1000 embert vittek el, február elejére Budaörs már teljesen kiürült, és hasonló sorsa jutottak országszerte a svábok lakta települések – sorolta.

 

A hivatalos elnevezés a kitelepítése volt, de ez messze állt a valóságtól – fejtette ki, hozzátéve, mindez a magyarországi svábok kifosztása és elűzése volt.

 

Orbán Viktor hangsúlyozta, kitelepítésnek álcázott deportálás zajlott, és nem akadt olyan felelős személy, aki szembeszállt volna ezzel. Ellenállás helyett, inkább megadta magát Európa: kétszer is kapitulált egymás után – tette hozzá. A nemzeti -, majd a nemzetközi szocializmus csábításának is engedett, a kollektív bűnösség jegyében egész népeket voltak képesek marhavagonokba terelni – fogalmazott.

 

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a magyarországi németek kultúrája nélkül sokkal szegényebbek lennénk, a sváb közösség a magyar kultúra szerves és elidegeníthetetlen részét alkotja. Példaként említette többek között a Parlamentet, és az Iparművészeti Múzeumot; a magyar nyomdászat, gépgyártás és orvostudomány jelentős részét.

 

Orbán Viktor úgy folytatta, emberéletek millióiba került, mire rájöttünk, az európai nemzetek együtt erősek. Európa egyesítése és az együttműködés abból a felismerésből született, hogy nemzeteinket sokkal több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja – mutatott rá.

 

Felhívta a figyelmet, ma nem az a kérdés Európában, hogy egymás ellen fordulnak-e a nemzetek, hanem hogy lesz-e Európa, meg tudjuk-e védeni az európai életformát és kultúrát, és miféle kontinenst hagyunk örökül gyerekeinkre.

 

A legfontosabb tanulság, hogy „bűnt bűnnel jóvá tenni nem lehet, vélt bűnt bűnnel jóvá tenni még kevésbe, vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem” – mutatott rá. A miniszterelnök elmondta, a magyar emberek 20 posztkommunista év után végre határozottan letették voksukat a polgári berendezkedés mellett, és az országgyűlés végre megalkothatta Magyarország első demokratikus polgári alkotmányát.

 

Kijelentette a polgári világ legfontosabb tartóoszlopa a méltányosság: „megadjuk mindenkinek azt, ami megilleti”.

 

Mint mondta, ezért döntött az országgyűlés 2012-ben amellett, hogy ez a nap legyen a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja.

 

A mai évforduló nem csak megemlékezés, hanem felhívás is arra, ne feledkezzünk meg mindarról, amit a magyarországi németek tettek és tesznek Magyarországért mind a mai napig – mondta.

 

Hozzátette, a magyar kormány támogatja a hazánkban élő németek identitásának és kultúrájának megőrzését. A német iskolák száma az elmúlt 4 évben ötszörösére nőtt, az ott tanulók száma megháromszorozódott – sorolta.

 

A magyarországi németek szenvedéstörténete emlékeztessen arra, az ember elidegeníthetetlen joga ott élni, ahol született, abban a kultúrában, abban az országban, azon a településen, ami a saját otthona.

 

„Adjon nekünk az Isten elég kitartást és türelmet, hogy Európát megvédjük, és megtartsuk! Adjon elegendő erőt, hogy a szülőföldön maradás jogát Európán kívül is érvényesíteni tudjuk!” – zárta szavait a miniszterelnök.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés