Névnap

Ma 2018. január 23., kedd, Zelma és Rajmund napja van. Holnap Timót napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
január
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 53 vendég böngészi
A népvándorlást meg lehet fékezni | videó Nyomtatás E-mail
2016. február 29.
Tartalomjegyzék
A népvándorlást meg lehet fékezni | videó
folytatás
Minden oldal

 

A kötelező betelepítési kvóta magába sűríti mindazt, amitől tartunk, amit nem akarunk, és ami szétfeszítheti az európai népek szövetségét – fogalmazott Orbán Viktor a Várkert Bazárban.

 

A kormányfő 18. évértékelő beszédében aláhúzta, arra a kérdésre kell válaszolni, hogy hol tartunk, hol tart ma Magyarország, a Kárpát-medencei magyarság. A szabadság és a nemzeti függetlenség megvolna, úgy, mint ritkán volt meg az elmúlt 100 évben – tette hozzá.

 

A miniszterelnök szerint nehéz, sőt lehetetlen válaszolni arra a kérdésre, hogy mekkora hányadát tettük meg az útnak. Azt meg tudjuk mondani, hogy a harmadik kormányzati ciklusunk felénél járunk, de azt nem, hogy ez a tíz év a polgári korszak mekkora hányada. Most lehet cselekedni, alkotni, most van értelme bátornak lenni, kitartóan szedni a lábunkat, menni előre céltudatosan, önbizalommal, mert most épül, épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti-keresztény korszaknak, "magyar országnak" gondolunk – fogalmazott Orbán Viktor.

 

A miniszterelnök felidézte, az 1867-es kiegyezés után is kellett közel 50 esztendő, hogy a sikeres európai országok közé juthassunk, és ha a bécsi udvar nem ránt magával bennünket a háborúba, ki tudja, mire lettünk volna még képesek. A Horthy-korszak kapcsán elmondta, országvesztés, megcsonkítás, gazdasági világválság ellenére is talpra álltunk, az egy főre jutó nemzeti össztermékünk akkor meghaladta Spanyolországét, Portugáliáét, Finnországét, Írországét, nem is beszélve Lengyelországról, Jugoszláviáról és Romániáról. A világháború ezt a korszakot megszakította, és maga alá temette, annyit azért mondhatunk: 21 békeév kevés volt ahhoz, hogy kiadjuk magunkból azt a tehetséget és teljesítményt, amire az előző korszak alapján képesnek gondolhattuk magunkat – tette hozzá.

 

A kommunizmus idején se szabadok, se függetlenek nem voltunk, „törpejárásban” közlekedtünk, az a teljesítmény, amit akkor túlélésből, életerőből és életösztönből megmutattunk, nem mércéje a mai szabad és független Magyarországnak – folytatta a kormányfő. A kommunizmus kapcsán életünk egyik legfontosabb kérdésének nevezte, hogy ha 45 évig megyünk befelé az erdőbe, hány évig tart, hogy kijussunk belőle.

 

Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy a 90-es évek elején azzal a meglepő ténnyel kellett szembesülnünk, hogy a korábbinál még jobban lemaradtunk Európa nyugati felétől. Felhívta a figyelmet arra is, hogy valamennyi régióbeli ország megragadta a 2004-es uniós csatlakozás gazdasági lehetőségeit, az egyetlen negatív kivétel Magyarország volt. Miközben a többiek emelkedtek, nálunk eladósodás, devizahitelek, költségvetési hiány, elszabadult infláció, fizetési mérleghiány, növekvő munkanélküliség, végül pénzügyi összeomlás, IMF-nyakörv, adósrabszolgaság volt – sorolta.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

Ezzel szemben három év alatt megcsináltuk a költségvetési konszolidációt, stabilizáltuk a gazdaságot, elkerültük az államcsődöt, megfékeztük az inflációt, csökkentettük a munkanélküliséget, hazaküldtük az IMF-et - lejárat előtt visszafizettük a kölcsönüket -, és az idén visszafizetjük az utolsó garast is az Európai Uniónak – idézte fel a 2010 utáni gazdasági eredményeket a miniszterelnök.

 

Summa summarum: 2014-ben gazdaságunk 3,7 százalékos növekedésével lezártuk a stabilizáció korszakát, és egy új szakaszt nyitottunk – repülőrajtot vettünk -, és megindítottuk a gazdasági felzárkózást – emelte ki a kormányfő, megjegyezve, hogy hazánk visszaszerezte az esélyt egy történelmi felzárkózásra.

 

Orbán Viktor hangsúlyozva, hogy a sikeres gazdasági felzárkózás ritka, mint a fehér holló, kifejtette: öt év alatt 35-ről 15 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadót, 1300 milliárd forintot hagytak a családoknál, 25 százalékkal mérsékelték a rezsit, és másfélszeresére növekedett a legalacsonyabb bér Magyarországon.

 

Hozzátette: ezt együtt érte el az állam és a piac, a kormány és az üzleti szektor, a munkaadók és a munkavállalók, „együtt értük el, és közösen lehetünk rá büszkék”. A magyar reformok működnek. Azonban erre a küzdelemre és együttműködésre lesz szükség a következő években, sőt a következő húsz évben is – szögezte le a kormányfő.

 

„Munka, befektetés bizalom, támogatás”, ha mindez megvan, felívelő pályán haladhat Magyarország – mutatott rá.

 

 

A miniszterelnök szerint ezért szűklátókörű és ostoba minden osztályharcos politika, amit a józan ész híveinek együttes erejével távol kell tartani a kormány rúdjának környékétől is.

 

Orbán Viktor, emlékeztetve arra, hogy az iskolákat és kórházakat fenntartó önkormányzatok 2010-re csődbe jutottak, elmondta: 1264 milliárd forintnyi adósságot vett le a kormány „a súly alatt térdre esett önkormányzatok válláról”.

 

„Akik ma világvégét kiáltanak a Klik néhány milliárdos adóssága miatt, azoknak nem kell aggódniuk. Ha elbírtunk az IMF-fel, megbirkóztunk több mint 1200 milliárd forintnyi önkormányzati adóssággal, akkor egy Klik sem foghat ki rajtunk” – emelte ki.

 

Az egészségügy kapcsán a kormányfő felidézte, hogy az alapellátásra 2010-hez képest 40 százalékkal több pénzt biztosítottak, a várólistákat a felükre csökkentették, több mint 500 milliárdot fordítottak a kórházak fejlesztésére. A vidéki kórházak többségében 21. századi körülmények fogadják a betegeket, de Budapesten baj van, ezért szükséges megépíteni egy új, nagy fővárosi kórházat – jegyezte meg.

 

„Köszönjük és elismerjük a tanárok és egészségügyi dolgozók munkáját, igazuk van. Noha a béremelések jelentősek, de nem elégségesek” – fogalmazott Orbán Viktor. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ma Magyarország annyit tud vállalni, hogy mindenki minden évben léphet előre egyet. „A lépések hosszát, vagyis a béremelések mértékét és ütemét a gazdaság mindenkori teljesítőképessége szorítja korlátok közé” – hívta fel a figyelmet.

 

Orbán Viktor, a gazdasági növekedést nevezve a következő évek legfontosabb kérdésének, kifejtette: a növekedés jelenlegi üteme nem elégséges és tartóssága sem biztosított. Ez azért van így, mert gazdaságunk még mindig nem elég versenyképes – vélekedett a kormányfő. Példaként azt említette, hogy a magyar mezőgazdaság egy hektár termőföldön az uniós átlag 48 százalékát képes teljesíteni.

 

A versenyképesség növelése érdekében a miniszterelnök többek közt további adócsökkentést, a bürokrácia ésszerű visszanyesését, életszerű szakképzés meghonosítását, gyorsabb ítélkezést, digitalizációt, új technológiai lépcsőfokokat, magasabb vállalati és üzleti kultúrát javasolt.

 

A kormányfő hazánk világpolitikai helyzetére térve arról beszélt, hogy a magyarok csak akkor lehetnek függetlenek, ha egyik nagyhatalom sem az ellenségük, pontosabban, ha Berlin, Moszkva és Ankara egyszerre érdekelt Magyarország függetlenségében és gazdasági fejlődésében.

 

Ugyanakkor Orbán Viktor kiemelte, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyet kell velük értenünk, vagy egyszerre kell szövetségre lépnünk mindhármójukkal. „Ezt csak gyermekded lelkek gondolhatják” – jegyezte meg, hozzátéve: „ezt csak az állandóan becsatlakozni vágyók, valami nagyobb, melegebb test hónalja alá húzódzkodó politikusok szokták gondolni”. Azonban tőlük aligha várhatunk nemzeti érdeket szolgáló bel- és külpolitikát – húzta alá.

 

A miniszterelnök, felidézve, hogy a háborús időszakok hazánk számára mindig csak bajt és keserűséget hoztak, rámutatott, hogy a magyar külpolitika vastörvénye: mi, magyarok a békében vagyunk érdekeltek.

 

Ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy ne engedjük magunkat belerángatni se német-, se orosz-, se törökellenes nemzetközi akciókba.

 

„Nem magyar érdek csatlakozni azokhoz a nemzetközi akciókhoz, amelyek tiszteletlenek, sértőek, és belegyalogolnak egy-egy ország nemzeti önérzetébe” – fogalmazott.

 

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor kiemelte: „Németország múltján nem lehet változtatni. Moszkva, ha akarná, se tudná politikája középpontjába állítani a szabadságot, mert fejében és történelmében minden mást megelőz a hatalmas területek összetartásának parancsa. És mégis, miért akarjuk Törökországot a mi kényes politikai colostokunkkal mérni anélkül, hogy elismernénk: iszlám talapzata ellenére rengeteg energiát mozgósít, hogy nyugatosodjék.”

 

A nagyképű, fellengzős, erkölcsi felsőbbrendűségre alapozott politika, amely oly divatos Európa nyugati felén, nem a mi politikánk, nem a mi utunk, és nem a mi érdekünk – mutatott rá a kormányfő. Béke, együttműködés, kereskedés, kölcsönös befektetések, nekünk kedvező regionális egyensúly, kiállás az érdekeink mellett, ezek a magyar nemzeti külpolitika alapvetései – közölte.

 

Orbán Viktor hangsúlyozta, veszély fenyegeti a pénzügyi stabilitást, az éppen csak megindult gazdasági felzárkózást, a gondosan felépített nemzeti külpolitikát, a helyreállított közrendet és a terrormentes közbiztonságot, valamint a lassan ismét magára találó nemzeti kultúránkat is. Hozzátette, nemcsak az került veszélybe, ami már megvan, hanem az is, ami meglehet.

 

A távlat, a biztató jövő lehetősége, gyermekeink már éppen kibontakozó és táguló európai életlehetősége is – sorolta, leszögezve: a veszély neve népvándorlás. Úgy fogalmazott, 2015 olyan évszám lesz az európai történelemkönyvekben, amit egy új korszak kezdeteként fognak tanítani. A 2015-ös év véget vetett azoknak az időknek, amelyben Európa védettségét és biztonságát készpénznek vehettük – jegyezte meg, egyúttal emlékeztetett rá, hogy a kormány már egy éve figyelmeztetett az újkori népvándorlásra.

 

Mi, közép-európaiak, ha haladunk is, úgy haladunk, hogy időnként a sínre tesszük a fülünket, hallunk-e valami gyanús morajt, amiből jó előre kihallhatjuk a veszélyt, a balsors menetrenden kívüli szerelvényének hangfoszlányait – fejtette ki. Rámutatott, Nyugat-Európában ezzel szemben az utóbbi évtizedek a sikeres fellendülés és a tervezhető jövő jegyében teltek. Egy jómódú, biztonságos, nyájas világ, „amelyben elmosódnak a határvonalak nemzet és nemzet, kultúra és kultúra, férfi és nő, jó és rossz, szent és profán, szabadság és felelősség, jószándék és cselekvés között” – emelte ki. Közölte, összemosódik az, ami van, és az, aminek lennie kellene.

 

Úgy fogalmazott, a mi valóságérzékünk hideg és éles. A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszek benne; ezért indulunk ki mindig a valóságból, és ezért nem tévesztjük össze a vágyálmainkkal – fejtette ki. A kormányfő szerint a XXI. század második és harmadik évtizede a népvándorlás évtizedei lesznek; olyan korszak köszöntött ránk, amire nem voltunk felkészülve. Minden eddiginél többen, egyik-másik európai ország teljes népességénél is nagyobb tömeg indulhat meg Európa felé a következő években – húzta alá.

 



 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés