Névnap

Ma 2018. április 23., hétfő, Béla napja van. Holnap György napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
április
H K Sz Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 27 vendég böngészi
Nem adhatjuk meg magunkat a szellemi erőszaknak Nyomtatás E-mail
2016. március 07.

 

Az illegális migráció, az ellenőrzés nélküli európai bevándorlás és bevándoroltatás a fizikai agresszió előjele - mondta Kövér László.

 

Az Országgyűlés elnöke az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen pénteken rendezett magyar-bajor fórumon rámutatott, ha Európa megadja magát a szellemi erőszaknak, akkor előbb vagy utóbb, fizikai erőszak áldozatává válik.

 

Mint mondta: az elmúlt időszak eseményeinek csak egyetlen pozitívuma lehet: a huszonnegyedik órában Európa, az európai nemzetek megerősíthetik azonosságtudatukat, és megerősíthetik nemzetállamaik egyenjogúságán alapuló együttműködésüket.

 

Hangsúlyozta: aki arra akarja rávenni a magyarokat, hogy - úgymond az európaiság jegyében - szakítsák el ezeréves gyökereiket, tagadják meg önazonosságukat, közösségeiket, hitüket és hagyományaikat, az vagy nem ismer bennünket, vagy megveti mindazt, amit fontosnak tartaunk az életben. Történelmünk legkevesebb 560 éve önazonosságunk, hitünk, kultúránk és függetlenségünk védelméről szól és ez a küzdelem mindig elválaszthatatlan volt a Nyugat, a ma oly sokszor hamisan hivatkozott "európai értékek" védelmétől – utalt az 1456-os nándorfehérvári diadalra.

 

Kövér László négy pontban foglalta össze az Európa előtt álló kihívásokat. Nagy kihívás, hogy Európa meg tudja-e őrizni a lelkét, ha nem tudja megőrizni az európai emberek lélekszámát – mutatott rá a házelnök.

 

Mint mondta: az európai emberek lélekszámának csökkenésével apad, erőtlenedik és végső soron elvész az európai lélek is, elhal az eszmény is, és Európa felszámolja önmagá. Ha a jelenlegi folyamatok nem javulnak, a 2050 utáni időszakban az aktív lakosságon belül fokozatosan többségbe kerülnek a nem európai gyökerű közösségek, amelyek már mai, kisebbségi helyzetükben is egyre kevesebb hajlandóságot mutatnak az európai hagyományok és normák befogadására - figyelmeztetett.

 

Az Országgyűlés elnöke szerint Európa nem tudja megőrizni a képviseleti demokráciára alapozott politikai stabilitását, ha nem tudja fenntartani az európai középosztályt. Meglátása szerint az európai országok erős és független kis egzisztenciák sokasága által alkotott középosztályainak gyengülésével megszűnik a demokratikus politikai stabilitás, és Európa anarchiába vagy diktatúrákba fulladhat.

 

A multinacionális cégek korlátlan érdekérvényesítése miatt az európai országok államháztartási hiányait és az egyenlő közteherviselés felborulásának az árát elsősorban az európai középosztályok fizetik meg, amelyek csökkenő létszámban, ugyanakkor növekvő terheket viselnek. Ha az európai országok középosztályai szétzilálódnak, akkor az európai demokráciák porba hullhatnak - emelte ki Kövér László.

 

A nemzeti identitást érintve megjegyezte: ez Európában tudományos kérdésből reálpolitikai kérdéssé vált, ugyanis – mint mondta -, azonosságtudat nélkül nincs értéktudat, értéktudat nélkül pedig nincs érdekfelismerési-, érdekvédelmi-, érdekérvényesítési képesség.

 

Hozzátette: akik hisznek abban, hogy lehetséges a nemzeti identitásoktól megfosztott európai identitás, azok nem árulják el, mi lesz annak a valódi tartalma, kötőereje.

 

Ha megvalósulna a nemzeti öntudatot mellőző mesterséges európai identitás, az pont olyan életképtelen lenne, mint volt a szovjet vagy éppen a jugoszláv mesterséges identitás – hangsúlyozta a házelnök.

 

Közölte: ezeket az entitásokat az erőszak, a viszonylagos jólét vagy a külső - geopolitikai - érdek tartja össze, és azonnal összeomlanak, amikor az erőszak kifullad, a jólét megszűnik vagy a külső érdek megváltozik.

 

„A demokratikus nemzetállamok nem azért jelentenek értéket, mert képesek etnikailag elnyomni és zaklatni a területükön számbeli kisebbségben élő, a többségtől eltérő nemzeti közösségeket, hanem azért, mert a lakosságukat szükség esetén képesek megvédeni a számukra kedvezőtlen, hátrányos vagy egyenesen káros külföldi, globalista érdekkel szemben – fogalmazott Kövér László.

 

Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti össztermék tekintetében kiemelkedő helyet elfoglaló Európa a világ két legerősebb haderejével rendelkező Egyesült Államok és Oroszország között kell megtalálja a helyét úgy, hogy ne váljon a katonai nagyhatalmak játékszerévé, ne váljon egyiknek vagy másiknak politikai és gazdasági túszává.

 

"Európában a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Reménytelenné akkor válik, ha az európai választópolgárokban nem tudatosulnak a veszélyforrások, ha az európai értelmiségiek és az európai politikusok elárulják Európát” – összegzett a házelnök, hangsúlyozva, hogy „a magyarok egy szabad Európában egy szabad Magyarországot akarnak”.

 

A bajor miniszterelnök előadásában úgy fogalmazott: meg kell állítani a jog erózióját Európában, hiszen a jog és a rend alapvető feltétele az európai szolidaritásnak.

 

Tiszta és átlátható jogi szabályok kellenek, és ezekre kell alapozni a bevándorlás kezelését – hangsúlyozta Horst Seehofer.

 

Mint mondta: az európai országoknak vissza kell térniük a közös fellépéshez, és együtt kell küzdeniük a tömeges migrációt kiváltó okok ellen, megjegyezve, hogy a párbeszéd és a szolidaritás kiemelten fontos.

 

Az Európai Unió mind a 28 tagországát - a kis tagállamokat is -, be kell vonni a közös döntésekbe – húzta alá.

 

A két nép ezeréves kapcsolatát és annak közös pontjait méltatva köszöntőjében Balog Zoltán felidézte: a kapcsolat kezdete Szent István király házassága volt Gizellával; a frigy stratégiai döntés volt, ami helyesnek bizonyult, mivel hosszú távon elkötelezte Magyarországot a Nyugat mellett.

 

Az emberi erőforrások minisztere megjegyezte: ennek része volt a vallás, a kultúra, a viselkedés, de az adminisztrációban rejlő tudás átvétele is. A tárcavezető ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy Bajorország több tízezer magyar embernek nyújtott menedéket 1956-ban.

 

Ursula Männle, a Hanns Seidel Alapítvány elnöke, volt államminiszter köszöntőjében arról beszélt, hogy tevékenységükben fontos szerepet szánnak az Andrássy-egyetemmel való együttműködésnek.

 

A konferenciát a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Észak-balatoni Polgári Klub és a Hanns Seidel Alapítvány szervezte a tanácskozásnak otthont adó Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés