Névnap

Ma 2018. január 17., szerda, Antal és Antónia napja van. Holnap Piroska napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
január
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 113 vendég böngészi
Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon | videó Nyomtatás E-mail
2016. április 25.

 

Magyarország és polgárai a mi győzelmünkkel az életükhöz egy szilárd alapot nyertek, mely megalapozhat egy nagy felívelő korszakot - utalt az Alaptörvényre a miniszterelnök.

 

Orbán Viktor az Alaptörvény kihirdetésének 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen zárszavában felidézte, az alkotmány nem tudományos vitában született meg, hanem politikai küzdelemben. Ezt a csatát mi nyertük meg, ennek megnyerése nélkül ma nem lenne Magyarországnak alkotmánya. Magyarország és polgárai a mi győzelmünkkel az életükhöz egy szilárd alapot nyertek, mely megalapozhat egy nagy felívelő korszakot – tette hozzá.

 

A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a magyar nép nem maradt passzív szemlélője ennek a küzdelemnek, az alkotmányt konzultáció előzte meg. Elmondta, a konzultációban kialakult többségi véleményt kivétel nélkül érvényesítették az alkotmányban.

 

Orbán Viktor kiemelte, az Alaptörvény elkészítésével nagy fába vágták a fejszéjüket. Emlékeztetett arra, erősek voltak a szirénhangok, melyek azt mondták, hogy ne erőltessék az alkotmányozást, különösen a ciklus elején, mert az hátrányosan érintené az unió soros elnökségével járó feladatok ellátását. Köszönetet mondott azoknak, akik úgy döntöttek, hogy a két feladatot egyszerre is el lehet végezni.

 

Ennek a tartalomnak a lejátszásához Flash plug-in szükséges!

 

A kormányfő arról is beszélt, hogy visszhang nélkül maradt, amikor a 90-es évek közepén a többi közép-európai ország hozzákezdett új alkotmányuk megalkotásához, és ha Magyarország is alkotmányozott volna akkor, az senkit sem érdekelt volna, bármilyen tartalmú is lett volna az alaptörvény. Hozzátette, a világ nagyot változott az elmúlt 20 évben; a 2010 utáni alkotmányozásban hazánk hiába hivatkozott más országok alaptörvényeire, európai skandalum lett, hogy a Himnusz első sorával kezdődik az alaptörvény, mely az Istenre való egyetlen mondatnyi utalás a magyar alkotmányban.

 

Megjegyezte, pontosan tudták, milyen támadások fognak következni, aki ezt nem látta, az a politikai naivitás betegségétől szenvedett már akkor is. Köszönetet mondott Schmitt Pál korábbi köztársasági elnöknek, mert ő is tudhatta, milyen következményekkel jár az Alaptörvény aláírása; külső és idegen erők ezt soha nem fogják neki megbocsátani.

 

A miniszterelnök kifejtette, az alkotmány körül mindig lesznek elit viták, ez elkerülhetetlen, azonban „az Alaptörvény nemcsak belső logikája és tiszta szerkezete okán lehet szilárd, hanem elsősorban azért, mert egy sikeres korszaknak veti meg az alapjait”. Az alkotmány tartósságát annak valóságos politikai, gazdasági sikere alapozza meg – húzta alá. Leszögezte, ennek fényében „minden dimenzióban”; demográfiában, kultúrában, a gazdasági élet minden területén sikereket kell felmutatni.

 

Kövér László szavai kapcsán elmondta, lehet együtt békességben, a hatályos alaptörvényt tisztelve élni, „miközben az alkotmány alapjaira vonatkozó szellemi koncepcióink kizárják egymást”.

 

Trócsányi László beszédére reagálva hangsúlyozta, az alkotmányban lefektetett elvek nagyon lassan testesülnek meg az alacsonyabb szintű jogszabályokban, a közigazgatási és bírói döntésekben. Példaként a szülőtartás intézményét említette meg.

 

A miniszterelnök Sulyok Tamás alkotmánybírónak is köszönetet mondott, hogy rámutatott arra, az elsőbbségi elv abszolút értelmezése milyen veszélyeket rejt magában hazánk szuverenitására nézve. Előbb vagy utóbb el fogunk jutni valami olyan peres eljáráshoz az Európai Bíróság előtt, melynek tárgya az alkotmányos identitás meghatározása lesz – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint a migrációval kapcsolatos vita vihet leghamarabb minket az Európai Bíróság elé. A szuverenitás nem csupán jogi kérdés, ezért is fontos, hogy a jogi vita előtt egy izmos népszavazással a magyar nép is világossá tegye, hogy számára ez elemi szuverenitási ügy – jelentette ki a bevándorlással összefüggésben.

 

Darák Péter gondolatai kapcsán arról beszélt, jól látható, hogy lesznek még értelmező viták az alkotmányos feladatmegosztás tekintetében, egyúttal jelezte, sok fejtörést okoz a gyülekezési jog problémája, és esedékes annak újraszabályozása. Köszönjük Darák Péternek azt a vállalását, hogy a Kúria az alkotmány működésének gyakorlati tapasztalatait összegyűjti és közvitára bocsátja – tette hozzá.

 

Szájer József felidézte azt a pillanatot, amikor a baloldal elfogadta az uniós csatlakozáskor azt a gondolatot, hogy a szuverenitást nem feladjuk, hanem bizonyos szuverenitáshoz kapcsolódó jogosítványokat közösen fogunk gyakorolni Európa más nemzeteivel – emelte ki. Leszögezte, ez nagy érdeme a baloldalnak, „és ezen nem változtat az sem, ha nem minden képviselője értette, pontosan miről van szó”.

 

Orbán Viktor, felhívva a figyelmet arra az ellentétre, ami az Európai Uniót feszíti, kifejtette: miközben számos komoly kérdésre az uniónak nincsen válasza, megoldása, de még csak működőképesnek tűnő javaslata sem, addig Magyarország és a többi közép-európai ország is 2010 után mindig előáll valamivel, valami újszerűvel.

 

Megjegyezte: Közép-Európát cselekvőképesség, tett- és életerő jellemzi. Térségünk gazdasági teljesítménye jóval meghaladja a növekedés ütemét tekintve Európa klasszikus, nyugati felét, a kultúrák pedig reneszánszukat élik – mutatott rá.

 

A különbség lényegét a miniszterelnök abban határozta meg Nyugat- és Közép-Európa között, hogy hazánknak van egy korszerű alaptörvénye, az uniónak nincs, s talán jellegéből fakadóan nem is lehet. Ezért a magyarok – szemben Európával – meg tudják fogalmazni, hogy honnan jönnek, hol tartanak, és hová szeretnének eljutni – hangsúlyozta, hozzátéve: Európa ma tagadja, hogy honnan jött, nem akarja beismerni, hogy hol tart, időhorizontja pedig olyan rövid, hogy nem is keresi arra a kérdésre a választ, hogy hova vezet az a politika, amit most folytat.

 

„Az a közösség, amelynek van alkotmánya, az Evangélium bölcs emberéhez hasonlít, aki nem fövenyre, hanem kősziklára építette házát” – emelte ki a kormányfő. Ennek kapcsán Kossuth Lajost idézve Orbán Viktor úgy fogalmazott: „mi nemcsak szabadok, de szabad magyarok akarunk lenni”.

 

A miniszterelnök kitért arra is, hogy a tények és számok alapján az Európai Uniónak a világ vezető hatalmának kellene lennie, a vezető szerep helyett csak belső önmarcangolásra futja, amit jól mutatnak a Magyarországot és Lengyelországot érő támadások.

 

Ugyanakkor rámutatott, hogy az Európai Unió alapszerződése világosan és egyértelműen fogalmaz, amikor azt mondja, az Európai Unió a tagállamokból áll, és a tagállamok együttműködését kell az unió intézményeinek szolgálniuk. Ennek kapcsán megjegyezte: a mai gyakorlat ennek az ellenkezője.

 

Európának mind a mai napig rendelkezésére állnak azok az adottságok, melyek segítségével régi fényét visszanyerheti – közölte Orbán Viktor.

 

Egy alkotmány soha nem absztrakt elvekre, hanem hús-vér emberek valódi közösségére épül, a valós viszonyok szabályozását az absztrakt elvek csak segíthetik – húzta alá.

 

Az egyik ilyen kézzel fogható alap a közösség biztonságának biztosítása, amely minden mást megelőz. Az Alaptörvény világosan és tömören fogalmaz, amikor azt mondja: „Magyarország védelmezi állampolgárait”. Ez azt jelenti, hogy az Alaptörvény szerint a mi kötelességünk, hogy megvédjük Magyarország polgárait – közölte a kormányfő. Szavai szerint ez két szinten jelent feladatot, egyrészt határainkon belül érvényt kell szerezni az alkotmányban előírt kötelezettségünknek. Erről szól a terrorizmus elhárítása érdekében kezdeményezett alaptörvény-módosítás is – fűzte hozzá.

 

A másik szintér egyenesen következik abból, hogy az Európai Unió – és a schengeni országok klubjának - tagja hazánk is. Ezzel összefüggésben Orbán Viktor elmondta: az európai polgárok biztonságának hiánya szükségszerűen előbb-utóbb a magyarok fejére is bajt hoz. Ezért a kormánynak azoknak az Európán belüli állapotoknak a meghatározása érdekében is erőt kell kifejtenie, ahonnan egyébként veszély fenyegetheti a magyar polgárokat – mutatott rá.

 

Világossá kell tennünk, hogy Európa külső határait meg kell védeni, és mindenkinek, aki a schengeni övezethez tartozik, ezt kell tennie – fogalmazott, hozzátéve: aki erre nem képes, akkor át kell venni a határőrizet feladatait, ha ezt nem hajlandó átadni, akkor meg kell fosztani schengeni tagságától.

 

Alkotmányos kötelességünk világossá tenni azt is, hogy az ide bejönni akarókkal szembeni eljárásokat az unión kívül, zárt és őrzött körülmények között kell elvégezni – húzta alá a kormányfő. Joggal elvárható az is a kormánytól, hogy az illegális migránsokat azonnal küldje vissza biztonságos származási helyükre vagy biztonságos tranzitországokba – hívta fel a figyelmet. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy kedvező fejlesztési és vízumpolitikát csak azon országokkal szemben lehet folytatni, amelyek betartják azokat a szabályokat, amik a mi polgáraink biztonságát szavatolják. Tehát feltételekhez kötött fejlesztés- és vízumpolitikát kell az uniónak folytatni az Európán kívüli országok irányába – szögezte le.

 

A miniszterelnök szerint világossá kell tenni azt is, hogy a demográfiai és munkaerő piaci kihívásokra adandó válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Ettől a jogtól akarja megfosztani az EU most a tagállamokat – mutatott rá. Nem az a kérdés, hogy melyik álláspont a helyes, hanem az, hogy a tagállamoknak legyen joga eldönteni, melyiket választják – közölte.

 

E gondolat mentén Orbán Viktor megjegyezte: álláspontunk szerint jogunk van megválasztani, hogy kikkel akarunk együtt élni és kikkel nem. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemleges védelmének elvével, hiszen az Alaptörvény 4. cikkelyének 3. szakasza ezt is szabályozza.

 

Míg a menekülteknek járó egyetemleges védelem elvét elfogadjuk, addig világossá tehetjük, hogy terroristáknak nincs köztünk helyük, és a demográfiai válságot is jogunkban áll saját eszközökkel kezelni – fogalmazott. A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgalmakat támogatni, amelyek az Alaptörvény idézett passzusával ellentétes eredményre vezetnek. Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon – tette egyértelművé.

 

(Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés