Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 59 vendég böngészi
A Brüsszel elleni politikai felhatalmazás a referendum tétje Nyomtatás E-mail
2016. augusztus 25.

 

Az Országgyűlés elnöke szerint aki ma Európa és hazánk pártján áll, az nemmel szavaz.

 

Nem az eredményességet tekinti a kvótareferendum legfőbb céljának, hanem azt az elnyerhető politikai felhatalmazást, amely demokratikus megoldást kínál az antidemokratikus brüsszeli állásponttal szemben – nyilatkozta a Magyar Időknek az október 2-i népszavazással kapcsolatban Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.

 

Az Ország­gyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik, amit a referendum után teljesítenie kell majd a parlamentnek. A nemre leadott szavazattal való részvétel mellett érvelő politikus azt hangsúlyozta, hogy a kényszer-betelepítés elleni szavazatok az utánunk jövő generációk magyarként és európaiként való megmaradását segítik elő.

 

Arra a kérdésre, hogy az október 2-i kényszer-betelepítés elleni népszavazáson az eredményességhez szükséges legalább 4,1 millió szavazó részt vesz-e, a politikus úgy válaszolt, hogy mindkét olyan népszavazásnak aktív támogatója, illetve kezdeményezője volt a Fidesz a rendszerváltozás óta, amelyek esetében a választópolgárok több mint fele a részvétel mellett döntött. Ez egyszerre mutatja a feladat nagyságát és a siker lehetőséget - mondta.

 

Kifejtette, a közvélemény-kutatók a részvételi hajlandóságot tudják a legkevésbé mérni, ezért szerinte nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani az amúgy kedvező felméréseknek. Természetesen a Fidesznek is fontos a népszavazás eredménye, ez azonban most – hasonlóan a kettős állampolgárságról tartott népszavazáshoz – másodlagos - jegyezte meg, úgy folytatva, hogy a további sok milliónyi bevándorló számára meghívólevelet jelentő elosztási kvóta Brüsszel által ránk erőszakolni kívánt tervének elutasítása pártok felett álló nemzeti érdek. A kényszer-betelepítés elleni „nem” szavazatok az utánunk jövő generációk magyarként és európaiként való megmaradását segítik elő, míg a távolmaradás és az „igen” szavazat ezt veszélyezteti - húzta alá. Aki ma valóban Európa és benne Magyarország pártján áll, az csak a bevándorlóknak meghívólevelet jelentő kvóta ellen lehet.

 

Gulyás Gergely szerint jogi, a népszavazáson elnyerhető politikai felhatalmazás a jogi legitimációnál is fontosabb. Bár az unió sok szempontból nemcsak bürokratikusan, hanem antidemokratikusan is működik, a tagállamok viszont demokráciák. Ezeknek a demokráciáknak a nagy többségében – az EU nyugati felében – a kormányok bevándorlásbarát álláspontja szemben áll a választópolgárok többségi akaratával, noha ez a kérdés több mint egy éve mindenütt uralja a politikai napirendet, és a legfontosabb a választópolgárok számára. A magyar népszavazás azért lehet határainkon túl is hatásos, mert az európai hagyományok szellemében demokratikus megoldást kínál az antidemokratikus brüsszeli állásponttal szemben - hangsúlyozta.

 

A levélben szavazás kapcsán kialakuló ellenzéki kritikákról annyit mondott, hogy az ezzel kapcsolatos vélemények megalapozatlanok, mivel éppen a Fidesz-KDNP kormányzása teremtette meg annak lehetőségét, hogy a külföldön állandó bejelentett lakhellyel rendelkező magyar polgárok levélben szavazhassanak. Korábban ilyen lehetőség nem volt.

 

Arra a kérdésre, hogyan befolyásolja a referendum súlyát az, ha az Európai Unió Bírósága nem Magyarországnak ad igazat a betelepítési kvóta ügyében indított perben, a Fidesz alelnöke úgy felelt, Magyarország az első brüsszeli kvótadöntést támadta meg, amely 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó bevándorló többi tagállam közötti szétosztását rendelte el, míg a népszavazás elsősorban a bizottság második, a kényszerbetelepítést felső korlát nélkül lehetővé tevő javaslatát támadja.

 

A luxemburgi uniós bíróság döntésének várható időpontját nem ismerjük. A magyar kereset az igazságügyi minisztérium kiváló munkáját dicséri, jogilag minden tekintetben megalapozott, azonban kérdéses, hogy amikor egy uniós bíróság dönt az unió és egy tagállam vitájában, kizárólag jogi szempontok játszanak-e szerepet a döntésben - fogalmazott.

 

A kormány politikája az illegális bevándorlás ügyében semmilyen változtatásra nem szorul, de hogy Magyarország ebben a vitában mit tud elérni, meg tudja-e akadályozni a tömeges kényszerbetelepítés brüsszeli tervét, az döntő mértékben függ a népszavazás eredményétől, attól, hogy a kormány milyen felhatalmazást kap október 2-án a választópolgároktól - fejtette ki arra a kérdésre, milyen politikai lépések várhatók majd a népszavazást követően a kormány bel- és külpolitikájában, a törvényhozásban az illegális migrációval kapcsolatban.

 

Végül elmondta, az eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek rögzítenie kell: a bevándorlók kényszer-betelepítése Magyarországon az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges. A parlament szabadon dönt arról, hogy saját hatáskörében a jogszabályi hierarchia mely szintjén tesz eleget a népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségének.

 

(magyaridok.hu-Fidesz.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés