Névnap

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 23 vendég böngészi
„Nekem Újpest a világ közepe” Nyomtatás E-mail
2017. augusztus 08.

 

Budapesti mozaik. Wintermantel Zsolt: A közgyűlés kezdete előtt az ellenzéki képviselők úgy állnak sorban a kamerák előtt, mint az iskolás gyerekek a menzán.

 

Tisztában vagyok azzal, hogy a politikai emlékezet nyolcvan napig tart, de ha már annyira szeret az ellenzék összehasonlítgatni, nézzük meg, hogy a költségei miatt sokat támadott vizes vb száznegyvenmilliárdjához képest mennyibe került a 4-es metró projekt, és abból mennyit loptak el. Éppen annyit, amennyibe a vb került – mondta lapunknak Wintermantel Zsolt, Újpest fideszes polgármestere, akivel a kerületi polgármestereket megszólaltató sorozatunkban beszélgettünk. Szóba került a kerületi lokálpatriotizmus, az UTE címere, de beszélt arról is, milyen volt a BKV 2010 előtti titokszobája.

 

– Köztudott, hogy nagy futballrajongó, a hivatalában is több újpesti relikvia van a falakon. A klub pár hónapja bejelentette, lecserélné a csapat címerét, ezzel kapcsolatban pedig határozott nemtetszésének adott hangot. Sikerrel járt?

 

– Az a közösség és politikai család, amelynek a tagja vagyok, a hagyományokon, az értékeken és egymás tiszteletén alapszik. Egy százharminckét éves egyesület szimbólumát, címerét nem illik csak úgy megváltoztatni és a népes szurkolótábor lelkébe „porcelánboltos” elefántként belegyalogolni. Erre nincs értelmes magyarázat. Ahogyan minden más sportegyesületnek, az Újpest FC-nek is gazdasági formában kell működnie, esetében külföldi tulajdonossal. Ezzel nincs is probléma, viszont külföldiként is tiszteletben kell tartani az itteni hagyományokat, érzelmeket, embereket.

 

 

– A címer kérdésében szavazást is kiírtak. Hogyan voksolt a többség?

 

– Ez nem arról szólt, hogy változtassanak-e vagy sem, csupán három, rosszabbnál rosszabb új verzió között lehetett választani. Bárki voksolhatott, így rivális klubok szurkolói is csatlakoztak, mondván, milyen vicces, ha egy lila WC-deszka lesz az Újpest címere. A tulajdonos célja állítólag a brandépítés, ám ez most a visszájára fordult, mert jogszerűtlenül egy patinás klubot alázott meg. Az UTE-nak a klubban jelképes tulajdonrésze van, de a társasági szerződés egyértelműen fogalmaz: nevet, szimbólumot, jelképet megváltoztatni csak százszázalékos döntéssel lehet, ilyen viszont nem volt. Azóta jogi lépéseket is tettünk, keresettel fordultunk a Fővárosi Törvényszék felé, hogy kötelezze a tulajdonost az eredeti állapot visszaállítására.

 

– Napjainkban a futball kap hideget-meleget, vannak, akik értelmetlennek tartják a stadionfejlesztéseket. Mennyire intenzív a hazai futballszurkolói élet mondjuk a tíz-tizenöt évvel ezelőttihez képest?

 

– Maga a labdarúgás nem csak itthon, világszerte is a legnépszerűbb sportág. A legtöbben televízión keresztül követik a sporteseményeket, de ha a tavalyi Európa-bajnokságra gondolunk, akkor kijelenthető, hogy a magyar válogatott szereplése az egész országot euforikus hangulatba hozta. Ez önmagáért beszél.

A szurkolás közösségi élmény, kohéziós erő. Az viszont igaz, hogy a százezer lelkes Újpesten egy mérkőzésre, attól függően persze, hogy ki az ellenfél, három-nyolcezer ember megy el, ami az összlakosságszámot tekintve valóban töredéknyi. Megváltozott a szórakozási kultúra, most már tengernyi lehetőség van a kikapcsolódásra, egy hétvégi programra. Korábban, amikor ez nem volt, harminc-negyvenezer ember is ült egy-egy UTE-meccsen. Ehhez persze kellett a jó foci is, várjuk, hogy ez az állapot újra eljöjjön.

 

– Igen aktív életet él a közösségi médiában, ott is tartja az újpestiekkel a kapcsolatot, azonnal reagál, kommentel. Korábban megfogalmazta azt is, hogy a politikát a közösségépítés eszközének tartja. Fontos, hogy egy polgármester ennyire aktív legyen a Facebook-on?

 

– A polgármesteri tisztséget 2010 októbe­rében nyertem el, egészen addig azt sem tudtam, mi az a Facebook. A kollégáim viszont jelezték, van egy ilyen lehetőség is a kapcsolattartásra. Ez sokszor igen fárasztó, de szeretjük vagy sem, a világ egyre inkább digitalizálódik, ezzel pedig lépést kell tartani.

A tapasztalatom az, hogy mostanra már a fiatalokat akikkel egyébként a legnehezebb kapcsolatot teremteni, más módon nem is lehet, csak a közösségi oldalakon keresztül elérni. Hiába juttatjuk el hetente minden háztartásba az Újpesti Naplót, egy huszonéves ember nem onnan fog tájékozódni. Haladni kell a korral.

 

– Budapesten majdnem kétmillióan élnek, Újpest is több mint százezer lakost számlál. Ha már kapcsolattartásról beszélt, mi a tapasztalata, létezik még kerületi szinten

a lo­kálpatriotizmus?

 

– Újpesten nagyon erős és összetartó a közösség. Kiállunk egymásért, akár olimpiai bajnokainkat éri támadás, akár mást. Segítjük tehetségeinket, figyelünk egymásra. Én is kötelességemnek érzem, hogy kiálljak a büszkeségeinkért és a közösség minden tagjáért. A kérdésére visszatérve, vannak olyan részei Budapestnek, ahol erős a lokálpatriotizmus, például Újpesten is. Ez a kerület önálló város volt, és csak 1950-ben csatolták a fővároshoz. De még a kerületen belül egyes településrészek is önálló identitással bírnak. Például egy Istvántelken élő ember is azt mondja magáról, hogy istvántelki, nem azt, hogy budapesti, de ugyanez elmondható Káposztásmegyerről is.

 

– Áttérve a fővárosi ügyekre, Újpest a 3-as metró egyik végállomása. A vonal felújításának kérdése, illetve az újonnan forgalomba állított orosz metrókocsik meghibásodása téma az ellenzéki sajtóban. Legutóbb például egy fakocka okozta a bajt, az ügyben a BKV feljelentést is tett. Egyetért azzal, hogy szándékosság van mögötte?

 

– Hajlok afelé, hogy valóban szabotázs történt. Vagy egy utas tehette oda vagy mondjuk valaki a járműtelepen dolgozók közül. Ha így volt, a lehető legsúlyosabb esetről beszélünk, mert kiemelt üzem veszélyeztetéséről van szó. Ennek ellenére, amíg zajlik a nyomozás, nem lehet egyértelmű véleményt megfogalmazni. Mindenesetre ilyen véletlenek nincsenek. Az, hogy egy olyan fakocka, amit nem lehet a forgalomban kapni, tehát le kell gyártani, pont úgy esik be az ajtósínbe, hogy bele is szorul, az okot ad a szándékosság feltételezésére.

 

– Mégis, kinek állna érdekében ilyesmit tenni?

 

– Nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve, de a vizes vb alatt egy ilyen közlekedési incidens nem lehet véletlen. Létezik egy olyan érdekcsoport Magyarországon, amely ezt fontos eredményként könyvelhette el. És akkor nagyon óvatosan fogalmaztam.

 

– Évek óta húzódik a metrófelújítás finanszírozásának és lebonyolításának mikéntje, talán most már lehet azt mondani, hogy célegyenesbe ért a fejlesztés, több évtized után. E példából kiindulva: milyennek tartja a főváros és a kormány közötti együttműködést?

 

– Azt fontos leszögezni, hogy a 3-as metró nem most lett ennyi idős. A korábbi városvezetés a felújítás érdekében egyetlen gyufaszálat nem tett arrébb. Majd 2010-ben Tarlós István átvette a város vezetését, és a kiindulópont az volt, hogy egy naponta félmillió utast szállító pálya, illetve a metróflotta teljesen le van amortizálódva. Az pedig, hogy közösségi forrásokat miként tudunk elosztani, a mindenkori kormányok és a településvezetők közötti egyeztetésen múlik, ez mindig is így volt. Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unióval is bonyolult és hosszadalmas csörték zajlanak a támogatásokért. Akik egyébként most Tarlós Istvánt azzal támadják, hogy nem tudja kijárni a fővárosnak szükséges pénzeket a kormánytól, azok a politikusok, akik 2010 előtt semmit nem tettek Budapestért. Nevesítem őket: Gy. Németh Erzsébetről (DK) és Horváth Csabáról (MSZP) beszélek. Ők most hirtelen tudják, hogyan kéne érdeket érvényesíteni, felújítani és fejleszteni, de úgy érzem, az ő szavuk ebben teljesen hiteltelen.

 

– A Fővárosi Közgyűlés sajtónyilvános része erre kiváló terep.

 

– Az üléseken elhangzó indulatos, személyeskedő viták a közhiedelemmel ellentétben ezen alkalmak minimális részét teszik csak ki. A testület hatékonyan működik, még ha kameraérzékeny ellenzéki politikusok is ülnek benne. Sokkal viccesebbnek tartom, hogy a közgyűlés kezdete előtt az ellenzéki képviselők szinte sorban állnak a kamerák előtt, mint az iskolás gyerekek a menzán. Valószínűleg máshol, másról nincs érdemi mondanivalójuk a nyilvánosság előtt. Mivel 2002 óta ülök a Fővárosi Közgyűlésben, két ciklust töltöttem ellenzékben tudom miről van szó. Mi akkor rengeteget dolgoztunk, utánajártunk ügyeknek, módosítókat adtunk be, vitatkoztunk. Én még jártam a BKV titokszobájában, ahol felügyelet mellett lehetett belenézni a kiválogatott dokumentumokba, de fotózni vagy másolni nem volt szabad. Most már ilyen nincsen, az adatok nyilvánosak, utána lehet járni bárminek, de nyilván sokkal egyszerűbb kiállni a kamerák elé, és ostobaságokat beszélni, mint érdemi munkát végezni.

 

– Valóban létezett a sokat emlegetett titokszoba?

 

– Hogyne. Ez Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes idejére esett, de ne vitassuk el Demszky Gábor főpolgármester politikai felelősségét se. Tisztában vagyok azzal, hogy a politikai emlékezet nem sokáig tart, de ha már annyira szeret az ellenzék összehasonlítgatni, nézzük meg, hogy a költségei miatt sokat támadott vizes vb milliárdjaihoz képest mennyibe került a 4-es metró projekt, és abból a jelentések szerint mennyit loptak el. Éppen annyit, amennyibe a vb került. Ezt kéri most számon az ellenzék.

 

– Visszatérve a kerülethez: előfordul, hogy sikerül együttműködni az ellenzéki polgármesterekkel?

 

– Ez egyáltalán nem lehetetlen, csak, hogy egy példát említsek, a szomszédos XV. kerülettel közös finanszírozással adtunk gépjárművet a tűzoltólaktanyának. Ha tűz van, annak nincs politikai színezete, ha valakinek kigyullad a háza, akkor a megmentése nem párthovatartozástól függ. Persze, nem mindig értünk egyet, mást gondolunk a világ egyes dolgairól, de vannak helyi ügyek, amik nem tűrik a pártpolitikát.

 

– Borbély Lénárd csepeli polgármester lapunknak azt mondta, nem érzi úgy, hogy mostanra is érvényes az a korábbi megállapítás, hogy Budapest többségében baloldali szavazókból áll. Egyetért?

 

– Szokták mondani az európai fővárosokra, hogy általában baloldali beállítottságúak, de mostanra sokkal inkább az érzékelhető, hogy kevésbé fontos az embereknek a politikai megközelítés, inkább a cselekedetei alapján ítélnek meg egy-egy városvezetőt. Az átlagpolgár tehát ma már nem feltétlenül bal- vagy jobboldalra szavaz, hanem arra a jelöltre, aki meg tudja oldani a problémáit, mert olyan helyen akar élni, ahol működik a közvilágítás, jó leülni a közparkokban, biztonságban haza tud sétálni este. Az pedig, hogy politizál-e vagy sem a budapesti ember, nehéz kérdés. Ha a politika a közügyekről való gondolkodást jelenti, akkor az is politizálás, ha egy ilyen sikeres vb-rendezéssel csattanós választ adtunk a kétkedőknek, bizonyítva, képesek vagyunk minden idők legjobb vizes világbajnokságát megrendezni. Ezért is fájó felidézni, hogy a Momentum Mozgalom színtiszta politikai öncélból meghekkelt egy esetleges budapesti olimpiát, amellyel a kishitűséget, a rombolást és az irigységet emelte politikájának középpontjába.

 

– Ha már szó esett a vizes világbajnokságról, az ellenzék nagy erőkkel támadja azzal a kormányt, hogy túl sokat invesztált a rendezvénybe. Arányosnak tartja a költségeket?

 

– Megint felhoznám példaként, hogy annyiból rendeztük meg a vb-t, amennyit annak idején a vizsgálatok szerint a szabad demokrata-szocialista vezetők a 4-es metró projektből elloptak. A tényeket nézve pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy számos épület és közterület épült, illetve újult ennek köszönhetően, amire mindenképp szüksége volt Budapestnek. Megújult például teljes egészében a Margitsziget, felépült a Duna Aréna. Így kell tekinteni erre az összegre.

 

– Szeptembertől gőzerővel beindul a kampány, alig kilenc hónap maradt az országgyűlési választásokig. Mennyire kell részt vennie kerületi polgármesterként a kampányban?

 

– Egy önkormányzat mozgásterét nagyban befolyásolja az ország gazdasági helyzete, amit a mindenkori kormányzat alakít ki. Annak köszönhetően, hogy felpörgött a gazdaság, az iparűzési adó is növekszik, ami több bevételt jelent az önkormányzatoknak is. Nagyon nem mindegy tehát egy városvezetőnek, hogy milyen az országos politika, milyen összetételű a parlament. Azt mindenki, az átlagember és a politika valamennyi szereplője fel tudja mérni, hogy milyen a mostani helyzete és hogyan képzeli el a jövőjét. Az én esetemben, úgy érzem, egyértelmű, hogy mit fogok tenni!

 

– Mi különbözteti meg Újpestet a többi kerülettől?

 

– Nyilvánvalóan nekem Újpest a világ közepe, de ezt önmagunkhoz képest érzem igaznak, nem a többiek minősítésének, és ezért nem érzem szükségét a rivalizálásnak. Én az itt élőket kívánom szolgálni, és amikor bejövök a városháza épületébe, akkor egy olyan épületbe lépek be amelyet több mint száz évvel ezelőtt élt elődeink építettek. Ez fontos üzenet számomra: úgy kell döntéseket hoznunk, hogy nemcsak a mai újpestieknek tartozunk számadással, hanem a száz év múlva itt élő utó­dainknak is. Büszke vagyok arra, amit Újpest az elmúlt hét évben elért, most itt épül például Budapest egyik legmodernebb, új vásárcsarnoka, amit önerőből valósítunk meg.

 

(magyarhirlap.hu)

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés