Névnap

Ma 2017. november 21., kedd, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 44 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #8 Nyomtatás E-mail
2010. október 22.

Az Országgyűlés október 18-i ülésén elfogadta a Magyar Köztársaság 2010. év költségvetéséről, valamint a 2009-es törvény módosításáról szóló javaslatot. Ennek következtében a költségvetés általános tartalékának emelésére kell fordítani a MOL korábbi tiltott állami támogatását, 35,2 milliárd forintot, melyet az állam részére már be kellett fizetnie. A törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy azt a többletet, melyet az Egészségbiztosítási Alap 2007-ben és 2008-ban felhalmozott, a Kormány az egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, kórházak) adósságának rendezésére fordítsa.

 

A Parlament a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról is határozott e napon. Az elmúlt években a Gyurcsány-Bajnai kormányok hibás gazdaságpolitikájának következtében kialakult 2009-es költségvetési hiány az új kormány számára súlyos problémát teremtett. Annak érdekében, hogy Magyarország hitelképes legyen, és a költségvetés is átláthatóvá váljon, az Országgyűlés arról határozott, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány tevékenységének következményeiről a közvéleményt hitelesen tájékoztatni kell. Ennek értelmében a Kormány jelentést fog készíteni az Országgyűlés részére a 2009-es és 2010-es évek költségvetéseit érintő gazdálkodási problémákról.

 

Az Országgyűlés határozott az egyes ágazatokat terhelő különadókról is. A szocialista kormányoktól örökölt 500 milliárd forintos költségvetési hiány kiküszöbölése miatt szükség van a válságadóra, hogy Magyarország képes legyen kiegyenlíteni a hiányt, valamint tartani tudja a 3,8 %-os hiánycélt. Az ehhez szükséges adó azonban nem az embereket terheli, és nem is hárítható át a lakosságra, hanem a legnagyobb profittal rendelkező multinacionális bankoknak és vállalatoknak kell megfizetnie azt. A válságadó három szektorra terjeszti ki az adókötelezettséget: a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a távközlési tevékenységre, valamint az energiaellátók által folytatott vállalkozási tevékenységre. A válságadót korlátozott időre, három adóévre veti ki az állam, s már idén, 2010. december 20-ig be kell vallani és meg kell fizetni. Az adó alól nem lehet kibújni pl. olyan módon, hogy egy társaság több társasággá válik szét. A válságadó igazságos adó, ugyanis figyelembe veszi, ha egy cég több adóköteles tevékenységet is végez, s ilyen esetben csak az egyik után köteles adót fizetni. Az adó mértéke emellett eltér az egyes szektorok, s azon belül az egyes adózók különböző teherviselő képességétől függően. Az alacsony árbevételű mikro-és kisvállalkozásoknak nem kell adót fizetni.

 

Az Országgyűlés döntést hozott a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, valamint a szolgálati viszonnyal összefüggő törvények módosításáról.

 

Meghatározták a harctéri egészségügyi, illetve a harctéri életmentő katona fogalmát is. Elfogadásra került, hogy a hivatásos állomány tagjai mellett a szerződéses állomány tagjai is kötelesek párttagságukat felfüggeszteni a szolgálatteljesítés alatt, s emellett tisztázódtak az önkéntes tartalékos katona jogállásával kapcsolatos szabályok is.

 

A Parlamentben döntés született a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításáról. A Magyar Alumínium Zrt. területén 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa, az iszaptároló gátjának átszakadása következtében 600-700 ezer m3 vízzel kevert vörösiszap öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A veszély elhárítása és a károk felszámolása még jelenleg is tart, és előreláthatóan hosszabb ideig elhúzódik. A katasztrófák esetén érvényes törvény szerint a rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, maximum 15 napig vannak érvényben, melyet az Országgyűlés az ülésen meghosszabbított.

 

Az Országgyűlés döntött a Nemzeti Összetartozás Napjának iskolákba való bevezetéséről szóló határozatról is. 2010. június 4-én a trianoni döntés 90. évfordulójára emlékező ülésen a Parlament törvényt fogadott el arról, hogy június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítsák. A határozat célja, hogy a magyarországi fiatalok bővítsék a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteiket, valamint hogy a magyarországi és külhoni diákközösségek kialakítsák, elmélyítsék, és tartalommal töltsék meg személyes kapcsolataikat. Ennek értelmében a 2010/2011-es tanévtől kezdve a Nemzeti Összetartozás Napján bevezetésre kerül az iskolai emléklap, s biztosítani kell, hogy a Kárpát-medencei testvériskolákban tanuló fiatalok tanulmányaik alatt legalább egyszer eljussanak magyarlakta területre a magyar állam támogatásával. Ezenkívül 2012. december 31-ig létrejön a Magyarság Háza is, egy olyan oktatási és közművelődési intézmény és módszertani központ, mely bemutatja az országhatárokon kívül élő magyar közösségeket.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés