A baloldali ellenzéki pártok elnökei felhívással fordultak az Európai Tanács elnökéhez, az Európai Bizottság elnökéhez és a Tanács soros elnökségéhez (mszp.hu).

Külön érdekessége, hogy a felhívás a címén kívül sehol nem szólítja meg a felsorolt személyeket. Egy közös ellenzéki aláírásgyűjtésre – értsd adatbázis építés – irányul, amit a baloldali ellenzéki pártok korrekt és olajozott együttműködése jegyében előbb a Momentum, később Dobrev Klára bejelentésével a Demokratikus Koalíció is saját akcióként próbált kisajátítani magának.

A felhívás egyik aláírója Gyurcsány Ferenc, az ő aláírása pedig rögtön hitelteleníti a felhívást, amit helyesebb nyilatkozatnak nevezni. Már az egyik bevezető mondata is arcpirító:

„Mi, magyarok nem azért vetettünk véget az egypártrendszernek, és nem azért csatlakoztunk – államalapító Szent István király és nemzetünk nagyjai örökségéhez méltóan – az európai államok értékközösségéhez…”

Az sejthető, hogy az Európai Parlament baloldali magyar képviselői miért szolgálják ki gondolkodás nélkül az Európai Unió politikai vezetésének elvárásait. Lehet ez alárendeltség, elfogultság, alkalmazkodás, meggyőződés, ostobaság, gyávaság, egyéni vagy politikai érdek és ezek miatt állnak be olyan döntések mögé, amelyekről tudhatók, hogy ártanak Európának és ártanak Magyarországnak. Valamelyik előbb felsorolt kényszer miatt álltak most be a sorba a baloldali ellenzéki pártok elnökei, amikor közös nyilatkozatban utasítják el az „Orbán kormány” költségvetési vétóját. Azt mondják, hogy

„Mi, a magyar demokratikus ellenzék erői, tekintettel a magyar kormány romboló politikája miatt előállt helyzet súlyosságára, szükségesnek tartjuk kinyilvánítani az Európai Unió valamennyi nemzete, állampolgára s az Európai Unió vezetése számára, hogy Orbán Viktor és kormánya nem egyenlő Magyarországgal.(…) A magyar ellenzék pártjainak elnökeiként összeköt bennünket a demokrácia, a jogállamiság, az európai értékek tisztelete.”

Miközben Orbán Viktor és kormánya lejáratására törekednek, demokráciára, jogállamiságra és európai értékekre hivatkoznak. Ehhez tegyük hozzá, hogy Európa alapvető, deklarált értékei a demokrácián és a jogállamiságon kívül még az egyenlőség és a szabadság is – bár ezekre újabban nem hivatkoznak a baloldali kommunikációban. Amit még hiányolunk, hogy a közös ellenzéki nyilatkozatban nincs válasz arra, ami az Európai Unióval kialakult vita és a magyar kormány vétójának alapja, hogy mit értünk jogállamiság alatt. Hogy mi a demokrácia, azt tudjuk, talán a nyilatkozat aláírói is tudják. A jogállamiság kérdésében viszont vannak véleménykülönbségek – talán még a baloldali ellenzéki pártok között is.

Hogy mit értünk a jogállamiság fogalma alatt, arra lehet egzakt jogi választ találni. De ha politikai vagy erkölcsi oldalról közelítünk hozzá, akkor nehezebb lesz a tartalmi meghatározása, mivel értékrendi kérdéssé válik. Ha ebből a nézőpontból vizsgáljuk, érthetővé válik az Európai Unió vezetése, a magyar baloldali ellenzéki pártok és a Magyar Kormány nézetkülönbsége. Abból a megoldatlan problémából ered, hogy mire terjedhet ki egy uniós állam önrendelkezés joga (elsősorban Magyarországé) és mire nem. Régóta nem egyezik a felek álláspontja a migránsok befogadása és újabban az azonos neműek házasságával kapcsolatban, amit szintén a jogállamiság feltételeként határoznának meg.

Nincs egyenes válaszuk arra, hogy mit gondolnak ezekről, és ha tehetnék, milyen döntéseket hoznának ezekben a kérdésekben. Ehelyett csak annyit mondanak, hogy „A magyar ellenzék pártjainak elnökeiként összeköt bennünket a demokrácia, a jogállamiság, az európai értékek tisztelete.” Ez pedig nagyon kevés. A baloldali ellenzéki pártoknak – megtehetik ezt akár közös nyilatkozatban is – választ kell adniuk a következők kérdésekre:

• Támogatják-e a tömeges, illegális és ellenőrizetlen bevándorlást, annak összes következményével, hátrányaival és időnként borzalmaival együtt?
• Támogatják-e az azonos neműek házasságát azzal, hogy gyermeket is örökbe fogadhassanak?

Ezek nem túl bonyolult kérdések, és igennel vagy nemmel lehet rájuk válaszolni.

A baloldali ellenzék gyakorta hiányolja a társadalmi egyeztetést. Most olyan kérdésekben, amelyek a magyar társadalom és a magyar emberek jövőjét alapjaiban változtathatják meg, hallgatnak. Feltűnő módon nem kezdeményeznek ezekről a kérdésekről társadalmi párbeszédet.

Ha abból indulunk ki, hogy a Magyar Kormány vétója ügyében az európai vezetők mellé állnak, és Gyurcsány Ferenc a baloldali ellenzéki együttműködés vezetője pártjáról azt hirdeti, hogy „a DK a legeurópaibb párt”, bár úgy tűnik ezt már lecserélte az „európai magyarok” önmeghatározásra, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy a DK mind a két kérdésre igennel válaszolna. Biztosak lehetünk abban is, hogy a Momentum, az MSZP, a PM és az LMP és talán már a Jobbik is igennel válaszolna ezekre a kérdésekre, végül is a baloldali ellenzéki szövetség megkötésével ők is a gyurcsányi „európai magyarok” közé keveredtek. Nyilván könnyebb együtt úszni az árral. alávetni magukat az európai vezetők irányításának, és elfogadni Gyurcsányt a baloldal vezérének, mert az politikai túlélésüket jelenti, megélhetésüket biztosítja, valamint az európai hatalmasok és Soros György támogatása akár hatalomhoz is juttathatja őket.

A baloldali ellenzéki pártok részéről nagy merészség, bár inkább nyilvánvaló hazugságnak lehet nevezni azt a kijelentést, hogy

„Sokan (Cseh Katalin szerint a magyarok hetven százaléka) támogatják a jogállamisági mechanizmust, és mi magyarok nem szeretnénk blokkolni az uniós költségvetést.”

Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar emberek nemet mondanának a jogállamisági mechanizmusra, ha a baloldali ellenzéki pártok vezetői egyszer végre kibontanák és nyilvánossá tennék az igazság minden részletét.

És végezetül. A jogállamiságnak az is része, hogy az elfogadott szabályainkat betartjuk és tiszteletben is tartjuk. Az Európai Unió alapszerződése a költségvetés elfogadásához valamennyi tagállam egybehangzó hozzájárulását írja elő és valamennyi ország részére biztosítja a vétójogot. Akik most Magyarországon a jogállami normák betartását kérik számon, azokat nem zavarja, hogy a Magyar Kormány épp az uniós jog által biztosított lehetőségeivel élt csak, amit korábban már más Nyugat-Európai tagállamok is megtettek. Ami most történik, az már az elnyomó „liberálbolsevizmus” erőszakos megnyilvánulása. Véleménydiktatúra. Az Európai Unió lassan kezd úgy működni, mint a KGST vagy a Varsói Szerződés. Ott is csak egyetérteni volt jogunk.

Nagy István
FIDESZ - frakcióvezető