Névnap

Ma 2017. december 14., csütörtök, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
december
H K Sz Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 40 vendég böngészi
Az Országgyűlésből jelentjük #11 Nyomtatás E-mail
2010. december 21.

Az Országgyűlés 2010. december 13-14-i ülésén az alábbi témákban hozott határozatot:

 

A Parlamentben döntöttek annak az 1997-es megállapodásnak a hatályon kívül helyezéséről, amely a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között állt fenn, és a jogellenesen ezen területek valamelyikén tartózkodó személyek átadásáról és átvételéről szólt.

 

Az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság között ugyanis született egy megállapodás 2007-ben az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy Moldova, illetve egy európai uniós tagállam részletes szabályokat tartalmazó végrehajtási jegyzőkönyvet készítsen.

 

Kihirdetésre került az Országgyűlésben az a Jegyzőkönyv is, amelyre a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Unióhoz való csatlakozása miatt volt szükség. Ez szabályozza a személyek szabad mozgását egyrészt az európai Közösség és tagállamai, másrészt a Svájci Államközösség között. A törvény módosítja az EU és Svájc ebbéli megállapodását, így Bulgária és Románia is bekerül a résztvevő államok közé. Hazánk nemzetközi jogi kötelezettsége a törvényi kihirdetés.

 

Módosult az a Washingtonban, 1973. március 3-án elfogadott törvény, amely a veszélyeztetett vadon élő állat-és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szól. Az egyezmény, melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott, közel 35.000 állat-és növényfaj nemzetközi kereskedelmét szabályozza. A fajokról összeállított függelék kihirdetésére a konferenciákat követően kerül sor. A módosítások a nemzetközi jog tekintetében 2010. június 23-án, illetve 24-én léptek hatályba.

 

Az Országgyűlés módosította a Ket.-et (közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) a munkanapokban való határidő-számítást illetően. Ennek eredményeképpen a Ket. rendelkezései 2011. január 1-től ismét naptári napban számított határidőket tartalmaznak. Így az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt napról nyolc napra, nyolc napról tíz napra módosulnak. A közigazgatási hatósági eljárásokkal kapcsolatos határidők naptári napban vagy hónapban való számítására vonatkozó változtatások az egyes ágazati törvények módosítása keretében történnek meg. A változás érinti az integrált ügyfélszolgálati irodákat is. Az, hogy a közigazgatási hatósági eljárási határidőket ezentúl naptári napban állapítják meg, segíti az ügyfelek jogainak és érdekeinek védelmét, és az ügyintézés kiszámíthatóbbá és kényelmesebbé tételét.

 

A Parlament az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt is módosította. A 2010-es rendkívüli időjárási körülmények következtében a mezőgazdasági termelőket 100 milliárd forintos kár érte. Az így kialakult súlyos helyzet felszínre hozta a mezőgazdasági termények piacán érvényesülő szerződéses rendszer ellentmondásait is. Az, hogy a szerződéses kikötések az elháríthatatlan külső okokból származó teljes kockázatot a termelőre hárítják, sokszor együtt jár a termelő gazdasági ellehetetlenülésének mesterséges előidézésével is. Az ilyen helyzetek kezelése jogalkotói beavatkozást kívánt, hiszen a gazdasági ellehetetlenülés szélére került termelők szociális problémáinak kezelése állami feladat.

 

Az Országgyűlés a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamit halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről is döntött. A módosítások tovább csökkentik az ügyfelek adminisztrációs terheit, és lehetőségükhöz mérten tovább gyorsítják az eljárásokat. Az áttekinthetőbb szabályozással nő a végrehajtás biztonsága, amely a jóhiszeműen és jogszerűen eljáró ügyfelek érdekeit szolgálja. A módosítások során az ügyfelek számára kedvezőbb eljárási szabályok léptek érvénybe, így pl. beiktatták a jogcímrendeletek kihirdetésére vonatkozó záradékot, új alapelvként bekerült a törvénybe a költségtakarékosság és a hatékonyság növelése, módosult az ügyintézési határidő. Emellett megváltoztak a jogutódláshoz kapcsolódó és a pénzügyi rendelkezések. Módosították az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó rendelkezéseket is. Ezen intézkedéseken túl olyan szabályokat fogalmaztak meg, melyek a hatékonyabb végrehajtást segítik elő.

 

A Parlament legutóbbi ülésén az egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvényeket is módosította. A korábbi törvény hatályba lépése óta eltelt rövid idő alatt szerzett tapasztalat elegendő volt arra, hogy bebizonyosodjon, szélesebb körű banki eszközöknek kell rendelkezésre állniuk. Így a javaslat elfogadásának köszönhetően lehetővé vált, hogy az MFB Zrt. (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) befektetett pénzügyi eszköz, forgóeszközigény, fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetve kölcsön kiváltásának, pénzügyi intézmény szolgáltatási tevékenységének és a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok finanszírozására is nyújthasson hitelt, illetve kölcsönt. A javaslat visszaállította a 2004-es szabályozást, amely az MFB Zrt.-től történő osztalék elvonás tilalmáról szól. Ezen túlmenően a parlamenti döntés az összeférhetetlenségi szabályok körében lehetővé teszi, hogy az MFB Zrt. alkalmazottja vezető tisztségviselő legyen olyan gazdasági társaságban, amellyel szemben az MFB Zrt.-nek kitettsége áll fenn. A javaslat az átláthatóság, a köztulajdonnal való felelős gazdálkodás érdekében áttöri a banktitok szabályát, ugyanis az ügyfél személyére és az ügylet összegére vonatkozó adatok nem minősülnek banktitoknak. Sőt, kifejezetten kimondja, hogy nem minősül banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetve a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok tulajdonlásával, tulajdonosi irányításával összefüggő adat sem. A javaslat ezen szabályai megerősítik a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogokat, és a korábbiakhoz képest mélyebb átlátást biztosítanak a banki működésben.

 

Az Országgyűlésben egyes büntető tárgyú törvényeket is módosítottak: hat büntető tárgyú és három ágazati törvény változott. A döntésnek elsődleges célja, hogy a vonatkozó jogszabályok uniós jogforrásoknak is megfeleljenek. A környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelvet ez év december 26-ig kell átültetni.

 

A törvényjavaslat megteremti a jogszabályi alapot arra, hogy bizonyos esetekben a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben a feljelentést el lehessen utasítani, illetve a nyomozást meg lehessen szüntetni. Emellett a módosítás révén a titkos adatszerzést a nemzetbiztonsági szakszolgálat mellett más szerv is jogosult lesz végrehajtani.

 

A javaslat kiegészíti a Btk. hivatalos személy fogalmát a választott bíróval, így a jövőben büntetendő lesz az ő személyüknek is aktív és passzív vesztegetése. Továbbá 2011. január 1-étől büntethetővé válik a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak megszegése is.

 

A Btk.-nak a kábítószer mennyiségéről szóló rendelete (amely rögzítette, hogy csekély mennyiségű kábítószer az, ha tiszta hatóanyag-tartalma max. 0,9 gramm) szintén módosult, ugyanis csak a leggyakrabban előforduló anyagok esetében állapította meg a határértéket. A tapasztalatok alapján azonban új anyagok jelentek meg, amelyekkel kapcsolatosan visszaélés történt, ezért egyedileg szükséges megadni a csekély mennyiség felső határát.

 

Ugyancsak módosult a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény. E rendelkezés a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, valamint az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében lépett hatályba 2004-ben. Az azóta szerzett tapasztalatok indokolták az akkor kialakított lehatárolás megváltoztatását. Az ajkai kistérségben a módosítás alapján Devecser központtal létrejönne egy új kistérség. Korábban járási székhely volt bírósággal, földhivatallal, de a központtal létrejövő új kistérség hatékonyabban tudná ellátni feladatait. (A változással érintett kistérségek, települések: Ajkai kistérség: Ajka, Bakonypölöske, Csehbánya, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Noszlop, Nyirád, Öcs, Szőc, Úrkút, Városlőd. Devecseri kistérség: Adorjánháza, Apácatorna, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Nagyalásony, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid.)

 

A Parlamentben elhangzott a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat kihirdetés előtti összefoglalója is. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok megkapják nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamát, melyet vagy önkéntes nyugdíjbiztosító pénztárba helyezhetnek el, vagy átutalhatják a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlájukra. A kormány által beterjesztett törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni számlanyilvántartás jogszabályi hátterét. Azoknak a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, akik meg szeretnék tartani magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyukat, erre vonatkozóan 2011. január 31-ig nyilatkozatot kell tenniük. A törvényjavaslat szerint, aki nem lép vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, annak 2011. december 31. után is fizetnie kell a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (munkavállalóként 10%-os mértékben), de ettől a naptól fogva ő már nem lesz jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásra. Szerzett jogai azonban nem sérülnek, hiszen az eddig megszerzett társadalombiztosítási ellátási jogosultsága megmarad, mégpedig úgy, hogy nyugdíjba vonuláskor egyénenként megállapított résznyugdíjra lesz jogosult. Arra a 14 hónapra vonatkozóan, amíg a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalását felfüggesztik, a nyugdíjjáradék teljes mértékben az állami pillérből kerül megállapításra.

 

A törvényjavaslat létrehozza az úgynevezett Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, melynek fő feladata a magán-nyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos pénzügyi kérdések szabályozása. Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A pénztárak működési költségét a befizetés 0,9 %-ában maximálja a javaslat. Ennek érdekében tagonként 265 forint levonása elegendő forrást biztosítana a magán-nyugdíjpénztárak részére, hogy ellássák a jogszabályban előírt kötelező feladataikat. A törvényjavaslat szerint a magán-nyugdíjpénztárak vagyonkezelésre fordítható kiadásainak maximuma a vagyonhoz viszonyított 0,2 %-os mértékű.

 

A javaslat adókedvezményt biztosít az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakba történő átutalás esetére, és ezáltal támogatja az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat. A kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány pontosan meghatározza, hogy azok a magánnyugdíj pénztári tagok, akik 2011. december 1-jét követően magánnyugdíj pénztári tagdíjat fizetnek és tagok maradnak, ettől az időponttól 10% tagdíjat fizetnek a nyugdíjpénztáruknak, de a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nem kötelezhetők járulékfizetésre.

 

Az Országgyűlés módosította a Magyar Köztársaság 2011-es költségvetését megalapozó egyes törvényeket is, melyek összefüggnek az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy az államháztartás működésével. A módosítás így főként az államháztartási törvény egyes pontjainak megváltoztatását tartalmazza, illetve változtat bizonyos eljárási rendeken, pl. az európai uniós pénzekkel kapcsolatos eljárási szabályokon. Az „általános tartalék” elnevezés is módosul: „rendkívüli kormányzati intézkedésekre”. A javaslatcsomag másik lényeges eleme az önkormányzati törvényt módosítja, több ponton is illeszkedve az ezen a területen meghozott változtatásokhoz: egyebek között a kerületek és a főváros forrásmegosztásának, vagy a körjegyzőségek működésének területén. A csomag 2010. december 31-ével megszünteti a Költségvetési Tanács (KT) titkárságát. A KT háromtagú lesz a jövőben: tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, az államfő által hat évre kinevezett kiemelkedő tudású közgazdász.

 

Kiszélesedik az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési hatásköre: az ellenőrzési jogosultságot kiterjesztik az önkormányzati forrásokból juttatott támogatásokra, illetve meghatározott célra történő ingyenes vagyonjuttatásokra is, valamint az államháztartási forrásokból részesülő közcélú szervezetek gazdálkodási tevékenységének egészére. Emellett a jövő év végéig lehetőség lesz az offshore-vagyonok hazahozatalára.

 

A Parlamentben az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról is határoztak. A javaslat elsődleges célja egyes pénzügyi tárgyú uniós jogi aktusok hazai jogrendbe való átültetése.

 

Az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről is tanácskozott. A Felügyelet a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző, szabályozó és önálló alkotmányos szerve. Törvényben meghatározott módon felelős azért, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalanul működjön. Elnökét olyan rendelet kiadására jogosítja majd fel, mely nem lehet ellentétes sem a törvénnyel, sem a kormányrendelettel, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével sem.

 

A Parlamentben a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás fokozottabb védelméről született döntés. A nemzeti adatvagyon védelme állami feladat, melyet csak és kizárólag az állam tud garantálni. A magánérdekek helyett a nemzeti adatvagyon részét képező nyilvántartások állami fennhatóság alá helyezésével ismét a közérdek érvényesülhet az informatikai vagyonkezelésben is. Az állampolgárok, vállalkozások adatainak nyilvántartása, feldolgozása biztonságosabbá és olcsóbbá válik. Fontos, hogy az adatvagyonnal kapcsolatban is helyreálljon a közbizalom, valamint kialakuljon az eddig még nyomokban sem tapasztalható digitális közbizalom.

 

A törvény meghatározza a nemzeti adatvagyon és az elektronikus adatfeldolgozás fogalmát, rögzíti az állami nyilvántartások esetében érvényesítendő alapvető biztonsági követelményeket, és hogy adatfeldolgozó csak állami szerv, vagy állami tulajdonú gazdasági társaság lehet a kiemelt védelmet élvező nyilvántartások esetében.

 

A módosítás értelmében változott a Büntető Törvénykönyv is, ugyanis bevezetésre került a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény kategóriája. A változás következtében a feladatok ellátása biztonságosabb, hatékonyabb és gazdaságosabb lehet.

 

Szóljon hozzá!

A hozzászólásokat moderáljuk ezért kis késéssel jelennek meg az oldalon. Kérjük, kerülje a másokat sértő, személyeskedő, bántó, trágár stílusú kommentelést! Hozzászólása elküldése előtt ne felejtse el beírni az ellenőrző kódot. Amennyiben nem olvasható kódsort kapott, a frissítés feliratra kattintva kérhet új kódot.


Biztonsági kód
Frissítés