Névnap

Ma 2017. szeptember 21., csütörtök, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 108 vendég böngészi
Színen a demokraták Nyomtatás E-mail
2011. február 08.

„Megszűnt a demokrácia és a köztársaság Magyarországon”, „A Nyugat, a demokraták és a civilek Orbán ellen”, „Populizmus a világháború előtti Németországban és a mostani Magyarországon” – ilyen címeket lehetne adni annak az előadásnak, amelyet a Játékszínben mutatott be a Bibó István Közéleti Társaság.

 

Nem vonzott telt házat a körúti Játékszínbe a délelőtt 11 órakor kezdődő, az 1946-ban kikiáltott köztársaságra emlékező rendezvény. Kende Péter történész hiába vezette fel úgy mondandóját, hogy korlátozott számban volt csak hely, és hatalmas érdeklődés övezi a megemlékezést, a karzaton jócskán elférhettek volna az érdeklődők. De nem fértek, mert nem jöttek.

 

Sokan abban reménykedtek, hogy Gyurcsány Ferenc is tiszteletét teszi a „demokraták” között, de őt most nem érdekelte a hatvanöt évvel ezelőtt kikiáltott köztársaságra emlékezés. Ott volt viszont Vásárhelyi Mária, aki személyesen fogadta az Orbán Viktor diktatúrájától rettegő, nagyrészt nyugdíjas közönséget.

 

Azok a híres demokraták...
Azok a híres demokraták...

 

„A nagy, közös nyugtalanság hozott minket össze” – így vezette fel a Kuncze–Vekerdy–Debreczeni triumvirátus által előadott háromszereplős színdarabot a konferanszié, a szövegében gyakran megakadó Kende Péter (nem a regényíró, hanem a szociológus). Sokan úgy gondolták, a címszereplők leosztásában Kuncze lesz majd a komédiázó, viccekkel operáló előadó, de nem, a tévés-rádiós műsorvezetővé avanzsált egykori SZDSZ-elnök, exbelügyminiszter nem poénkodott. Hangsúlyozta, a kádári diktatúra bizonyos elemeiben hasonlított a mostani időkhöz, mégpedig a szolidaritásban. A nyugati közhangulatot ez határozta meg pártállásra való tekintet nélkül, és ez a támogatás az akkori ellenzék felé irányult. „Ez az átadott tudásban, az informális segítségben és a civil társadalomnak nyújtott jelentékeny támogatásban öltött testet” – fejtette ki. Különbséget tett azonban a mostani és az akkori helyzet között abban, hogy Kádá-rék mögött ott állt a Varsói Szerződés és egy világbirodalom, így tudták eltiporni a szabad akaratot. „Ma viszont szövetségesünk a demokratikus világ két leghatalmasabb állama, az Európai Unió és az Egyesült Államok. Nem az ő szövetségese, nem azé, aki most rárontott a sajtószabadságra, a magánnyugdíjpénztárakra, a kultúrára, a családokra, a független intézményekre, egyszóval rárontott nemzetére” – vélekedett Kuncze Gábor.

 

A kunczei „reálpolitizálás” után Vekerdy Tamás gyermekpszichológus azt mondta: „A zsarnok nem demokrata, a zsarnok fél, ez nagyon veszélyes, mert aki fél, egy magas pozícióból hamar lekerülhet, így annak megőrzéséért mindenre képes.”

 

A finálé Debreczeni József közíró előadása volt. Úgy vélekedett, megszűnt a demokrácia és a köztársaság, mert a hatalom minden féket és ellensúlyt felszámolt, a jogállam csak itt-ott működik, a szabadságjogok gyakorlása egyre durvább korlátokba ütközik, és a hatalom mindent megtesz, hogy megakadályozza versenyképes alternatíva fellépését.

 

Politológiai elemzése szerint egyeduralmi, autoriter rendszer van hazánkban. A történelemtanár Debreczeni szerint a vezető, Orbán Viktor mindenhová a saját embereit helyezi, tehát mindenen rajta tartja a kezét, nem úgy, mint egykor Horthy Miklós a tekintélyelvű rendszerében. Különös eszmefuttatása szerint a kormányzónak ugyanis nem voltak olyan jogosítványai, amelyekkel az államot irányította volna. „Most a diktatúra kifejezést erősnek tartom, az ugyanis olyan eszközöket használ, amely lehetővé tenné, hogy összegyűljünk. A színpadon ülőket az esemény után elvezetnék” – mondta Debreczeni, akit társaival együtt nem vezettek el. Aztán, néhány perc múlva mindennek ellentmondva már Adolf Hitlerrel hasonlította össze Orbán Viktort.

 

Vitányi Iván MSZP-s képviselő szociológushoz hasonlóan citálta a német példát. Szerinte a weimari demokráciát a németek nem érezték a magukénak, jött egy világgazdasági válság, „ott is jött egy erőszakos, populista kalandor, aki elámította őket, és a karjaiba szédültek. Csakhogy – folytatta – ezek- után következett egy irtózatos kataklizma, erre persze nálunk nem kell számítani, nem lesz ilyen súlyos megrázkódtatás. De miután ezen túljutott a németség, a második világháború után megtanulta becsülni a demokráciát” – fejtette ki a történelemtanár.

 

(MagyarHírlapOnline - Pindroch Tamás)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.