Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 108 vendég böngészi
Médiatörvény: két héten belül a Ház elé kerülhet a módosítás Nyomtatás E-mail
2011. február 16.

Két héten belül a parlament elé kerülhet a médiatörvény módosítása - közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, miután a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője bejelentette: Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a jogszabály változtatásában.

 

Kovács Zoltán azt mondta, a megszületett végleges szövegváltozat a magyar kormány és az Európai Bizottság meglátása szerint is az összes olyan kérdést megnyugtatóan megválaszolja, amelyet Neelie Kroes vetett fel. A módosítási javaslat a következő kormányülésen a kabinet elé kerül, ezután pedig a kormány a lehető legrövidebb határidőn belül benyújtja az indítványt a parlamentnek. A kommunikációs államtitkár szerint ez akár két héten belül megtörténhet.

 

A módosítás összesen négy kérdést érint: a kiegyensúlyozottságot, a származási ország elvét, a lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációját, valamint a csoportok megsértését.

 

Kifejtette: a kiegyensúlyozottság kérdésével kapcsolatban a módosítás egyértelművé teszi, hogy a tájékoztatással összefüggő követelmények - a hitelesség, gyorsaság, pontosság - a médiarendszer egészére értendők, és nem az egyes médiaszolgáltatók vonatkozásában kell értelmezni. Ez az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelel - hangsúlyozta.

 

A lekérhető audiovizuális tartalmak esetében visszavonják a kiegyensúlyozottság követelményét - emelte ki Kovács Zoltán, hozzátette ugyanakkor, hogy meglátásuk szerint a médiában jellemző tendenciák arra mutatnak, hogy a letölthető tartalmak esetében is lehetett volna alkalmazni ezt a szabályt, ebben azonban egyelőre nem sikerült megegyezni. Így a továbbiakban is csak a televíziókat és a rádiókat érintően tartják fenn a kiegyensúlyozottság követelményét.

 

A származási ország elvével kapcsolatban a javaslat kiveszi a bírságot a külföldön letelepedett szolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók közül, a médiahatóság pedig kizárólag a magyarországi terjesztés ügyében járhat el - ismertette az államtitkár.

 

A lekérhető szolgáltatások és sajtótermékek regisztrációjával kapcsolatban a javaslat egyértelművé teszi, hogy a szolgáltatások esetében a médiahatóság által vezetett nyilvántartásba vétel nem feltétele a szolgáltatásnak, a regisztráció intézménye pusztán e szereplők adatainak hozzáférhetőségét biztosítja - tájékoztatott a sajtóértekezlet után a kormányzati kommunikációs államtitkárság, kifejtve, hogy a szöveg ennek alapján eljárási szempontból változtatja meg a regisztráció szabályait. Ehhez kapcsolódva a javaslat kifejezetten utal a "médiaszolgáltatás" és a "sajtótermék" definíciójában arra, hogy csak a "rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett", tehát üzletszerűen végzett tevékenységek tartoznak e fogalmak alá - közölték.

 

Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a módosítással nem változik a regisztráció kötelezettségének hatálya, vagyis azoknak a szereplőknek a köre, akiket a törvény nyilvántartásba vételre és ezzel kapcsolatos bejelentés megtételére kötelez.

 

E három, korábban már ismert felvetés mellett egy negyedik témában is változás lesz, a tervek szerint ugyanis hatályon kívül helyezik a médiatörvénynek azt a rendelkezését, amely tiltotta volna személyek, csoportok nyílt vagy burkolt megsértését. Ezzel azonban nem változik az a kitétel, amely a kirekesztés tilalmára vonatkozik - ismertette.

 

Az államtitkár az Európai Parlamentben a magyar médiatörvényről folyó vitát nem minősítette, az szerinte egyértelműen politikai törésvonalak mentén zajlik.

 

Arra a kérdésre, hogy a kormány vagy a kormányzati kommunikációs államtitkárság megélheti-e presztízsveszteségként azt, hogy néhány ponton módosítani kell a médiatörvényt, Kovács Zoltán úgy válaszolt: nem gondolja, hogy presztízsveszteségként kellene bármit megélni, hiszen kezdettől fogva azt mondták, hogy a magyar kormány elkötelezett azon európai alapértékek mellett, amelyekről maga az EU szól.

 

Álláspontja szerint az eredeti kormányzati szándékokkal sehol nem ütközik az a módosító javaslat, amelyben megegyeztek. Ilyen szempontból mi megtettük azt a kötelességünket, hogy a bizottság észrevételeinek megfelelően minden szempontból tisztáztuk a törvény esetleges vitás vagy kétséges részeit. Innentől kezdve mi úgy tekintjük, hogy ez a törvény - ahogy azt eredetileg is mondtuk - megfelel azoknak az európai alapelveknek, amelyeknek természetesen mi kezdettől fogva meg szerettünk volna felelni - mondta.

 

Arra a felvetésre, hogy a külföldön bejegyzett médiacégek esetében van-e olyan szankció, amely kiválthatja a pénzbírságot, azt válaszolta, a műsorterjesztés felfüggesztése lesz az a szankció, amely a legutolsó esetben alkalmazható.

 

Kovács Zoltán szerint a mostani változtatások nem érik el azt a szintet, hogy vizsgálni kellett volna más országok ilyen típusú szabályozását.

 

Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. Neelie Kroes szóvivője, Jonathan Todd akkor azt mondta, a testület észrevétele szerint a magyar médiatörvény a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra az uniós irányelvben rögzített feltételeken túl is vonatkozik. Neelie Kroes kifogásolta, hogy a jogszabály a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjeszti, és ezzel kapcsolatban egyéni esetekben túl tág értelmezési lehetőséget biztosít. A harmadik vitatott felvetés a médiaregisztrációs szabályok alkalmazását érintette: a biztos szerint korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll a lehetősége az idevágó szabályok túlterjeszkedő alkalmazásának.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.