Névnap

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
november
H K Sz Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 94 vendég böngészi
Az átmenet vége Nyomtatás E-mail
2011. március 11.

Mégsem omlik össze a független, demokratikus jogállam. A kormánytöbbség szerdán bemutatott alkotmánytervezete nem rombolja le azt a közjogi konstrukciót, amelyet 1989-ben hoztak létre az akkor működő pártok, s amelyet közvetlenül a szabad választás után, három menetben lényegesen átalakított az Országgyűlés.

 

Magyarország köztársaság marad, az államszervezet a hatalmi ágak megosztásának elve szerint működik, rendszeres időközönként szabad választások lesznek, s az emberi jogok az alaptörvény védelme alatt állnak.

 

Hazánk az európai országok közösségének tagja. Az első nyilatkozatokból ítélve nagy csalódás mindez azoknak, akik abban reménykedtek, hogy az egy éve megválasztott több mint kétharmados többség olyan hibát követ el, amelyre hivatkozva bárki illegitimnek minősítheti a törvényhozás folyamatát. Kifogásuk nyilván ezután is lesz. Akkor is, ha az új rendelkezések csak a húsz évvel ezelőtti alkotmányozók érzékenységét és a rendszerváltozás haszonélvezőinek politikai és gazdasági érdekeit sértik, a jogi követelményeket nem.

 

Az elmúlt időszak megmutatta, hogy az államszervezetben – az alapok tiszteletben tartása mellett is – korrekciókra van szükség. Az önkormányzatok helyét például külön, sarkalatos jogszabályban, pontosabban kell meghatározni. Az Alkotmánybíróság tevékenységének is igazodnia kell a környezethez. Az nem megoldás, hogy százával, ezrével érkeznek a testülethez a panaszos beadványok. Külföldi, főként német mintára azok kérjenek alkotmányos védelmet, akiket sérelem ért. A jogbiztonságot emellett az szolgálhatja, ha a bírák az államfő és az Országgyűlés kezdeményezésére előzetesen kontrollálják az éppen megszavazott törvényeket. Az igazságszolgáltatás rendszere is változtatásra szorul.

 

Azt követően, hogy a Horn-kormány idején a 72 százalékos többségű MSZP és SZDSZ nem tudott egy új alkotmány szövegében megállapodni, a balliberálisok igazságügyi reformba kezdtek: 1997-ben kétharmados törvénycsomagot fogadtak el a bíróságokról. Ez a szisztéma a gyakorlatban nem vált be. Az új alkotmányszöveg több utalást tesz arra, hogy a mostani többség módosításokat tervez. A bírósági szervezet élén például a régi magyar jogból ismert Kúria állna. A bíróság megsemmisíthetné az önkormányzatok törvénysértő rendeleteit is.

 

A társadalom boldogulását szolgálná, ha az új alaptörvény gátat vetne a mértéktelen eladósodásnak, s – a természeti, a kulturális és az anyagi javak védelmével – a gondoskodás és az öngondoskodás különféle formáival perspektívát nyitna a fiatalabb és az idősebb nemzedékek előtt. Az alkotmányszöveg bevezetőjében és az alapértékek között több, úgynevezett szimbolikus rendelkezés található. Ezek ugyanakkor lényegi, alapvető szabályok, és összefüggő rendszert alkotnak. A Szent Korona tiszteletére utalva a javaslat a történeti értékeket, a jogfolytonosságot állítja a középpontba.

 

Rögzíti, hogy az alkotmány egyéb szabályait ennek figyelembevételével kell értelmezni. Kiiktatja egyúttal a magyar jogrendszerből az 1944 és 1990 közötti időszakot, az idegen megszállás korszakát, amikor is nem érvényesült a nemzeti szuverenitás. Ebből kiindulva tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. Az új alkotmány elfogadása várhatóan egyszer és mindenkorra törli jogrendszerünkből a Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes és Szakasits Árpád köztársasági elnök által annak idején aláírt 1949. évi XX. törvényt. Ezzel véget érhet az átmenet húszéves időszaka.

 

(Kulcsár Anna - mno.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.