Névnap

Ma 2017. szeptember 24., vasárnap, Gellért és Mercédesz napja van. Holnap Eufrozina és Kende napja lesz.

Eseménynaptár

A naptárban fehér keretben szereplő napok jelölik az eseményeket
szeptember
H K Sz Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Hírlevél

Oldal ajánlás

Újpest Kártya

Újpest Kártya

Ismerje meg!

Széll Kálmán Terv: intézkedések az államadósság csökkentésére

Ki olvas minket?

Oldalainkat 90 vendég böngészi
Orbán: "Mindig életbe lép a 48-as eskü!" | +videó Nyomtatás E-mail
2011. március 15.

Legyen béke, szabadság és egyetértés - mondta március 15-i ünnepi beszédében több tízezer ember előtt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, aki külön köszöntötte a határon túli magyarokat is. A kormányfő beszédében felhívta a figyelmet: eskünkhöz híven, mi magyarok sem 48-ban, sem 56-ban, sem a rendszerváltáskor nem tűrtük el, hogy bárki is diktáljon nekünk.

 

Orbán Viktor miniszterelnök

 

Mi, magyarok nem engedünk a 48-ból - emelte ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy hazánknak végre valóban magyar alkotmánya legyen.

 

A kormányfő emlékeztetett, minden év március 15-én ide, a Nemzeti Múzeum lépcsőjéhez húz a szívünk. Engedelmeskedünk egy ősi parancsnak, egy történelmi mágnes vonzásának, a lábunk engedelmeskedik a szív hangjainak - fogalmazott. Magyarázatképpen hozzátette: a magyar legendárium szerint itt kezdődött minden. Hangsúlyozta, itt tettünk esküt egymásnak: rabok tovább nem leszünk. A március 15-i eskü olyan fogadalom, amely 1848 óta minden magyar tartozik minden magyarnak.

 

Mint folytatta, 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. "Bárhogy fordul is a világ, bármiképp is kanyarodik az élet, ki fogunk állni egymásért" - húzta alá. A nemzet közös esküje azt jelenti, minden magyar ki fog állni minden magyarért, és minden magyar közösen ki fog állni Magyarországért. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a 48-as magyarok bátran, halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak. "Ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat, és felemelték Magyarországot" - jegyezte meg a kormányfő.

 

A miniszterelnök kitért arra is, hogy Kossuth, Széchenyi és Batthyány politikája kiselejtezte a régi rend visszahúzó dogmáit, megteremtve annak a hatalmas XIX. századi sikernek a lehetőségét, amit Budapestnek hívunk, ami ma is minden magyar büszkesége, és a Kárpát-medence szíve, közepe.

 

 

A 48-asok kiálltak Magyarországért, és egyetlen határozott mozdulattal eltörölték a cenzúrát, megteremtették a sajtószabadságot, elfogadták a 12 pontot. Ez a kiállás erőt adott, és szembeszálltak a Habsburg birodalommal - figyelmeztetett a miniszterelnök, hozzáfűzve: azóta is így történik ez mindig, 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is.

 

Ez történik akkor, ha a hatalom többé nem tud az igazság nyelvén beszélni, ha egyetlen cél marad csupán: a hatalom megtartása, ha eluralkodik az önsorsrontás, a csalás és a felelőtlenség - folytatta beszédét a miniszterelnök. Hozzátette: ekkor mindig életbe lép a 48-as eskü, a magyarok összefogása a nemzet érdekében. Ekkor következhet be Magyarország megújulása, éppúgy, ahogyan ez 1848-ban történt - szögezte le.

 

"A rendszerváltás a megérkezés pillanatát jelentette"

 

Ha a történelem az élet tanítómestere, akkor alapos tanár, mert időről időre átveszi a diákjaival a tananyagot - fogalmazott Orbán Viktor. Emlékeztetett arra, hogy a nyolcvanas években sokan voltak, akik nem hitték, hogy egy napon véget érhet a diktatúra, de néhányan bíztak, reméltek abban, hogy "rátalálhatunk a túlpartra, a 48-as, 56-os, szabad Magyarországra". Ezért a rendszerváltás a partot érés, a megérkezés pillanatát jelentette - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzáfűzte: a megálmodott Magyarország helyett azonban a múlt emlékeivel, színeivel szembesültünk. Húsz évig nem sikerült választ találnunk arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, mit akarunk az ezeréves közös múltunkkal, mi köt össze bennünket, milyen közös céljaink vannak - sorolta Orbán Viktor. Ennek eredményei a félmegoldások, a félszívű módosítások lettek, és az, hogy még mindig nincs új alkotmányunk - tette hozzá magyarázatképpen.

 

Orbán Viktor miniszterelnök

 

A miniszterelnök szerint kerestük az utat a megálmodott haza felé, de sokszor csalódnunk kellett. A csalódottság fokozatosan a magyar lélek alapérzése lett - jelentette ki.

 

A kormányfő beszédében leszögezte: a megoldás nem az elméletek, ideológiák világában rejlik. Az a Magyarország, amely a saját otthonunk, itt él bennünk; ezért találtak a magyarok egymásra a tavalyi választásokon - húzta alá.

 

Kiálltunk a magyar emberekért

 

A miniszterelnök aláhúzta: 2010-ben kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenég éveinek, és véget érjen az átmenet húsz éves korszaka, és felhatalmaztuk választott képviselőinket, vezetőinket, hogy egy új, immáron végleges rendszer alapjait vessék meg. Kiálltunk az országért, amikor rendben és méltó módon elbúcsúztunk a nemzetközi valutaalaptól, kiálltunk a magyar emberekért, amikor kivetettük a bankadót és a válságadót, kiálltunk Magyarországért, amikor az árvízzel és a vörösiszappal kellett küzdeni, és kiálltunk akkor is, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tűzsdecápáktól. Kiálltunk Magyarországért az Európai Unióban, amikor alantas és hazug támadások érték hazánkat, melyeket itthonról szerveztek a magyarok lejáratására. Kiálltunk azért, hogy Magyarországon végre a magyarok érdeke legyen az első - sorolta Orbán Viktor.

 

A kommunizmus betörése óta mi magyarok minden európai nemzetnél többet harcoltunk, és több áldozatot hoztunk a szabadságért és a függetlenségért. Eskünkhöz híven nem tűrtük el 48-ban, hogy Bécsből diktáljanak nekünk, nem tűrtük el 56-ban és 1990-ben sem, hogy Moszkvából diktáljanak. Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből, vagy bárhonnan, bárki is diktáljon nekünk. Mi, magyarok nem engedünk a 48-ból - szögezte le a kormányfő. Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy a XX. század pusztító eszmeáramlatainak - a kommunizmusnak és a nemzeti szocializmusnak - feltalálói között egy magyar nevet sem találni. Senkitől sem tűrünk hát kioktatást, és mindenkitől elvárjuk, hogy Magyarországnak és a magyaroknak megadja a kijáró tiszteletet - szögezte le a miniszterelnök.

Egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk

 

A határozott és egységes kiállással 2010-ben lezártuk az átmenet korszakát, megtaláltuk Magyarország teljes megújulásához vezető utat, és megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: az új alkotmány nemcsak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is, egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk. Ideje, hogy az államélet legmagasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, melyekre évtizedek óta várunk - jegyezte meg Orbán Viktor.

 

Bízunk a fiatal nemzedékek elhivatottságában

 

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt század viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Valljuk, hogy az emberi lét alapja a nemzeti méltóság. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye - idézte Orbán Viktor a Nemzeti Hitvallás szövegét. Valljuk az elesettek és szegények megsegítését. Nem ismerjük el alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét - szögezte le a miniszterelnök.

 

Bízunk a közösen alakított jövőben és a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik majd Magyarországot - mondta. Hozzátette: innen a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről a napnál világosabban látszik, csak akkor leszünk szabadok, ha igazán önmagunk leszünk, és ha nem elégszünk meg azzal, hogy mások által ránk kényszerített karosszériába szoruljunk.

 

Teljesebb lesz az alaptörvény

 

Most nincs olyan kényszer, aminek ne tudnánk ellenállni - mondta. Hozzáfűzte: most van erőnk, esélyünk és lehetőségünk, hogy megtaláljuk Magyarországnak azt a formáját, amelyet csak a magyarok vérmérséklete és ízlése alakíthat ki. A 48-as eskühöz tartjuk magunkat akkor is, amikor az új alkotmány világrahozatalában megtestesítjük mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének - emelte ki a kormányfő.

 

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra: az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy hazánknak végre valóban magyar alkotmánya legyen. A miniszterelnök köszönetét fejezte ki annak a 800 ezer embernek, aki már visszaküldte a nemzeti konzultációs kérdőívet, és azoknak, akik vissza fogják azt küldeni a jövőben. Hozzátette: "köszönöm, hogy kiálltak az alkotmányozás ügyéért". Mindemellett a kormányfő arra buzdított mindenkit, aki "még tépelődik", hogy tegye hozzá a maga részét, mert annál teljesebb lesz az alaptörvény, minél többen alkotjuk meg azt.

 

A miniszterelnök hangsúlyozta: az alkotmány csak a hajótest, ami önmagában nem elegendő a nemzet felemelkedéséhez. A "testnek" hajtóművekre is szüksége van. E "nagy teherbírású" hajtóművek pedig az Új Széchenyi Terv, a Széll Kálmán Terv és az Országos Munkaterv, ami mindenkit visszahúz a munka világába, akit csak lehet. A miniszterelnök egy régi igazságot idézett, miszerint: egy nemzetet csak karddal és adóssággal lehet leigázni. Hazánk mindkettőt megtapasztalta. Azonban, ha sikerül leküzdenünk az országunkat víz alá nyomó, rettenetes adósságterhet, akkor megindul Magyarország fölemelkedése - szögezte le Orbán.

 

Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat

 

Többé nem csúszunk vissza az ingoványba. Nem fogjuk visszaengedni a múltat, nem fogunk ideiglenes viszonyok között, bizonytalanságban, meddő vitákban vergődve, átmeneti életet élni - folytatta Orbán Viktor. Megéreztük az összetartozás erejét, a belőle fakadó reményt, és azt, hogy együtt a legnagyobb dolgokra is képesek vagyunk, bármit legyőzhetünk, ami gátol a felemelkedésben. Újra olyan reményeink és céljaink lehetnek, amelyek naggyá tesznek egy nemzetet. Ismét meg lehet majd bízni az adott szóban. A munkának becsülete lesz. A bűn elnyeri büntetését, az érdem a jutalmát. Ehhez a reményhez ragaszkodunk - hangsúlyozta a kormányfő.

 

Csak szabad emberek alkothatnak szabad társadalmat - húzta alá Orbán Viktor. Ezért fel kell szabadítanunk magunkat hibáink és bűneink alól is. Ha a lélek zavaros, akkor zavaros az érzékelés. Ha zavaros az érzékelés, zavaros lesz a gondolkodás. A zavaros gondolkodás hibás döntéseket szül, azok pedig rossz tettekben végződnek. Azt kérem mindannyiunktól - mint mondta - hogy a tavasz példáját követve nemcsak a politikát, nemcsak a gazdaságot, hanem magunkat is újítsuk meg, hogy szabadon láthassuk el feladatainkat.

 

Dicsőség a negyvennyolcas hősöknek! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök.

 

(Fidesz.hu)

 

Már nem lehet hozzászólni a cikkhez.